Kereső toggle

Áramütés

Drasztikus változást hoz az árverés

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Januártól újabb jelentős energiaár-emelésre számíthatunk, az áram ára a
napokban lezajlott árverést követően mára ugyan kirajzolódni látszik, a gáz
viszonylatában még érhetnek meglepetések. Januártól a nagyfogyasztóknak akár
20-30 százalékkal is többet kell majd fizetniük az áramért, a lakosság terhe
várhatóan „csupán” 10 százalékkal nő.

Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk következtében szükséges volt
liberalizálni a villamosenergia-piacunkat. Ennek megfelelően a jövőben nem az
állam, ha-nem a piaci szereplők befolyásolják az áram árát. A Magyar Villamos
Művek (MVM) továbbra is állami vállalatként kormányozza az árverést, ám
gyakorlatilag nem szabhat határt a folyamatoknak. A villamos energia ára
rendszeres időközönként megrendezett aukción alakul ki. Az MVM hat különféle
áramra ír ki árat, amire licitálnak az energiaszolgáltató vállalatok.

Az új rendszerben az erőművek által megtermelt áramot továbbra is az MVM veszi
meg, de a nagykereskedők és a szolgáltatók között szabad verseny lesz. Az
aukción tehát a nagykereskedők elárverezik a lekötött, jövő évben megtermelendő
áramot, amit a legmagasabb árat ajánló szolgáltatók vehetnek meg. Majd a
szolgáltatók tetszőleges összegért adják tovább az áramot. Elvileg tehát akár a
csillagos égig is, ám a megfizethetőség ennél hamarabb meghúzza a határt a cégek
előtt.

Nem véletlenül fogalmazott Garamhegyi Ábel szakállamtitkár a következőképpen: „a
jövő évi teljes piacnyitás a nagyfogyasztóknak komoly kihívás, a lakosságnak
pedig lehetőség”. A napokban lezajlott első aukció eredményeként ugyanis
jelentősen, akár 20-30 százalékkal is drágul az áram – szerencsére csak a
nagyfogyasztók számára.

Az MVM a mostani, 45-50 eurós hatósági árhoz képest eleve 10-20 százalékkal
magasabb árról indította a licitet. A kikiáltási árat gyorsan pörgették a
licitáló cégek, megfigyelők szerint azért nem szöktek az égbe az árak, mert az
MVM idő előtt lezárta a licitet. Nem véletlen, hiszen vállalatokra, de állami,
önkormányzati intézményekre is jelentős többletterhet ró majd a 20-30 százalékos
drágulás. Kórházak, iskolák, könyvtárak, múzeumok, sportlétesítmények,
önkormányzati hivatalok könnyen a működőképességük határához érhetnek,
felgyorsulhat az eladósodásuk, majd végül – ahogy az mindig is lenni szokott –
az államnak kell majd a zsebébe nyúlnia, hogy kiegyenlítse a számlákat.
Hasonlóan terheli majd a vállalatok büdzséjét az áremelkedés, ám biztosra
vehetjük, hogy előbb vagy utóbb továbbhárítják a fogyasztók felé. Végső soron a
vásárlók fizetik ki ezt a számlát (is). Mindez megjelenhet a jövőre tervezett
inflációban is. Ahogy az idén az energiaárak jelentős emelkedése is hozzájárult
a megugró inflációhoz, várhatóan jövőre is felfelé nyomja majd a tervezett 6-7
százalékos inflációt.

Jó hír mindemellett, hogy a lakossági áram árát más eljárással állapítják meg,
ez nem vesz részt az aukción. Ennek mértékét a Magyar Energia Hivatal (MEH), az
MVM és az áramszolgáltatók közötti egyeztetés határozza meg, amely az
erőművekkel kötött hosszú távú szerződésen alapul. Mindeddig nincsen végleges,
hivatalosan bejelentett lakossági ár, de a gazdasági tárca illetékesei
hangsúlyozzák, hogy egy számjegyű lesz a drágulás, azaz nem éri el a 10
százalékot.

A törvény kidolgozását végző gazdasági miniszter korábban a klasszikus liberális
szabad verseny előnyeivel, pozitívumaival válaszolt azoknak, akik áremelkedést
vetítettek előre a piacnyitás kapcsán. Kóka János így fogalmazott: „a verseny
általában Nyugat-Európában például a telefonpiacon árcsökkenést hozott, így
elképzelhető, hogy januártól akár csökkenhetnek is a villanyárak, drasztikus
emelés pedig biztos nem lesz”. Verseny van, ám a miniszteri elképzeléssel
szemben éppenséggel ellenkezőleg, áremelkedést hozott. Felsmann Balázs, a tárca
szakállamtitkára némi magyarázattal szolgált: „a nemzetközi tendenciákat
figyelembe véve nem éppen ez volt a legjobb pillanat a liberalizációra. Áremelő
tényezőként hat ugyanis az alacsony áramkínálat. Ha majd újabb erőművek épülnek,
leesnek az árak.”

Addig még sok víz lefolyhat a Dunán. Átmeneti megoldásként egyfajta kompenzációs
javaslattal állt elő a tárca. Elképzelésük szerint a gázár-támogatáshoz hasonló
elv szerint a rászorulók számára az MVM várható tízmilliárdos nyereségéből
támogatás nyújtható. A szisztémát a szociális minisztériumnak kellene
kidolgoznia. Ám az mindeddig nem lépett, hiszen nincs erről rendelkező
kormánydöntés.

Olvasson tovább: