Kereső toggle

Lemondott a BÉT elnöke

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az 1991-ben újjáalakult Budapesti Értéktőzsde (BÉT) eddigi 11 esztendős történetét két hölgy, az alapító ügyvezető igazgató Hardy Ilona és a május 3-án lemondott
– évekkel későbbi – utódja, Dunavölgyi Mária dinamikus működése határozta meg. Hardy azóta sikeres ügyvédként tevékenykedik, de a pénzpiactól mindmáig nem tudott elszakadni. A frissen lemondott Dunavölgyi már eddig is több álláslehetőségről tárgyalt, de aláírt szerződése még nincs. A BÉT vezetője júniusig áll még a Tőzsdetanács élén, addig módjában áll dönteni, hogy a
Deloitte&Touche tanácsadó céghez csatlakozik-e vagy esetleg a tőke- és pénzpiac más területén érvényesíti értékes tapasztalatait. Utódja az ügyvezetői poszton – megbízottként – valószínűleg Horváth Zsolt lesz, aki egy ideje Dunavölgyi helyettese volt.



Dunavölgyi Mária. Három év után leköszönt Fotó: MTI

A váratlannak tűnő lemondást – sokak meglepetésére – pozitívan fogadta a pesti börze. Csütörtökön, a bejelentés napján – hosszú idő után először – a nap folyamán ismét elérte a BUX-index a 7 ezer pontot. Így az értékét alapvetően befolyásoló, hónapok óta gyengélkedő Matávért is újból megfizették a befektetők a névértékét jelentő ezer forintot.

Dunavölgyi Mária csaknem három évet töltött el a BÉT-nél, 1998 augusztusában az akkori ügyvezető igazgató Pacsi Zoltán helyettese lett, majd annak távozása után 1999 januárjától először megbízott ügyvezető volt. Egy fiatalon elaggott börze fogadta, amely a bürokrácia foglya volt. Ebben az időben a magyar gazdaság és főként a BÉT éppen csak kiheverte az 1998. augusztusi orosz válság negatív következményeit. Így az új ügyvezető igazgató számára kedvező pillanat kínálkozott arra, hogy hozzákezdjen a BÉT üzleti vállalkozássá alakításához. Szerette volna a pesti börzét részvénytársasággá alakítani, de az új értékpapírtörvény kodifikálásával pénzügyminisztériumi tisztviselőként megbízott elődje Pacsi Zoltán és az általa vezetett bizottság csak több éves munkával tette le az Országgyűlés asztalára kodifikációs tervezetét, amiből mind a mai napig még nem született törvény. A BÉT Dunavölgyi vezérletével felkészült az rt.-vé átalakulásra, az i-re a pontot azonban az ügyvezető igazgatónő – önhibáján kívül – nem volt képes feltenni. Végrehajtotta az informatikai fejlesztéseket, ezzel egyidejűleg harmadával csökkenteni tudta a BÉT apparátusának létszámát. Működése, tehát egyértelműen sikeres volt. Fél éve gondolkodott azonban az esetleges távozáson. Elmondása szerint a jelenlegi helyzetben más típusú vezetőre lenne szükség, ugyanis ő hiába lobbizott a BÉT forgalomnövekedését elősegítő intézkedésekért, próbálkozásai vagy süket fülekre találtak, vagy az illetékesek nem voltak képesek fellépni a tőzsde szerepének növelése érdekében. (A 37 éves Orbán Viktor miniszterelnök egy minapi tévéinterjújában elismerte, hogy fiatalember létére ő sem rendelkezik alapvető tőzsdei ismeretekkel.)

A BÉT tekintélyének roszszat tesz a lemondás, hiszen a befektetőket hátrányosan érintő jogszabályok, a tőzsdei társaságok életébe történő állami beavatkozások és a tőzsdei szakemberek véleményének figyelmen kívül hagyása miatt a szakértők pesszimisták a pesti börze jövőjét illetően.

Olvasson tovább: