Kereső toggle

Sztrádabukta, csúszik az euró bevezetése

Ez nem jött be

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egy látogatás, és minden megváltozik. Így is sommázhatnánk Joaquin Almuniának, az Európai Unió pénzügyi biztosának minapi budapesti vizitjét. A Veres János pénzügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatón a biztos bejelentette: az Eurostat nem fogadja el a magyar kormány "autópályatrükkjét", s így a költségvetés hiánya nem csökkenhet az erre fordítható kiadásokkal, ami miatt a deficit jóval, akár több százmilliárd forinttal is magasabb lehet a tervezettnél. A döntés nagyobb súlyú, mint azt gondolnánk, hiszen így komoly veszélybe kerülhet az euró 2010-es bevezetésének álma – akár egy-két évvel is kitolódhat. Lapunknak nyilatkozó szakértők szerint is lényegesen kevesebb az esélye a közös valuta 2010-es bevezetésének, ám hozzátették, nem a dátum a fontos, hanem az, hogy a lehető legkisebb áldozatok mellett, stabil gazdasági környezetben váltsunk pénznemet. 



Joaquin Almunia és Veres János közös sajtótájékoztatón. Nem közösködnének Fotó: MTI

Járai Zsigmond jegybankelnök nem is titkolta, hogy a Magyar Nemzeti Bank hívta fel az Eurostatnak, az unió statisztikai hivatalának a figyelmét arra, milyen eljárást követ a kormány az autópálya-finanszírozás kapcsán. Elmondták, hogy a Gyurcsány-kormány úgy kívánja 200-300 milliárddal csökkenteni, jobban mondva szépíteni az idei költségvetést, hogy "kiszervezte" a büdzséből a sztrádaépítésre fordított összeget, hogy a majd megépült szakaszok értékesítéséből befolyt pénzt bevételként számolja el. Joaquin Almunia álláspontja szerint azonban ez privatizációnak számít, és nem folyó bevételnek, így ez a tétel nem javíthatja a bevételi oldalt. A pénzügyi biztos állásfoglalása azzal a következménnyel jár, hogy az államháztartás hiánya a tervezett 3,6 százalék helyett 5 százalék közeli is lehet. Az euró bevezetéséért folytatott hajszában ez a lehető legrosszabb hír a Pénzügyminisztérium bürokratáinak, hiszen már így is túlcsordult a hiány, már az év felére elérte az egész éves limitet.

Trükk és árulás

Szapáry György jegybanki alelnök titokban számolt be Brüsszelben a magyar kormány könyvelési metódusáról, "sztrádatrükkjéről", mire az Eurostat azonnal vizsgálatot indított, és elfogadhatatlannak nevezte az ügyeskedést. 

A kormány tagjai megdöbbentek a jegybank "árulásán". Veres János pénzügyminiszter egy tévéinterjúban a következőképpen fogalmazott: "Szíven ütötte a kormányt, hogy a jegybank közreműködésével került sor az autópálya-beruházás elszámolásának felülvizsgálatára." A jegybank szakmai alapon indokolja a lépést; mint az elnök fogalmazott, az MNB-nek kötelessége ellenjegyeznie az adatokat. Missura Gábor, az MNB szóvivője hozzátette, jobb előbb ismerni az unió álláspontját, mint jövőre, amikor hivatalból mindenképpen vizsgálatot indít az Eurostat. Járai Zsigmond – korábbi állásfoglalásával szembefordulva – kijelentette: "Teljességgel lehetetlen az euró 2010-es bevezetése, mert ahhoz olyan mélyreható változtatásokra lenne szükség az államháztartásban, amelyekre a közeljövőben nem lát esélyt."

Dezséri Kálmán, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének tudományos főmunkatársa lapunknak elmondta, hogy nem könny? igazságot szolgáltatni a kormány és a jegybank vitájában, hiszen rendkívül átpolitizált a viszonyuk. Az Orbán-kormány volt pénzügyminisztere (Járai Zsigmond) és az MSZP–SZDSZ-kormány között kezdettől fogva tapintható a feszültség. Ugyanakkor ki kell mondani, hogy nem ildomos a kormány részéről belesétálni ugyanabba az utcába, amely miatt megrótta az elődjét, másrészről nem mondható éppen etikusnak a jegybank "közbenjárása". Mint ismeretes, az Orbán-kormány is elkövette ezt a fajta kreatív könyvelést, amikor a Fidesz az autópálya-építés költségeit átvezette a költségvetésből az MFB és a Posta számláira, hogy ezzel is csökkenhessen a kiadási oldal. Persze nemcsak a magyar kormányok igyekeznek csalni vagy finomabban fogalmazva kozmetikázni a költségvetést, számos európai állam élt ezzel az eszközzel – megjegyzendő, hogy mind az euró bevezetésében való igyekezetében – emlékeztetett Dezséri. Franciaországban például az állami vállalatok még a decemberi évzárás előtt befizették a következő évi adót, hogy ezzel is javítsák a költségvetés mérlegét. De az olaszoknál és a görögöknél is gondok voltak. Görögországban jóval a csatlakozás után derültek ki a turpisságok, és az Eurostat utasítására több évre visszamenően korrigálni kellett az adatokat. Olyannyira kreatív volt a görög könyvelés, hogy valójában nem is csatlakozhattak volna az euróövezethez. 

A reform kényszerében

Ahhoz, hogy csatlakozhassunk az euróövezethez, az erre az évre várható 5 százalék körüli deficitet 2008-ig 3 százalék alá kell tornászni. Ez első ránézésre nem tűnik nagy falatnak, ám ez szám szerint közel 700 milliárd forintos tételt jelent. Ennyivel kellene csökkenteni az állami kiadásokat, magyarul elvenni például az oktatástól, egészségügytől, a rendvédelemtől vagy éppen a társadalombiztosítástól vagy akár a vállalkozásfejlesztéstől. 

Lapunknak nyilatkozó szakértők megerősítették, hogy az Eurostat állásfoglalása igencsak megnehezítheti a következő kormány dolgát, de nemcsak az övét, hanem mindannyiunkét is. Tekintettel a jövő évi választásokra, az új kormány még gyors törvényhozás mellett is csak 2007-től kezdheti meg az égetően fontos reformokat, amelyek révén remélhetően csökkenhet a deficit, ám erre csak két év áll rendelkezésre. A deficitcsökkentés tehát csak abban az esetben lehet hatásos, és érheti el a célját, ha kellően radikális. Erdős Szabolcs, az Ecostat elemzője kérésünkre kifejtette: az államháztartás, a társadalombiztosítás reformja vélhetően sok érdeket sért, és nem kizárt, hogy kedvezőtlenül érinti majd a lakosság egészét. Dezséri Kálmán hozzátette, egyfajta kényszerpályán, a reform kényszerében mozog az ország. Bármilyen összetétel? kormány is kerül jövőre hatalomra, az államháztartás rendbetétele elkerülhetetlen lesz számára. 

Azzal is számolni kell – mondta Dezséri –, hogy nem sikerül 2008-ra teljesíteni a feltételeket, és nem tudunk 2010-ben az euróövezethez csatlakozni, de személyes véleményem szerint – tette hozzá – ez nem nagy tragédia. Az euró önmagában nem sorsdöntő, nem ez határozza meg az ország sorsát. Természetesen fontos és számos előnnyel járó változás, de számos költséggel is jár. Ki kell fizetni az árát. Ha gyorsan, kapkodva, csak a statisztikai adatokra koncentrálva sietséggel vezetnénk be az eurót, az számos társadalmi feszültséggel járna. Álláspontom szerint – folytatta – inkább lassabb átmenettel, kisebb pénzügyi nyomással, fokozatosan kellene haladni a cél felé. Persze nem lehetetlen, hogy már 2010-ben euróval fizessünk, de ez abban az esetben teljesülhet, ha társadalmi és politikai konszenzus jönne létre arról, hogy milyen árat vagyunk hajlandók fizetni ezért – mondta az elemző. 

Erdős Szabolcs hasonló véleményen van. Úgy látja: nem az a cél, hogy éppen csak beessünk a célvonalon, hogy kipipálhassuk, teljesítettük a makrogazdasági elvárásokat, hanem az, hogy ezeket stabilan, hosszú évek múltán is tartani tudjuk. Az a jól felfogott érdekünk tehát, hogy megalapozott, stabil gazdaságunk és költségvetésünk legyen.

Euró csak 2013-ban?

Az úgynevezett maastrichti kritériumok szigorú makrogazdasági keretet követelnek azoktól az országoktól, amelyek az euróövezet tagjai kívánnak lenni. A közösség gazdasági, pénzügyi stabilitása érdekében a tagországok költségvetésének hiánya nem lehet magasabb a GDP 3 százalékánál, az adósságuk a GDP 60 százalékánál. Az infláció maximum 1,5 százalékkal haladhatja meg a 3 legkisebb inflációjú ország átlagát. A negyedik kritérium szerint a hosszú lejáratú kamatok maximum 2 százalékkal haladhatják meg a 3 legalacsonyabb kamatlábbal rendelkező ország átlagát. 

Az említett célokat elérő országnak emellett a nemzeti valuta árfolyamát két évig az Európai Monetáris Rendszer (EMS) által meghatározott árfolyam-ingadozási sávon belül kell tartania. Mindezek teljesítése után vezethető be a közös európai valuta, az euró. Számunkra viszonylag könnyen teljesíthető az inflációs kitétel, hiszen augusztusban 3,6 százalékos volt a pénzromlás üteme. Az államadósság mértéke az előírásoknak megfelelően 60 százalék alatt van. A legnehezebb feladat a költségvetési hiány lefaragása, ezen a ponton merül fel a legtöbb aggodalom és bizonytalanság. Az Eurostat állásfoglalására a kormány hivatalosan nem reagált, ám számos külföldi elemző úgy fogalmazott, hogy Magyarország nem képes 2010-re teljesíteni a feltételeket. A legtöbb elemző 2011 és 2013 közötti időszakra teszi a csatlakozás lehetséges dátumát.

Olvasson tovább: