Lazít az EU

Euró: két lépéssel közelebb

Cikk nyomtatása
Továbbítás emailben

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Jean-Claude Juncker, Luxemburg kormányfője, az EU soros elnöke. Lazítanak Fotó: Reuters

Igazi örömhír a kormánynak az uniós pénzügyminiszterek minapi döntése, amely némiképp könnyebbé teheti számunkra az euró bevezetését. Az úgynevezett Stabilitási és Növekedési Paktum lazítása nem is jöhetett jobbkor, mint most, amikor már tisztán látszik, hogy az idén sem tudjuk tartani a tervezett deficitet. Előzetes adatok szerint az év első három hónapjában akkora lesz az államháztartási hiány, mint az egész évre tervezett keret 49 százaléka, így éves szinten nem kizárt az 5 százalékos deficit – a várt 4,7 százalék helyett. Ez elég rossz hír lenne mind a pénzügyminiszternek, mind a kormánynak – és nemcsak a jövő évi választásokra, hanem az ország jövőjére nézve is. 



José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Jean-Claude Juncker, Luxemburg kormányfője, az EU soros elnöke. Lazítanak Fotó: Reuters

Az Ecofin, azaz az uniós tagországok pénzügyminisztereinek tanácsa vasárnap egy régóta várt döntést hozott. Hosszas diplomáciai egyeztetések nyomán sikerült megbontani azt a kemény páncélt, amely szigorúan védte a stabilitási paktum sarokköveit. Eddig szigorú pénzbüntetést (a GDP fél százalékának megfelelő összeget) kellett fizetnie annak az országnak, amelyiknek a megszabott GDP 3 százalékánál nagyobb lett a deficitje. Az elmúlt években pedig ez igen gyakran előfordult és nem is kisebb, jelentéktelen országok, hanem az unió motorjának számító Németország, Franciaország vagy éppen Olaszország esetében, s a legnagyobb igyekezet ellenére sem sikerült javítani a mérlegükön. Bár büntetést senki sem kapott, ez idő alatt sok támadás érte a stabilitási paktumot a merevsége, életidegensége miatt, ám az unió stabilitásáért felelős hivatalnokok mindig is elzárkóztak az esetleges lazítás elől. 



A helyzet mostanra, az új, Barroso vezette bizottság idején változott meg, amikor az ügyben érintett, és erős befolyással bíró országok összefogtak.

A paktum lazításaként is emlegetett döntés szerint tehát nehéz gazdasági helyzetben levő országok bizonyos kiadásaikat levonhatják a deficitjükből, amivel ily módon szépíthetik a mérlegüket. A döntés értelmében már ettől az évtől kezdve levonhatóak a deficitből például a nyugdíjreformra, a kutatás-fejlesztésre, nagyobb állami beruházásokra fordított összegek. A német lobbinak köszönhetően Németország a keleti régiók felzárkóztatására fordított hatalmas összegek levonásával is korrigálhatja a büdzséjét. Ez nemcsak a büntetés megúszása miatt fontos, hanem azért, hogy a nehezebb években lehetőség nyíljon a növekedés gyorsítását célzó intézkedések, beruházások meglépésére, és ne szigorúan véve az államháztartás rendben tartására kelljen fókuszálniuk a kormányoknak. 

A pénzügyminiszterek kitételként szabták azonban, hogy a gazdasági fellendülés idején viszont a hiány csökkentésére kell törekedniük. 

Tudni érdemes, hogy a magyar pénzügyminiszter sikeres lobbizásának került be a sorba a nyugdíjreformra fordítandó összeg levonásának lehetősége. Draskovics Tibor javaslatát először értetlenül és idegenkedve fogadták a kollégái, ám végül befogadták. Gyurcsány Ferenc Magyarország sikerének nevezte az egyezséget. 

Javítjuk a bizonyítványt

Hazánk számára mindenképpen jó hír az Ecofin döntése. Mint Draskovics Tibor pénzügyminiszter nyilatkozta: "Magyarország számára biztonságosabbá válik az euró bevezetésének eddig felvázolt menetrendje." Hozzátette: " a döntés nem jelenti a paktum szigorú szabályainak a fellazítását, korrekcióra ott került sor, ahol az indokolt volt." A lapunknak nyilatkozó Erdős Szabolcs, az Ecostat elemző közgazdásza is hasonlóképpen vélekedett: "Nem koncepcionális döntés született, hanem inkább kiigazításról beszélhetünk. A változás tulajdonképpen annyit jelent, hogy haladtak a korral, hiszen olyan könnyítéseket hoztak, amelyek eddig is elvárhatók lettek volna a paktumtól, amennyiben ez a gazdasági növekedést akarja ösztönözni – mondta. – Az alapprobléma az – tette hozzá –, hogy az unióban, ahol közös a monetáris politika, viszonylag szabad, az egyes tagállamonként különbözőképpen irányított a fiskális politika, ott az összetartó kapocs a stabilitási paktum. Ennek fellazítása tehát nem ajánlott."

Hazánk számára már az idén is érezhető, kézzelfogható segítséget jelent a döntés, amely könnyebbé teheti az euró bevezetéséhez szabott feltételek teljesítését. Mint Draskovics Tibor kifejtette, "a magánnyugdíjrendszer bevezetése óta sokan magánpénztárakba fizetik a járulékuk 8 százalékát, az állami nyugdíjalapból így kieső bevételt a központi költségvetés évről-évre nagyobb összegben pótolja ki. Ez a pótlás 2001-ben még a GDP 0,7 százalékát tette ki, ám tavaly már elérte a 0,9 százalékot, mintegy 200 milliárd forintot. A következő években pedig tovább nő ez a tétel, meghaladva a bruttó hazai termék egy százalékát, azaz évente akár 220-230 milliárdos befizetést jelent." A napokban született uniós döntés értelmében azonban lehetővé válik, hogy a következő öt évben ezzel az összeggel – csökkenő mértékben – korrigálja az államháztartás hiányát. Az idén tehát pusztán e változás miatt 1 százalékkal csökkenhet a deficit mértéke. Erre kétségtelenül nagy szüksége is van a pénzügyi kormányzatnak, mert az idén az első negyedévben minden várakozást felülmúlóan nagy lesz a deficit. Az előrejelzést több ízben is módosította a Pénzügyminisztérium (PM), először 370 milliárdról, később 416 milliárdról szólt a fáma, a legfrissebb számítások szerint pedig eléri a 472 milliárdot. Ez pedig az egész évre tervezett 1022 milliárdnak a 46 százaléka! Ezt a negatív adatot számos, előre nehezen kalkulálható tételek hozták össze. Ilyen lehet az agrárdemonstrációk során kiküzdött kifizetések, az előrehozott másfél heti nyugdíj, illetve az áfabevételek alulteljesülése is. 

Lapunknak nyilatkozó Erdős Szabolcs úgy látja, nem teljesülhet a kormány által erre az évre kitűzött 4,7 százalékos államháztartási hiány. Az Ecostat prognózisa szerint az eredetileg kitűzött 1027 milliárdos hiány felett 150-160 milliárddal lesz magasabb a deficit. A PM az EU Bizottság javaslatának megfelelően ugyan tartalékot képez, az elemző szerint azonban ez kevesebb lesz a szükségesnél, csupán százmilliárdot tud félre tenni a tárca, a felette maradó 50-60 milliárd forintos tétel a tényleges hiány marad. Ez a GDP 0,3-0,4 százalékának felel meg, tehát a tervezett 4,7 százalékos államháztartási hiányt ennyivel "nőjjük túl", azaz várhatóan 5 százalék lesz. Illetve ennyi lenne a vasárnapi döntés hatása nélkül – tette hozzá az elemző. Mivel az első évben a nyugdíjreformra fordítandó összeg 1 százalékát vonhatjuk le a hiányból, 5 százalék helyett "csak" 4 százalék lesz az idén a deficit. Ennyit szépít tehát a képen. Nem véletlen tehát a Pénzügyminisztérium és a kormányfő öröme. Jövőre erről a bázisról indulva ugyan már nem 100, hanem 80 százalékkal szépíthetünk a bizonyítványon, de még tovább csökkenhet a deficit mértéke. 

Erdős azonban hangsúlyozta, elsősorban nem az a feladatunk, hogy a meghatározott időpontra bizonyos makrogazdasági mutatókat az elvárt szintre csökkentsünk, hanem az, hogy végrehajtsunk olyan reformokat, amelyek révén hosszú távon is tudjuk ezeket a kedvező mutatókat produkálni. Igaz, hogy a vasárnapi döntés értelmében a következő öt évben statisztikailag csökkenteni tudjuk a deficitet, de öt év múlva már nem élhetünk ezzel a lehetőséggel. Reformok és a könnyítés nélkül pedig újra emelkedhet a deficit és lassulhat a gazdaság növekedése. 

Menetrend

Bár a vasárnapi döntés kapcsán felmerült, hogy 2010 előtt is lehetőség nyílhat az euró bevezetésére, ám ezt szakértők nem támasztották alá: a reális dátum továbbra is 2010. Ehhez azonban 2008-ra kell teljesítenünk a maastrichti kritériumokat, azaz a GDP 3 százalékára kell levinni az államháztartási hiányt (tavaly 5,3 százalék volt, a prognózis szerint az idén 4 százalék lesz), az inflációnak 2 százaléknak kell lennie, ami nem látszik nehéz feladatnak, tekintettel arra, hogy az idén 4 százalék alatt lesz. Fontos kritérium még az államadósság, ami nem lehet magasabb a GDP 60 százalékánál, nos e tekintetben is megfelelő helyen állunk, hiszen már most is kevesebb ennél. Amennyiben az említett célkitűzéseket teljesíteni tudjuk, úgy 2008-ban beléphetünk az euró előszobájának is nevezett ERM II. árfolyamrendszerbe, ahol az előbb sorolt kritériumokat tartva két évig stabil forintárfolyamot kell produkálni. Ha ezt a "feladatot" sikerül teljesíteni, úgy 2010-ben az euró felválthatja a forintot.

Olvasson tovább:

Feliratkozás hírlevélre

 
Név: *
Email: *
Feliratkozással elfogadja a Hetek adatvédelmi elveit