Kereső toggle

Milliárdos magyarok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az idén második alkalommal "sokkolja" a közvéleményt a magyar milliárdosokat bemutató kiadvány. A Menedzser Magazin (MM) mellékletéből kiolvasható, hogy hazánkban is – ahogy globálisan is megfigyelhető –, az elmúlt év során az igazán gazdagok még gazdagabbak lettek, mint valaha voltak. Az első tíz leggazdagabb magyar összeadott vagyona közel 100 milliárd forinttal lett több, százuk vagyona együttesen eléri a 850 milliárd forintot. A témával foglalkozó kutatók tanulmányából az is kiderül, hogy milliárdosaink többsége szorgalmas, nem él hivalkodó életmódot, és stabil családi és baráti kapcsolatrendszerben él.

Egyre magasabbra kerül a léc a száz leggazdagabb magyar számára is. Amíg egy évvel korábban egy 3 milliárdos vagyon elég volt az 55. helyhez, addig az idén ekkora summával csak a 86. helyet lehet megcsípni. Így járt a miniszterelnök is, noha egy év alatt 300 millióval gyarapodott, és ennek köszönhetően 3,5 milliárdról 3,8 milliárdra duzzadt a vagyona, mégis 20 helyet zuhant a ranglistán. Így meg kell elégednie a 70. hellyel. Kóka János gazdasági miniszter hasonlóképpen járt: 200 milliós gyarapodása arra volt elég, hogy a 88.-ról a 97. helyre
csússzon. Szóval erősödik a verseny a topon is, a számok jól mutatják, hogy tavaly még "csupán" 40 milliárd volt a felső határ, az idén már 50, amit ráadásul két vállalkozó is jegyez. 

A lista szerint ma a leggazdagabb ember Széles Gábor és Demján Sándor, 50-50 milliárdos vagyonnal. Mindkettőjük esetében igen csak látványos "fejlődés" figyelhető meg. Széles Gábor a Műszertechnika Rt. és a Videoton Holding tulajdonosaként egy év alatt 18 milliárd forinttal növelte a vagyonát, míg Demján Sándor, a Trigránit Rt. tulajdonosa 20 milliárddal gyarapodott a vizsgált időszakban, így a tavalyi első (Várszegi Gábor) az idei listán csak a 3. helyet kapta meg a 40 milliárdjával. Látványosan, 15 milliárddal többel bír Csányi Sándor, az OTP Bank Rt. vezérigazgatója, mint egy éve. Az első osztályban – azaz az első tíz helyen – két új szereplő is megjelent, azaz 5-5
milliárdos vagyongyarapodással sikeresen felküzdötte magát a második osztályból. Igencsak figyelemre méltó, hogy a "top 10" tagjai milyen hatalmas vagyongyarapodást produkáltak egyetlen év alatt: az idei lista szerint összvagyonuk 346 milliárd forint, ami közel 100 milliárddal több, mint egy éve volt. Ez 39 százalékos növekedést takar, ami annál inkább is figyelemre méltó, mert ebben az időszakban a reálbér alig egy százalékkal nőtt, sőt volt olyan hónap is, amikor kevesebbet ért a pénzünk, mint egy esztendővel korábban. A 346 milliárd forint nagyságát mutatja, hogy az állam az idén 100 milliárdot fizetett ki táppénzre, 53 milliárdot gyermekgondozási díjra, 21 milliárdot fogászati ellátásra. A tb hiánya pedig eléri a 287 milliárd forintot. Szintén jelentős – ám a "top 10"-nél jóval szerényebb – iramban nőtt a második tízbe tartozók vagyona is. Az itt szereplők összvagyona 11 százalékkal 130 milliárdra, a harmadik dekádban pedig több mint 16 százalékkal 92 milliárdra növekedett. (Összehasonlításként: 127 milliárdot fordított az idén az állam a lakástámogatásra). 

A listán szerepelő milliárdosok vagyontömege összesen eléri a 850 milliárd forintot, ám valójában ennél többről van szó, mert többen nem járultak hozzá a nevük és a vagyonuk közléséhez. Meglepő összehasonlítás, de ez a hatalmas összeg több, mint az állami költségvetés egész éves hiánya (651 milliárd). Az állam egész évben 480 milliárdot fordít család támogatásra és szociális juttatásokra, illetve 720 milliárd forintnyi jövedéki adót fizetünk be a közös kasszába. 

Kik ők?

Tizennégy évvel a rendszerváltás után is talán sokkoló lehet a többség számára hirtelen kiemelkedett némely honfitársunk vagyontömegének látványa. Kik ők valójában? Hogyan jutottak ehhez a mesés vagyonhoz? Amint arról már korábban is beszámoltunk
(Becstelen gazdagok, tisztes szegények. Hetek, 1999. augusztus 14.), a ma újgazdagjainak 30 százaléka jókor jó helyen volt, a rendszerváltás előtt már jelentős szerepet töltöttek be valamely állami vállalatnál, 18 százalékuk pedig már akkor is magáncéggel rendelkezett. Ők alkotják a nagyvállalkozói csoport háromnegyedét. A Tárki felméréséből az is kiderül, hogy a rendszerváltást követő konjunktúrát mintegy 18 százalék tudta jól kihasználni, ők azok, akik politikai kapcsolat nélkül, a saját képességeik révén értek el sikereket. Az újgazdagoknak csupán 15 százaléka említette, hogy kihasználta a rendszerváltás előtti kapcsolatait, és 17 százalékuk az ez utáni kapcsolatait. Ez jól tükröződik a milliárdosok összetételében is: elenyésző közöttük az örökös, a saját találmány által meggazdagodott, többségük a privatizáció nyertese. A rendszerváltást követő vad időszak sokak számára nyújtott tálcán "olcsó húst", ám sokuk nem tudott élni a lehetőséggel: tönkrementek. A listán szereplő milliárdosok azokat példázzák, akik kellő szaktudással, kitartással, kapcsolatrendszerrel – no és rafináltsággal – rendelkezve sikeresen vezették át a vállalataikat a szocializmusból a kapitalizmusba. Elenyésző kisebbséget alkotnak azok a milliárdosok, akik saját felfedezésük, találmányuk révén jutottak fel a "top 100" közé. Közülük legismertebbek talán Béres József, (Béres csepp), Rubik Ernő (Rubik-kocka), Bojár Gábor, (ArchiCAD, 3D számítógépes építészeti tervezőprogram). 

A száz között csupán két hölgy szerepel, érdekesség, hogy mindkettőjük vagyona a Fenyő-birodalomból származik. Kristyán Judit, Fenyő János özvegye 15 milliárd forintot örökölt férje után. A 3,5 milliárddal büszkélkedő Szilvássy Csilla vagyonának alapját szintén a Fenyő-cégbirodalomból való 

részesedésből szerezte, ám a Kemikál Rt. vezetőjeként és tulajdonosaként tovább növelte az így szerzett "alaptőkéjét". 

Szalai Júlia, Laki Mihály Vállalkozók vagy polgárok cím? tanulmányából kitetszik, hogy a leggazdagabb magyarok nem élnek a szó szerinti gazdag emberként: nem szórják a pénzüket, nem élnek hivalkodó életmódot, tartózkodnak a pompától. Talán a többségi magyarság ellenszenve, frusztráltsága miatt (is) inkább rejtőzködően élnek, a külvilág előtt rejtegetve a tényleges vagyonukat. 

A tíz leggazdagabb magyar 2003-ban és 2004-ben

2003 

Vagyon (Mrd Ft) 2004 Vagyon (Mrd Ft)
1. Várszegi Gábor  40 Széles Gábor  50
2. Széles Gábor 32 Demján Sándor  50
3. Demján Sándor  30 Várszegi Gábor 40
4. Leisztinger Tamás 30 Leisztinger Tamás  37
5. Nagy Elek 25 Csányi Sándor  30
6. Veres Tibor 25 Veres Tibor 30
7. Bige László 20 Nagy Elek  27
8. Tolnay Lajos 16,5 Bige László 25
9. Csányi Sándor  15 Wáberer György 23
10. Szeremley Huba 15 Lakatos Péter 17

Olvasson tovább: