Kereső toggle

Élénkítés de milyen áron

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Széchenyi plusznak elnevezett gazdaságélénkítő csomagról Orbán Viktor így vélekedett: paradox módon az, ami az országnak rossz, nagyon sok település számára kifejezetten jó. Beismerte: az amerikai és az európai viszszaesést országunk sem kerülheti el, a kérdés csak az, hogy miként tudjuk ezt lassítani, csökkenteni. Szerinte az előttünk álló másfél évben a gazdasági összefogás a lényeg, amelyet a kormány 200 milliárd forintos impulzussal kíván támogatni.



Matolcsy György gazdasági, Varga Mihály pénzügyminiszter Fotó: V. Sz.

A pénzt nem a költségvetésből veszik el, hanem az Eximbanktól, de főleg a Magyar Fejlesztési Banktól vonnák el. Némi uniós pénzt, 30 milliárd forintot is bevonnának a csomagba. Az állami garanciavállalás a Mehibre (Magyar Export Hitelbiztosító RT) hárul majd, az államadósság növekedését ideig-óráig úgy palástolnák, hogy az Államadósság Kezelő Központ külföldi devizakötvény kibocsátása helyett a jegybank devizatartalékából történő vásárlással finanszírozza lejáró devizakötelezettségeit.

A kormány már túl is esett a hét élénkítő elem meghatározásán, a részletek kidolgozása azonban a következő kabinetülésig várat még magára. A jövő évben 100 milliárd forint jut útépítésre. Az új lakások építéséhez, vásárlásához felvett hitel kamata 8-ról 6 százalékra csökken. Emellett a szociálpolitikai adókedvezmény, a három- és többgyerekes családoknál 35 ezerről 240 ezer forintra növekszik, és kiterjesztenék a használt lakásokra is. A kisvállalkozók adókedvezménye 10 millió forintról 30 millióra növekszik. A hangzatos szavak ellenére – sajnos – nincs szó új gazdasági modellről. Kétségtelen tény, hogy a gazdaságélénkítés hozzájárul munkahelyek megtartásához, az infrastruktúra és lakásépítés támogatása kétségtelenül hasznos dolog. Ugyanakkor a kormány a hatékonyság és a versenyképesség alakulásától függetlenül emeli a minimálbéreket és a közszolgálatban dolgozók jövedelmét. Az inflációt mesterséges eszközökkel nyomják le, a forint sávjának kiszélesítése rontotta az egyébként nehezülő piacon az exportőrök versenyképességét. Békesi László egykori pénzügyminiszter ezt klasszikus és voluntarista módon végrehajtott posztkeynessiánus gazdaságpolitikának nevezte, anélkül, hogy annak minden reális feltételét megteremtették volna. Előre látható, hogy növekedni fognak az állam kötelezettségvállalásai, az adósságállomány és az államháztartás terhei. A termelő beruházások a magánszférában azonban nem növelik versenyképességüket, mert nem képesek felvenni az irreális küzdelmet az állami támogatással működő cégekkel.

Olvasson tovább: