Kereső toggle

Jó befektetés az ingatlanvásárlás

Gerjesztett árrobbanás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A következő években tovább folytatódik az ingatlanok dinamikus áremelkedése, de
nem az eddigi ütemben – jelentette ki a Heteknek Mehrli Péter, a Magyar Ingatlanszövetség
elnöke. Továbbra is érdemes ingatlanba fektetni; a lakások, házak bérbeadása is
jobb befektetés, mint bankban kamatoztatni a pénzt.

Az ingatlanárak robbanása másfél évvel ezelőtt kezdődött, amikor 1998 őszén
az árak 25-30 százalékkal meglódultak, de tavaly már 60-80 százalékot is elért a növekedés
üteme. Az árak drasztikus emelkedése hatott az építőipari árakra is, amelyek már
megközelítik a nyugat-európai szintet. Mára egy budai luxusház négyzetméterára
400-600 ezer forint, de adtak már el ingatlant 1 millió forintos négyzetméteráron is
– tudjuk meg a főtitkártól.

A rendszerváltás utáni években a nagyobb tartalékokkal rendelkező személyek és a külföldiek
a nyerőautomataként funkcionáló tőzsdébe fektettek be, így az ingatlan teljesen
kikerült a látókörből. Az üdülőingatlanok szinte teljesen elértéktelenedtek. A
1998-as tőzsdekrach rádöbbentette a tapasztalatok nélküli, járatlanabb befektetőket
arra, hogy a pénzpiacon veszíteni is lehet, így a befektetői kedv a biztosabb
ingatlanpiac felé fordult. (Az áremelkedést tehát a hazai és a külföldi spekulánsok
gerjesztik.) Az elmúlt másfél évben egyfajta vásárlási hisztéria uralkodott el,
ami magával ragadta a kisvásárlókat is, akiknek tényleg szükségük volt a lakásokra.

Mehrli Péter szerint idén áprilisra már mérséklődni látszik az áremelkedés üteme.
Továbbra is dinamikusan emelkednek majd az árak, de nem olyan drasztikusan, mint eddig.
Inkább az inflációt fogják követni, és azt maximum 5 százalékkal múlják felül.
Persze minden attól függ, hogy mekkora lesz a kereslet, mert az erős kereslet feltornássza
az árakat. A főtitkár szerint a frekventált budai ingatlanok a maguk négy-ötszáz-ezres
négyzetméterárával súrolják a plafont, és a panellakások ára is elérte a fizetőképes
keresletből kisajtolható maximumot.

Az ingatlanvásárlás továbbra is szép hasznot fog hozni. Mehrli szerint felhalmozott
vagyonunk egyharmadát érdemes ingatlanba fektetni. Elsősorban Budán, a főváros belső
kerületeiben, Zuglóban, a XIII. kerület belvárosi részén és a felkapottabb lakótelepeken
(Káposztásmegyerin, Pók utcain, Gaz-dagrétin) érdemes vásárolni. Vidéken pedig a
Balaton környékén és a vidéki nagyváro-sokban. A falvakat és a kisvárosokat
viszont szinte teljesen elkerülte az eddigi árrobbanás, és a közeljövőben sem várható
más tendencia.

Érdemes továbbá a pillanatnyilag nem használt lakásokat, házakat bérbe adni, mivel
az évi bérleti díj a vételár 6-8 százalékát adhatja, amit az éves infláció mértékével,
valamint az ingatlanok árának emelkedésével megnövelve olyan biztos hozamot kapunk,
ami a banki kamatokat jóval felülhaladja – hívja fel a figyelmet a főtitkár.

Jó tudni, hogy az elmúlt másfél évben az 1-1,5, valamint a kétszobás lakások ára
fajlagosan jobban emelkedett, mint a nagyobb lakásoké és a családi házaké. Ennek oka
a pénzhiány, mert hiába kellene csak félmillióval többet fizetni az 1, esetleg 2
szobával nagyobb lakásért, erre már nincs keret. A fiatal házasoknak folyósítható
hitelkerettel pedig csak igen kevesen tudnak élni – szögezte le Mehrli –, mivel egy
valamire való hitel felvételéhez nettó 150-200 ezer forintos kereset szükséges, ami
nem éppen az igazán rászorulókat jellemzi. Ugyanakkor kockázatnövelő lehet az a tény
is, hogy kezessel megnövelhető a felvehető hitel nagysága, de így a törlesztőrész-let
a család jövedelmének akár 50 százalékát is kiteheti, ami már szinte működésképtelenné
teszi a családot. A kedvező 8 százalékos kamatozású hitelt pedig csak 5 évig támogatja
az állam, utána piaci kamatozásúvá válik a kölcsön. A kormány ezt azzal magyarázza,
hogy 5 év múlva már a piaci kamatok is elérik a 8 százalékot, és ezért nem lesz szükség
a kamattámogatásra. "És ha mégsem? – tette fel a kérdést a főtitkár – Akkor
jön az újabb OTP-hitel válság?" Nyugat-Európában és Észak-Amerikában az
ingatlanszerzést a jelzáloghitelezés segíti, ami jelenleg Magyarországon még kezdeti
stádiumban van – mondta Mehrli –, működőképességéhez nagyobb érték? támogatás
lenne szükséges.

Olvasson tovább: