Kereső toggle

Kereskedelmi világkongresszus Budapesten

Globális hegymenet

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A globalizációnak senki sem tudja útját állni, azt kizárólag elfogadni lehet
– hangzott el a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) Budapesten rendezett háromnapos
konferenciáján.



Képünkön Göncz Árpád köztársasági elnök a világkongresszus megnyitóján. A
rendezvény és a globalizáció ellen az épület előtt 200 fős tömeg tiltakozott. A tüntetők
a hazai zöldmozgalmak, valamint baloldali és humanista szervezetek közül kerültek ki.
Transzparenseiken a gazdaság civil kontrollját és a tisztességes kereskedelmet követelték.
    Fotó: V. Sz.

A 33. ICC Világkongresszuson résztvevő kormányfők, multinacionális cégvezetők,
az ENSZ és az EU-Bizottság képviselői meglepő egyetértést mutattak a jövő gazdasági
irányvonalait illetően: állítják, hogy a világgazdaság még sohasem volt ilyen kiváló
pályán. A gazdasági növekedés, a szabadkereskedelem, a technológiai fejlődés mind
pozitív trendeket mutat. Aggodalomra semmi ok, feltéve, hogy megértjük a seattle-i
események üzenetét – jelentette ki a neves Columbia University tanára, J. Bhagwati.

A professzor szerint figyelmeztetésnek kell tekinteni a Kereskedelmi Világszervezet
(WTO) Seattle-ben rendezett találkozóját megbénító tüntetéseket. Mint mondta,
mindenkinek, aki hisz a globalizációban, keményebben kell harcolnia azért, hogy mások
is megértsék: közösek a célok. Klaus Friedrich, a Dresdner Bank vezető közgazdásza
előadásában hozzátette: kizárólag kommunikációs problémáról van szó, és
ahelyett, hogy a tüntetések alatt bezárkóztak, inkább a demonstrálók közé kellett
volna küldeni a WTO és a Valutaalap dolgozóit, hogy elmagyarázzák: ami jelenleg hátránynak
tűnik, az valójában előny. A kérdés csak az, hogy kinek?

Azt a globalizáció leglelkesebb hívei is elismerik, hogy mint mindennek, ennek a
folyamatnak is vannak vesztesei – akár vállalatok, akár iparágak. Friedrich szerint
azonban nem helyes a nehézségeket teljes egészében a globalizáció számlájára írni.


Arthur Dunkel, a WTO elődje, a GATT volt elnöke bizonyos veszélyekre hívta fel a
figyelmet. Szerinte a következő világkereskedelmi tárgyalás még váratni fog magára,
hiszen most semmivel sem felkészültebbek az államok, mint Seattle-ben voltak, ahol egyébként
még a következő tárgyalást levezető elnök személyéről sem sikerült megegyezni.
Dunkel szerint ez a széthúzás a kereskedelem liberalizációjának végét jelentheti,
azaz veszélybe kerül a "globális falu" egyik alapeleme, a szabadkereskedelem.

A kongresszus (állandó mobiltelefon-csörgésekkel tarkított) megnyitóján Göncz Árpád
köztársasági elnök bátorította a résztvevőket, hogy felelősséggel és jelentőségük
tudatában tekintsenek a jövőbe. Videón rögzített üzenetében Kofi Annan ENSZ-főtitkár
szintén a globális felelősség kérdését emelte ki, míg Milos Zeman cseh
miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a közép-európai gazdaságok stabilitását
nem a nagy szavak, hanem a tényleges külföldi befektetések alapján kell megítélni.
Orbán Viktor miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy már nem beszélhetünk
posztkommunista országokról, sem feltörekvő piacokról, hanem a konvergáló, azaz a
felzárkózó gazdaság kifejezés illik a visegrádi országokra. Orbán kifejtette, hogy
Magyarország a közgazdasági tankönyveket megkérdőjelező növekedést mutat, mivel
egyszerre csökken az infláció, tart a dinamikus növekedés, és javul a fizetési mérleg
egyenlege.


Beszélgetés Klaus Friedrichhel, a Dresdner Bank vezető közgazdászával, az
ICC közgazdasági

tanácsadó testületének tagjával.



– Önnek mint a legnagyobb európai bank közgazdászának mi a válasza a globalizáció
hátrányait emlegető, a közelmúltban tüntető, demonstráló szervezetek érveire?

– Nézze, például a német hajógyártás egyértelm? vesztese a globalizációnak.
A koreaiak sokkal olcsóbban építenek hajókat, így sok német hajógyárra a bezárás
vár. De hangsúlyozom, ha vannak is valahol nehézségek, azoknak nem a globalizáció az
oka. Sok helyütt a gazdaság átszervezésére lenne szükség, és ezeket az átmeneti
szociális gondok mellett is meg kellene tenni.

– Hogyan látja Közép-Európa és benne Magyarország gazdaságának jövőjét?

– Magyarország jól példázza az általánosan jelentkező trendeket. Dinamikusan
növekszik, jó irányba tart, de meg kell birkóznia a nagy mérték? jövedelemegyenlőtlenségekkel
és a súlyos szociális problémákkal. Egyébként az európai folyamatokat a magyar történelemből
nagyon jól meg lehet érteni. Ezt az országot számos alkalommal lerohanták, most itt
az első lehetőség arra, hogy szabad akaratból csatlakozzon az Európai Unióhoz. Történelmi
jelentőségű, hogy Európa most önként egyesülhet, kényszer nélkül. És Európának
szüksége van erre a térségre.

Olvasson tovább: