Kereső toggle

Tart a mini forintválság

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A mini forintválság nem múlt el a Járai Zsigmond jegybankelnöktől kikönyörgött, majd váratlanul végrehajtott kamatcsökkentés révén. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) múlt szerdai első 100 bázispontos kamatcsökkentése csak olaj volt a tűzre. A spekulánsok – akiket jelen esetben külföldi nagybankok testesítettek meg – kitartóan vették a forintot, ötmilliárd euró megvásárlására kényszerítve ezzel az árfolyamsávot védő jegybankot. A múlt csütörtöki újabb kamatcsökkentés révén 6,5 százalékra mérséklődött az irányadó kamatláb. Ezen túlmenően a jegybanki betétek és hitelek kamatai 3 százalékkal csökkentek, a két hetes betétek elhelyezésénél pedig visszatérnek a tendereztetéshez, tehát ezt az eszközt a bankok csak korlátozottan vehetik igénybe. 

A jegybanki intézkedések után drámai módon gyengülni kezdett a forint: egy euróért szerdán 250 forintot adtak szemben a múlt heti 235-tel. A sáv eltolására játszó befektetők tehát elvesztették a csatát, a pénzáramlás iránya megfordult. Kérdés, hogy a folyamat hol áll meg, a továbbra is az erős forintban érdekelt jegybank mikor fog újra beavatkozni. Egyelőre úgy tűnik, azt a taktikát választja, hogy elvérezteti a sáv ellen spekulálókat. Bár a makrogazdasági helyzet miatt a kamatok várhatóan nem maradhatnak ezen az alacsony szinten, az inflációs cél elérése érdekében pedig fontos a jegybanknak a forint erőssége, a jegybank egyelőre kivár, nem elmeli az alapkamatot, megpróbálja végképp elvenni a forint ellen spekulálók kedvét. A piacon elterjedt mondás szerint a következő épülő autópályát Goldman Sachs-nak fogják keresztelni, utalva ezzel – a valószínűleg az egyik spekuláns befektetési bank veszteségének becsült nagyságrendjére. 

A piaci szereplőknek ettől eltekintve nem volt ennyire mókás az eltelt néhány nap: mind az állampapírpiacon, mind a devizapiacon másodpercenként változtak az árak, sokszor kötés nélkül tették arrébb a dealerek a jegyzéseket, minél kisebb kockázatot próbálva bevállalni. A bankközi piacon az egy hete még 9 százalék körül mozgó egynapos betéti kamatláb mára 3,5 százalékra csökkent, a beáramlott hatalmas – 1100 milliárd forintnyi – tőke elsősorban itt találta meg a helyét, bár kiugró mértékben, 2 nap alatt 65 milliárd forinttal nőtt a külföldiek kezében lévő állampapír állomány is. Csak összehasonlításképpen: decemberben a napi átlagos növekmény nem érte el a 4 milliárd forintot.

A helyzet pikantériája, hogy bár ezt a csatát kétségkívül az MNB nyerte meg, a dezinflációs politikája viszont vereséget szenvedhet. Ha a forint gyengülése meg is torpan, a korábban kiszámítható árfolyam már a múlté, az importőrök a legrosszabb esetre felkészülve gyengébb forinttal kalkulálhatják áraikat, ami által az import oldaláról jelentkező ármérséklő hatás elmaradhat. Az MNB erős forinthoz való ragaszkodása végül odáig vezethet, hogy ezzel éppen az antiinflációs politikájának gerincét képező támasz sérül meg, ami végül az inflációs célok elérését is meghiúsíthatja. Így a sáv megvédésének és a forintgyengülésből az MNB-nél lecsapódó nyereség öröme rosszabb esetben az inflációs cél elbukásának ürömével vegyülhet össze.

Olvasson tovább: