Kereső toggle

Örömtelen munkavégzés

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Már a németek sem a régiek – legalábbis ez a meglepő eredmény tükröződik a potsdami Gallup vállalati tanácsadó cég és a német Focus magazin év elején készített felméréséből, amely a német dolgozók munkavégzését vizsgálta. Eszerint a németeknek csupán 12 százaléka elkötelezett a munkaadója felé, és dolgozik teljes odaadással. A dolgozók 70 százaléka azonban elkeseredett és kiábrándult, munkájának elvégzését kizárólag a megélhetés motiválja. Több szempontból is aggasztó és kijózanító mindez, ugyanis a németek hiányzó munkakedve évente 250 milliárd euró veszteséget okoz gazdaságuk számára, illetve a lanyhuló munkavégzés a kiélezett versenyben az USA gazdaságával szemben is hátrányt jelenthet, ahol "a keményen dolgozók" aránya eléri a 30 százalékot.



Csúcsforgalom egy hallei bevásárlóközpontban. Szűkülő források Fotó: Reuters

Hogyan lehet örömmel dolgozni? Pszichológusok véleménye szerint a legjobb megoldás erre, ha a munkavállaló és főnöke egyaránt elkötelezi magát arra, hogy feladatait örömmel fogja végezni. Az elmúlt húsz évben azonban a munkával kapcsolatos szemléletváltás következtében az emberek munkához való viszonyában jelentős változás történt, melyről a német Focus magazin felmérése is tanúskodik. A lap azt vizsgálta, hogy az emberek mit tartanak a legfontosabbnak a legmegfelelőbb munkahely kiválasztásakor. A közvélemény-kutatásból kiderült, hogy a megkérdezetteknek mindössze egyharmadánál van az első helyen, hogy örömét lelje munkájában. A felmérésből az is nyilvánvalóvá vált, hogy a szellemi munkát végzők jobban élvezik munkájukat, általában boldogabbak, és ritkábban hiányoznak a munkahelyükről. Szinte minden második gimnáziumi, egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező számára a munkavégzésben szerzett öröm fontosabb, mint a fizetés vagy a munkakörülmények.

Napjainkban tehát egyre kevesebben élnek át örömöt egy elöregedett sörfőzdei kapcsolóberendezés megjavításának, vagy egy vállalkozás éves beszámolójának elkészítése közben, vagy diákok lelkesítésekor egy tananyaggal kapcsolatban. Mindezek után felvetődik a kérdés, hogy ki vagy mi a felelős a meglankadt munkavégzésért a német irodákban és üzemekben?

A szakértők különböző okokat említenek az elerőtlenedett munkavégzéssel kapcsolatban. Egyesek szerint a német munkamorál romlása a kilencvenes évek végén kezdődött. A gazdasági fellendülésnek köszönhetően Németországban sok új kezdő vállalkozás alakult, ahol a dolgozók túlórapénzek kifizetése nélkül rendszerint éjfélig robotoltak. Az ingyen túlórázások, a munkavállalók szabadidejének drasztikus csökkenése vezetett ahhoz, hogy az alkalmazottak megcsömörlöttek, és munkavégzésüket mára a lehangoltság és nemtörődömség jellemzi.

A német alkalmazottakat kedvezőbb színben feltüntetők ezzel szemben a tekintélyen alapuló vezetést tartják felelősnek. Gerald Wood, a németországi Gallup vállalati tanácsadó cég vezetőjének véleménye szerint az ellentmondást nem tűrő vezetők nem hallgatnak alkalmazottaikra, ritkán dicsérik meg beosztottjaikat, és elvétve ismerik el munkájuk eredményét.

Vannak azonban, akik úgy vélik, hogy a lankadó munkakedv az elmúlt évtizedek kommunista ideológiájának maradványa, és kispolgári ravaszságból táplálkozik. Az alábbi mondatokkal jellemzik a német munkavállalók életfilozófiáját: "Nem vagyok bolond, miért dolgozzak többet a szükségesnél? Meggörnyedjek néhány garasért?"

Gazdasági kudarc a német újraegyesítés

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet elnöke szerint a vártnál is rosszabb és katasztrofálisabb Németország keleti részének helyzete. Az egyesítés gazdasági értelemben gyakorlatilag kudarcot vallott. Hans-Werner Sinn, az Ifo gazdaságkutató intézet elnöke szerint meg kell állítani a bérek emelkedését, sőt keleten csökkenteni kell a fizetéseket. Sinn szerint ugyanis ez az egyetlen út ahhoz, hogy Németország megőrizze versenyképességét, amely még inkább veszélyeztetett az olcsó bér? kelet-európai országok csatlakozása után. A szomszédos lengyelországi bérek egyötödét teszik ki a nyugatnémetnek, és közel az egynegyedét a keleti országrészének. Ezért kiélezett verseny várható a májusi csatlakozást követően. A nehézségeket azonban nemcsak a jövő hozza el, hanem a jelen is táplálja, hiszen az újraegyesítés után a németországi bérek gyorsabban nőttek, mint a termelékenység. Sinn szerint a munkanélküliség további növekedésének megakadályozása és az ország versenyképességének megőrzése csak a bérek csökkentésével érhető el.

Olvasson tovább: