Kereső toggle

Nem kényszer a vállalkozás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Minden jel szerint leáldozik a kényszerfoglalkoztatás időszaka. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium zászlajára tűzte a jelenlegi látszatszerződések és kényszervállalkozások mederbe terelését az unióban már alkalmazott önfoglalkoztatói státus bevezetésével, mely legkorábban szeptembertől léphetne életbe.

A Munka Törvénykönyvébe bekerülne, hogy ha valaki megbízási szerződéssel dolgozik, de ezen szerződésben rögzítve van a munkaidő, a munkahely, a felettes utasítási joga és egyéb munkaszerződési kellékek, akkor a munkáltató köteles lenne alkalmazotti státusba venni a foglalkoztatottat.

A jogszabálytervezet célja, hogy csökkentse a munkaviszonyt leplező színlelt szerződések számát, mindezt úgy, hogy közben ne növekedjenek a munkáltatók adó- és járulékterhei, és a munkavállalók bevételei se csökkenjenek.

A pénteki kormányülés asztalára kerülő törvénytervezet-csomag elsősorban az ügynököket, fuvarozókat, taxisokat, vagyonőröket és újságírókat, továbbá az építőiparban és a kiskereskedelemben vállalkozói vagy megbízási szerződéssel foglalkoztatottakat érinti. Szakértők szerint a változtatás mintegy félmillió munkavállalót jelent.

Az új, szabadon választható foglalkoztatási forma bevezetésének terve a színlelt vállalkozások ellen indított harc egyik szelídített változata. Pozitívuma abban állhat, hogy a munkáltatóknak nem kell további kiskapuk keresésén fáradozniuk.

Ezen foglalkoztatási forma egyesítené az alkalmazotti és a vállalkozási státus előnyeit, azaz a munkaadók bér- és adóterhei a munkaszerződéses jogviszonyhoz képest mérsékeltebbek lennének. Továbbra is hasonlóképpen számolhatnák el az alkalmazással járó kiadásaikat, mint jelenleg a fővállalkozói–alvállalkozói kapcsolatban, a munkavállalókat pedig a Munka Törvénykönyvében megfogalmazott védettségek illetnék meg.

Lényeges momentum, hogy a törvénytervezettel együtt a munkaügyi ellenőrzésekről szóló törvény is szigorodik, vagyis a munkaügyi ellenőröknek betekintési joga lesz a szerződésekbe. Ha úgy ítélik meg, hogy egy munkáltató álszerződéssel leplez munkaviszonyt, akkor maximálisan hatmillió forint bírsággal sújthatják az adóprés alatt álló céget.

A vállalkozás szabadsága azonban nem sérülhet, tehát továbbra sem lehet vizsgálni két gazdasági társaság szerződéses kapcsolatát, vagyis például egy kft. és az általa megbízott bt. szerződése az ellenőr számára tabu marad.

Olvasson tovább: