Kereső toggle

Százmilliárdos árvízkárok

Fedélnyújtás állami pénzen

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Közel 23 milliárd forinttal járul hozzá a kormány a márciusi árvíz kárainak helyreállításához. A beregi térségben folynak az utómunkálatok: az emlékezetes gátszakadás következtében életveszélyessé vált 519 lakóházból eddig 110-et már teljesen lebontottak, 327-nek pedig megkezdték az eltakarítását. Azok számára, akik elveszítették a házaikat, az állam újat épít, de 15 évre jelzálogot jegyez be rá, ami azt jelenti, hogy ez idő alatt nem adhatják el az új ingatlanukat, ha mégis el kell adniuk, akkor a régi ház értékét kaphatják meg kamatokkal együtt, a különbözet pedig az államé lesz.



Százszámra mentek tönkre a házak a Tisza partján Fotó: Somorjai L.

A legnagyobb odafigyelést a továbbiakban is Jánd község lakosainak elhelyezése és ellátása igényli. Egy helyi középületben ugyanis nyolcvanan zsúfolódnak össze. Jelenleg több mint 230 embert menekültszállásokon helyeztek el, sokan pedig rokonoknál, ismerősöknél húzták meg magukat, amíg rendeződik a sorsuk. A polgármester véleménye szerint az emberek el vannak keseredve, és sokan jelezték már, hogy nem kívánnak Jánd községben maradni. A romák pedig – akiknek a legmélyebb ponton, a Virág utcában fekszik a házuk – egyáltalán nem akarnak visszaköltözni az állandó bel- és árvíztől való félelem miatt. Csonka Sándor, Jánd polgármestere lapunknak elmondta, hogy eddig nyolc ház dőlt össze, és csaknem 130-at nyilvánítottak életveszélyessé. 

Kozári László, a Helyreállítási és Újjáépítési Tárcaközi Bizottság elnökhelyettesének nyilatkozata szerint a héten döntött a kormány arról, hogy mintegy 23 milliárd forintot fordít a fedél nélkül maradtak lakhatásának megoldására; az utakban, a hidakban, az agráriumban keletkezett károk enyhítésére; műemlékek rekonstrukciójára; települések fejlesztésére. Mint mondta, az elmúlt három évben – az ideit nem számítva – mintegy 150 milliárd forint volt a kár, melyből közel 100 milliárdot a kormány fizetett ki. Említette, hogy "naponta 400 millió forintra szökött fel az árvíz védekezési költsége, amely eddig a hétig 2,9 milliárd forintot vett igénybe. Erre az évre ötmilliárdos a keret. Eddig 200 ezer ember vett részt a védekezési munkában." 

Jánd és Gulács polgármestere hasonlóan emlékszik visz-sza a történtekre és az emberek "hozzáállására". "Az első két-három hétben szinte az egész lakosságot el kellett látni, mert ivóvizünk nem volt; gáz, fűtési lehetőség is alig. Az élelmiszertárolás is megoldatlan volt abban az időben. Azok az élelmiszerek, amelyek tartalékolva voltak, megsemmisültek az árvíz következtében. Egy hete már működnek a vegyesboltok, amelyek el tudják látni a lakosságot. A kár eddig kétmilliárd forint a helyreállítással együtt" – meséli az árvíz kezdetét Siket Sándor, Gulács polgármestere. Elmondta, hogy a faluban még mindig elég feszült a hangulat és nincs ember, aki ne szenvedte volna meg az árvizet. Elsősorban vályogházakat vitt el a víz, de sok téglaépület is megsüllyedt. "A bútorok, az ingóság egy része elázott" – mondta Siket Sándor. Hozzátette, hogy a lakás nélkül maradtak közintézményekben, rokonoknál és konténerekben laknak, és ott várják otthonuk újjáépítését. 

Csak csúfítja a képet, hogy a mintegy 1100 fős Gulácson és Jándon az aktív korúak csupán 350 főt tesznek ki, melynek fele munkanélküli. A községek polgármesterei elmondták, hogy a befogadó családok megkapták az első havi segélyt a védelmi bizottságtól, amely családonként tízezer forintot jelentett, de a második hónaptól kezdve már ötezer forintra csökken ez a hozzájárulás. A fedél nélkül maradtaknak pedig napi hatszáz forint természetbeni ellátást nyújtanak, ez azt jelenti, hogy napi egy alkalommal tudnak meleg ételt biztosítani a rászorultaknak.

Olvasson tovább: