Kereső toggle

Danone-vereség

Megmenekült a Győri Keksz

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nem zárják be a győri kekszgyárat – döntött a tulajdonos Danone a kormány képviselőivel folytatott tárgyalás után. A hivatalos közlemény szerint a francia cég azt követően értékelte át álláspontját, hogy megismerte a Győri Keksz- és Ostyagyár tradícióit, valamint azt, hogy milyen érzelmi szálakkal kötődnek a magyar emberek a győri kekszgyár által előállított termékekhez. Időközben a tiltakozó győri polgármester megbízásából felmérés készült arról, hogy a közvélemény miként ítéli meg a Danone szándékát a győri gyár bezárásáról, illetve mi a véleménye a Danone-termékek ellen korábban meghirdetett bojkottról.



A Danone franciaországi üzemleállításai ellen Párizsban is tiltakoztak Fotó: Reuters

A stratégiai döntés átértékelésében szerepet játszott az is, hogy a Danone-csoport jó kapcsolatokat kíván fenntartani a magyar kormányzattal – mondta el csütörtökön Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára. A tárgyalások nyomán a Danone megbízottai ígéretet tettek arra, hogy a kekszgyárat nem zárják be, sőt az ottani termelést fejleszteni kívánják, és a hagyományos márkákat sem szüntetik meg; írásos megállapodás a kormány és a Danone között azonban nem született. Az államtitkár közölte: a magyar tárgyalófél nem tett pénzügyi ígéretet a cégnek, de a vállalat ilyet nem is kért. 

A szocialista győri polgármester, Balogh József szerint "egy ország állt a győri kekszgyár mögött" – s valóban, a felmérések szerint a közvélemény igen határozottan elítélte a cég tervezett döntését. Az ilyen felmérések történetében ritkán fordul elő, hogy a megkérdezetteknek ilyen nagy aránya (96 százalék) nem utasítja el az állásfoglalást. Másrészt, a megkérdezettek csaknem kivétel nélkül (99 százalék) hallottak a francia cég ellen meghirdetett bojkottról, nagyrészt ismerték annak hátterét. A válaszadók 95 százaléka támogatta a Danone cég elleni tiltakozást, és fokozott figyelemmel kísérte annak alakulását. A támogatás okán is érdekes elgondolkodni. 49 százalék azért támogatta a bojkottot, mert felháborítónak tartotta a Danone cég elhatározásának alapját és módszerét, 51 százalék több választ is megjelölt, amelyek között szerepelt például az, hogy szereti a győri kekszet, nem szereti a Danone céget, illetve az, hogy nem szereti a multinacionális vállalatokat. Érdekes adat, hogy a győri kekszgyár termékeinek "kedvelése" miatt helyeselték a Danone elleni bojkottot (42 százalék), míg általában a multinacionális cégekkel szembeni ellenszenv a válaszok csupán 6 százalékában nyilvánult meg, azaz nincs általános multiellenes hangulat. A tiltakozás indokai között utolsó helyre került a Danone céggel szembeni elutasítás, ami e termékek általános magyarországi kedveltségével magyarázható. 

A bojkott ellen öt százalék foglalt állást. Az ellenzők 36 százaléka szerint a tulajdonos szabadon dönthet a gyár bezárásáról, 15 százalék tartotta úgy, hogy azért nem ellenzi a döntést, mert ezzel kívánja hangsúlyozni, hogy Magyarországnak szüksége van a multinacionális vállalatokra. 49 százalék pedig kedveli a Danone termékeket, és ezért nem kívánt a bojkott mellé állni. Összességében a bojkott elutasításának alapja a Danone-termékek népszerűsége, illetve a tulajdonosi szabadság mindenek feletti tisztelete volt.

A győri polgármester a "helyi közösség arculcsapásának" minősítette a Danone átszervezési tervét, mivel a beruházás keretében üzembe állított gépsort a cég azok után tervezte Székesfehérvárra telepíteni, hogy 73 millió forintnyi helyi adókedvezményben részesült, ami a 2003 szeptemberéig érvényes kedvezmény révén mintegy 150 millióra nőhetett volna. Az adókedvezményt a cég azért kapta, mert 1998 végén kétmilliárd forint érték? korszerűsítést hajtott végre. A Danone a gyárat az adókedvezmény lejártakor tervezte bezárni. 

A Győri Keksz- és Ostyagyár 1991-ben került külföldi tulajdonba, ekkor a holland United Biscuits vásárolta meg, s a tavalyi év közepéig hétmilliárd forintot invesztált az üzem fejlesztésébe. A tulajdonosváltás a múlt év közepén történt, ekkor került az üzem a Danone-csoporthoz. 

A kekszgyár termelésének túlnyomó többsége – 88 százaléka – belföldi piacra kerül. Bár a Győri Keksz Kft. árbevételéről nem állnak rendelkezésre adatok, a Danone számításai szerint a gyár kapacitása 40 ezer tonna évente. Ennek jelenleg 30 százalékát használják ki. A székesfehérvári üzem, ahova a győri gyár termelését át kívánták volna helyezni, 20 ezer tonna kapacitású.

Olvasson tovább: