Kereső toggle

Kék Áramlat kontra Nabucco

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kül- és belföldről egyaránt megtámadták Gyurcsány Ferencet, miután Putyin elnöknél tett látogatása során hitet tett az orosz Kék Áramlat gázvezeték mellett. Kritikusai szerint ezzel Gyurcsány nemcsak a konkurens Nabucco gázvezetéket, hanem az EU energiapolitikáját is elutasította. A probléma csak az, hogy a Nabucco még a tervek szintjén sem létezik.


Vlagyimir Putyin
és Gyurcsány Ferenc
Fotó: AP

Kék Áramlat kontra Nabucco, avagy Oroszország kontra Európa. Napjainkban is kényes kérdésnek számít az Oroszországgal való kapcsolattartás, főként ha ez függőséggel párosul. Európa 50 százalékban függ az orosz földgáztól, a kelet-európai országok, köztük hazánk függősége pedig elérheti a 80-90 százalékot. Az idei, illetve az előző télen láthattuk, hogy amikor az orosz fél politikai vagy gazdasági érdekei úgy kívánják, nem kizárt, hogy visszaél a helyzetével, azaz elzárja a gázcsapokat.

Európa – okulva a történtekből – új energiastratégián dolgozik, egyetlen céltól vezérelve: csökkenjen az orosz függőség. Ennek jegyében született meg a Nabucco gázvezeték megépítésének ötlete, amely kikerülve az orosz gázmezőket, a volt szovjet köztársasá-gok valamelyikéből indulva Törökországon és a Balkánon keresztül juttatná el a földgázt az EU-ba. Az unió tagországai – köztük Magyarország – szándéknyilatkozatot írtak alá a terv megvalósítása mellett. A Fidesz most ezt kéri számon a kormányfőtől, mivel Moszkvában járva az oroszok projektje, a Kék Áramlat nevű vezeték támogatásáról tett tanúbizonyságot.

Putyin és Gyurcsány a helyi és a nyugati sajtó számára is egyaránt feltűnően udvariaskodtak egymással. Putyin sajtótájékoztatón elmondta, meggyőződése, hogy „nagy jövő vár a gázszektorban Magyarországra és Oroszországra ”. Gyurcsány válaszul – kissé talán elragadtatva magát – úgy fogalmazott: „Oroszország nagyon fejlett demokrácia”. A Fidesz szerint ez azt jelenti, hogy Gyurcsány kihátrált az Európai Unió közös energiapolitikájából. Németh Zsolt, az országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke kijelentette: Magyarország roszszul vizsgázott uniós szolidaritásból, mivel a kormány vállalhatatlan álláspontot erőltet, és asszisztál az orosz energiahegemónia kiépüléséhez.

A román Cotidianul című napilapnak sem tetszik Gyurcsány „húzása”: a szerző egyenesen kapzsinak nevezte Magyarországot, mert a Nabucco mellett a Kék Áramlatban is részt akar venni. Élesen fogalmazott a konzervatív német Handelsblatt is, mely szerint hazánk az orosz oldalra állt a tervezett európai uniós gázvezeték támogatása helyett.

„A Kék Áramlat elsődlegessége nem jelenti azt, hogy a Nabuccótól végleg búcsút veszünk” – válaszolt László Boglár, a kormányfő szóvivője a lap állításaira. Magyarország nem döntött az EU ellen, illetve a Gazprom mellett, az orosz Kék Áramlat egyszerűen előbbre tart, s Magyarországnak sürgősen több földgázra van szüksége – tette hozzá.

Göncz Kinga külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az ország elsődleges érdeke az ellátás biztonsága, s ennek eléréséhez a régi és az új források egyaránt fontosak. Mindkét lehetőség számára nyitva kell hagyni az ajtót, hozzátéve, hogy valójában sem a Nabucco, sem a Kék Áramlat nem realitás, mivel jelenleg mindkettő elképzelés csupán.

Lapunk kérdésére Podolák György, az Országgyűlés Energia Bizottságának szocialista elnöke elmondta: különbség van a két projekt között. „A Nabuccóból egy centi sem épült meg, sőt nincs is kijelölve a teljes útvonal, sem az, hogy melyik országból indul, és hogyan jut el Európába. Nincsenek meghatározva a finanszírozók sem, sőt még az sem biztos, hogy lesz-e egyáltalán gáz a vezetékben. Azt pedig senki nem gondolhatja komolyan, hogy Irak vagy Irán megbízhatóbb partner, mint Oroszország” – állította a bizottsági elnök. „A volt szovjet köztársaságoknak, ahonnan elvileg indulhat a Nabucco, nincsen gázuk, amit exportálhatnának, olyannyira, hogy ők maguk is behozatalra szorulnak. Rendelkeznek ugyan földgázzal, de nincs kitermelés” – tette hozzá Podolák, aki úgy véli, a Nabucco csupán 5-10 év múlva válhat komollyá, ma csupán elvi megállapodás van vele kapcsolatban.

Az orosz Kék Áramlat első fázisa ezzel szemben készen van. Már 1200 kilométer megépült belőle, áthaladt a Fekete-tenger alatt. Igaz, a második szakasz nyomvonala még nincs eldöntve, mehet Szerbián, Románián keresztül is, vagy akár Magyarországon. „Számunkra nem mindegy, milyen döntés születik – hangsúlyozta Podolák György. Ha Magyarországon keresztül haladna a vezeték, lényegesen jobb pozícióba kerülnénk energiaellátás szempontjából. Aki jogot ad arra, hogy a területén áthaladjon az áru, megkérheti az árát. Amennyiben hazánkon keresztül haladnának gázvezetékek, és nagyméretű tározók működnének, az biztonságot jelentene az ellátás szempontjából.” Mivel mind a Kék Áramlatot, mind a Nabuccót magánvállatok építik és működtetik majd, ők kötik a szerződéseket a felhasználókkal, illetve az állammal. Ha sikerül elérni, hogy hazánkon keresztül haladjon valamely vezeték, kedvezőbben alakulhatnak a lakossági árak is, hiszen ebben az esetben a tranzitköltségeket nem mi fizetjük, mint jelenleg, hanem nekünk fizetnék.

Olvasson tovább: