Kereső toggle

Háborús csomag

A világgazdaság a terrorizmus túsza

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A vezető közgazdászok és politikusok véleménye megoszlik abban a kérdésben: milyen hatása lenne az Irak elleni háborúnak a világ gazdaságára. Egy angol kutatóintézet szerint egy gyors, rövid lefolyású fegyveres csapás jót tenne az amerikai gazdaságnak, míg egy elhúzódó háború esetén tartósan felszöknének az olajárak, a tőzsdeindexek pedig zuhannának. Ezzel szemben Schröder német kancellár a G7-csoport találkozóján a háború hatásainak ellensúlyozására közös lépéseket javasolt. Kérdés, hogy lesz-e gazdasági lassulás, amelyet ellensúlyozni kellene. 



Sydneyi WTO-ülés ellen szappanbuborékkal tiltakoznak. Lufi ügyek Fotó: Reuters

Amerikai részről általános vélemény, hogy a 2001-es recesszióból már amúgy is kilábalni látszó amerikai gazdaságnak jót tenne egy gyors háború. Az olajárak ugyan átmenetileg felszöknének, majd visszaállnának a szokásos, 20 dollár alatti értékre, s ez kedvezőbb volna, mint a jelenlegi bizonytalanság miatt kialakult 35 dolláros ár. Az angliai Institute of Directors kutatói szerint elhúzódó harcok esetén akár 80 dollár fölé is szaladhatna a fekete arany hordónkénti ára. A tanulmány szerint a jelenlegi bizonytalanságnál még a háború is jobb volna. Sőt, egyes előrejelzések szerint a fejlett országok gazdasága profitálhat is a konfliktusból: biztonságosnak tekinthető tőkepiacaik vonzó lehetőséget kínálnak a befektetőknek a viharos időkben. Az amerikai kereskedelmi tárca vezetője szerint a – naponta 40-50 millió dollárba kerülő – háború nem rázkódtatná meg országa gazdaságát.

Nem biztos, hogy szükség lesz tehát a – gazdaságba való beavatkozást amúgy is kedvelő – német kancellár állami költekezést növelő tervének megvalósítására. Más vélemények szerint viszont a háború rontja a fogyasztói és az üzleti bizalmat, s így csökkenhet mind a magánfogyasztás, mind a gazdasági aktivitás. Amerikai bankárok egyetértenek abban, hogy a prosperitás legnagyobb akadálya jelenleg nem gazdasági, hanem politikai: a legnagyobb nehézséget az események váratlansága, kiszámíthatatlansága, tervezhetetlensége jelenti. Alan Greenspan amerikai jegybankelnök szerint a háborús bizonytalanság a gazdasági fellendülés legfőbb visszatartó tényezője, és a fiskális ösztönzés egyenesen felesleges próbálkozás volna. A hetvenhat éves bankár egyúttal a fiskális fegyelem helyreállítására kérte a kongresszust.

Akárhogy is alakul majd a gazdaság növekedése, nem valószínű, hogy az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia belemenne egy fokozott kormányzati költekezésen alapuló átfogó közös tervbe. A legtöbb gazdasági elemzőnek ugyanis az a gondja, hogy a kormányok már most is túl sokat költenek. Az ilyen programok hatékonysága amúgy is leginkább attól függ, hogy a plusz bevételeket az egyes kormányok hogyan költik el, ez pedig túlmegy egy sebtiben összeállított G7-csomag keretein.

A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) elnöke szerint a háborús bizonytalanság érezteti hatását a globális kereskedelmi aktivitásban is. A logisztikai költségek megnövekedtek (mivel a magas olajárak feltornázzák a szállítási költségeket, és emelkedtek a biztonsági kiadások is), ami a politikai bizonytalansággal együtt visszavetette a kereskedelmi forgalmat. Szupacsai Panicspakdi, a WTO elnöke azonban nem számít arra, hogy a háborúnak hosszú távú káros hatásai lesznek.

Olvasson tovább: