Kereső toggle

Milliárdos sikersztori

Kóka János bársonyszékben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Medgyessy-(bankár)kormány után az ellenzék által "milliárdos-kormány" névvel illetett Gyurcsány-kormány tagja, Kóka János egyike a tíz számjegy? vagyonnal büszkélkedő kormánytagoknak. Az orvosból informatikussá avanzsált Kóka az SZDSZ felkérésére a kabinet gazdasági és közlekedési minisztere lett. Neve összefonódott az egyik legnagyobb hazai informatikai sikertörténettel, az Elender Rt.-vel. 



Mádl Ferenc gratulál Kóka Jánosnak Fotó: Somorjai L.

Az 1972. július 5-én született Kóka János kisgyerekként orvos akart lenni, bár orvos nem volt a családban. Egyetemi tanulmányait a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen végezte 1990 és 1996 között. Medikusként baleseti sebészeten kezdett dolgozni, traumatológusnak vagy idegsebésznek készült, azonban kiábrándult az egészségügyből. Ennek okaként egy interjúban a hierarchikus szervezetet és a pazarló kontraszelektált környezetet jelölte meg. 

1994-ben egyetemi évei alatt sógora, Lepp Gyula munkát ajánlott az Elender Computer Kft.-nél. Így vált projektmenedzserré, majd kereskedelmi igazgatóvá, 1996-tól pedig ügyvezető igazgatóvá. Az Elendernél megízlelt siker hatására letett eredeti elképzeléséről, az orvosi pályáról. Új munkáját az 1994-ben kötelezővé tett pénztárgépek értékesítésével kezdte, majd később rábízták az Elender kommunikációs feladatait is. Az Elender akkoriban főleg számítógépek összeszerelésével foglalkozó kis, harmincfős cég volt. Az informatikai üzletág sok lehetőséget biztosított a járatlan utak keresésére, az ötletek érvényesítésére. A pénztárgépekből befolyt jövedelmet az internetszolgáltatás kiépítésébe fektették be. A cég 1996-ban piacvezetővé vált a lakossági internetes szolgáltatásban. 

Az áttörést az 1997-ben indult Sulinet program hozta el, amikor elkezdődött a hazai oktatási intézmények internetszolgáltatásának kiépítése. A programnak köszönhetően 1200 közép- és általános iskolában vált lehetővé az internethozzáférés, melynek kivitelezését és hatéves üzemeltetését az Elender Kft. nyerte el. 1998-ban Kóka János már az
Elender Informatikai Rt. vezérigazgatója volt, majd 2000-től az Elender Üzleti Kommunikáció vezérigazgatója lett.

1999 szeptemberében az Elendert a világ legnagyobb független internetszolgáltatója, a PSINet Inc. vásárolta meg – amikor még három évig stabil bevételt biztosított a Sulinet. Kóka egy tévéműsorban elmondta: vagyona ebből az adásvételből származik, hiszen a fizetését részben a cég részvényeiben kapta. A 25 százalékban befektetési alapok és 75 százalékban három magyar magánszemély tulajdonában lévő, 100 millió forint jegyzett tőkéj? Elender Informatikai Rt. vételára értésülések szerint 32 millió dollár (akkoriban mintegy 7,8 milliárd forint) volt. Kóka Jánost az új tulajdonos megerősítette pozíciójában, 1999 és a PSINet előbb magyarországi menedzsere, majd európai alelnöke és a portál- és alkalmazásfejlesztésekkel foglalkozó Webigen Rt. elnöke lett. Kóka János 2000-ben az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnökségi tagja lett, és elnyerte az IVSZ által alapított az Év Informatikai Menedzsere díjat. Újabb fordulat következett 2002-ben, amikor csődbe ment a PSINet. Az eredeti tulajdonosok a Wallis Rt.-vel közösen visszavásárolták a céget. A társaság részvényeinek 77 százalékát a Wallis Rt., 23 százalékát pedig Lepp Gyula és Kóka János birtokolták. A régi-új tulajdonosok 400 millió forint tőkeemelést hajtottak végre, valamint további, mintegy 300 millió forintot fordítottak az eszközpark bővítésére. Döntöttek arról is, hogy az akkor már Elender Üzleti Kommunikáció néven működő cég megvásárolja a Webigen Rt. részvényeinek 100 százalékát. A Webigen, a magyarországi internetes alkalmazásfejlesztési és tanácsadási piac egyik vezető cége volt, mely az Index.hu Rt. részvényeinek 31 százalékát birtokolta. A kétéves munkával konszolidált cég újabb sikereket ért el, ám 2003-ban nem kis politikai viharba került. Lepp Gyula megvásárolta a Marina Port balatoni jachtkikötőt, ahol a Sulinettel kapcsolatos pályázatokat bíráló minisztériumi hivatalnokok nyaraltak. Magyar Bálint – tudomást szerezve az eseményekről – kirúgta a munkatársait a minisztériumtól, ám ezek után mégis az Elender nyerte el a Sulinet2 tendert, ami újabb három évre garantált biztos piacot a cégnek. 

Kóka 2003 márciusától az IVSZ elnöke, a brüsszeli székhely? European ICT Association elnökségi tagja, illetve a Magyar–Indonéz Üzleti Tanács elnöke. IVSZ-elnökként részt vett a Magyar Információs Társadalom Stratégia elkészítésében, a Nemzeti Tudásintenzív Gazdaság Fejlesztési Program kidolgozásában. A program az ország társadalmi és gazdasági előremenetelét, az EU-s csatlakozás sikerességét a társadalom és az egyes ágazatok informati-zálódásához kötötte. Kedvezményeket biztosított volna a tudásalapú ágazatok, így az informatikai cégek működéséhez.

Ezekben az években az Elender vezetése több céget is alapított. Lepp Gyulával együtt hozták létre a Medit-com Kft.-t, amely elsősorban fekvő- és járóbeteg-ellátó intézményeknek kínál szoftvereket. Beszállt az ingatlanbefektetők közé is. Tulajdonosa és igazgatósági tagja az Észak-Csepel Ingatlanfejlesztési Rt.-nek, tulajdonosa a szintén ingatlanokkal foglalkozó Rumed 2000 Kft.-nek is. 

2004-ben ismét eladták az Elendert, az Euroweb International 9,5 millió dollárért (1,995 milliárd forintért) vásárolta meg. Az Euroweb Internet Szolgáltató Rt. és az Elender fúziója által létrejött cég élére június 15-én Kóka János került.

A kormányválságot követően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök – az SZDSZ jelölésére – Kóka Jánost kérte fel a gazdasági és közlekedési tárca vezetésére. A felkérés elfogadását követően Kóka kifejtette programját, amely három pilléren alapszik. Az első a működő tőke bevonásának erősítése, illetve az európai uniós források hatékony felhasználása. A második a felzárkóztatás, a versenyképesség-javítás, a kisvállalkozás-fejlesztés és a munkahelyteremtés. A harmadik a magyar vállalkozások külpiaci megjelenésének ösztönzése, versenyképességük javítása. Az új miniszter a három pillér mellett kiemelten fontosnak tartja a tudásalapú gazdaság fejlődését, mert Magyarország versenyképességének növelését a tudásintenzív ágazatok alapozhatják meg.

Olvasson tovább: