Kereső toggle

Kell is a kormányprogram, meg nem is

Túl sokat dolgozott

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kisebb feszültséget szült a kormányprogram egy pontjának megvalósítására való
törekvés. Sem a Fidesz-MPP, sem az FKgP nem támogatja azt, amiben korábban megállapodtak,
nevezetesen a vagyoneredet vizsgálatát. Az ügyben túlbuzgónak tűnő Csúcs László
a kisgazda frakcióvezető-helyettesi pozícióját is hajlandó feláldozni. Bánk Attila
frakcióvezető csak annyit mondott erre: "Biztosan sokat dolgozott…"



Csúcs László    Fotó: V. Sz.

A kormányprogram valóban tartalmazza, hogy "a kormány arra törekszik, hogy
visszaszorítsa a gyanús módon, illegális tevékenységből, közteherfizetés alól
kivont jövedelmekből keletkező vagyongyarapodást… A vagyoneredet ellenőrizhetőségének
előfeltételeként a kormány annak alkotmányos feltételeit kívánja megteremteni."
Az elhatározás tehát megvan, csak a szándék hiányzik. Csúcs László javaslatát
ugyanis senki nem támogatta, sőt saját frakciója is elhatárolódott tőle, így hát
lemondott. Bánk Attila szerint alapjában véve jó ötlet a vagyonnyilatkozat, ennek
kidolgozására bátorította is Csúcsot, azonban jelezte, a törvénytervezetet most nem
lehet kivitelezni. Valószínűleg ezt ő félreértette – mondta lapunknak Bánk
Attila. A javaslat ugyanis az Alkotmány módosítását követelné. Eddig három alkotmánybírósági
döntéssel áll szemben, a módosítást pedig nem támogatja sem a kormány, sem az
ellenzék, így a szükséges kétharmados többség hiú ábránd.

Szekeres Imre, az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának elnöke elvileg támogatná
a vagyonosodás ellenőrzését, de nem a mindennapi életszükségletekre vonatkozó
dolgok (lakás vagy autó), hanem a magyar élethelyzetnél nagyobb érték? vagyon adóztatását
tartja elfogadhatónak. De mint annyi más, ez sem valósul meg a kormányprogramból –
tette hozzá.

A kormány programjának végrehajtására törekedni kell – szögezte le a fideszes Mádi
László, a költségvetési bizottság alelnöke –, de ez a dolog nem oldható meg máról
holnapra – tette hozzá.

Az eltitkolt jövedelmekből származó vagyongyarapodás – sajnos – nem fenyegeti a bérből
és fizetésből élők tömegét. A KSH adatai szerint 1998-ban a háztartások egy főre
eső nettó éves jövedelme 306 ezer 560 forint volt, és ennek csupán 4 százalékát,
azaz 12 ezer 830 forintot fordítottak látványos vagyongyarapodásra, azaz lakásépítésre,
illetve ingatlanvásárlásra. Nem véletlen ez a rendkívül alacsony szám, hiszen a
családok kiadásainak legnagyobb része (30 százaléka) az élelmiszerekre, 18 százaléka
a lakásfenntartásra, 13 százaléka pedig közlekedésre, hírközlésre csoportosul át.
Ez a három kiadási tétel elviszi a fizetés 62 százalékát, és ekkor még nem szórakozott,
nem üdült, nem ruházkodott a család.

A vagyoneltitkolás inkább a vállalkozók számlájára írható. A fekete-, illetve a
szürkegazdaság 25-30 százalékosra tehető, de a nyugati országokban is eléri a 20 százalékot.
Évi mintegy 3 ezer milliárd forintnak megfelelő összeg képződik az említett szférában,
s így az állam milliárdos bevételtől esik el.

A Csúcs László által javasolt vagyonbevallás bevezetése nem járulna hozzá az
eltitkolt jövedelmek bevallásához. Emellett bizalmatlanságot és felzúdulást váltana
ki nemcsak a vállalkozók, hanem a lakosság körében is, ahogy ez a másfél évvel
ezelőtti vagyonnyilatkozat-tételkor volt – mondta lapunknak Soós Adrianna, a Magyar
Kereskedelmi és Iparkamara főtitkár-helyettese.

Nem működőképes az ötlet, mert azok a vállalkozók, akik eddig nem vallották be a
teljes jövedelmüket, a vagyonbevallás bevezetésekor újabb és újabb módokat találnának
a bevéte-lük elrejtésére. A vagyonnyilatkozatnak az is következménye lenne – fűzte
hozzá a főtitkár-helyettes asszony –, hogy az embereket a vagyonuk felélésére ösztönözné,
hiszen például a nyaralásra fordított összeg után nem kellene adót fizetni. A
nagyobb fogyasztás azonban nem kedvezne a megtakarítások gyarapodásának, és a gazdaság
fejlődésének sem előnyös.

Az úgynevezett szürkegazdaságot leginkább az 1-2 fős – vállalkozásoknak alig
nevezhető – cégek táplálják. Ők az úgynevezett kényszervállalkozók, akik főként
főállásuk mellett kiegészítő tevékenységet folytatnak. Valóban gyakran eltitkolják
a bevételeiket, nem adnak számlát a tevékenységük után, vagy az öszszegnek csak
egy részét tüntetik fel – mondta Soós Adrianna. Előfordul, hogy az állami
szektorban sem bérrel, hanem vállalkozói számla alapján foglalkoztatják őket. Ebbe
a rendszerbe azonban maga az élet kényszeríti őket – jelentette ki a főtitkár-helyettes.
A helyzet az, hogy gyakorlatilag másként nem is tudnának működni, hiszen olyan
magasak a bérek terhei, hogy amennyiben mindent pontosan számláznának, könyvelnének,
egyszerűen nem érné meg elkezdeni a tevékenységet. Ha bevezetnék a
vagyonnyilatkozatot, valószínűleg jó részük abbahagyná a vállalkozást. Egyébként
az általuk eltitkolt jövedelem kis adókiesést jelent az államkasszának, tehát a
vagyoneredet vizsgálatának valószínűleg több lenne a kára, mint a haszna – mondta
Soós.

A külföldi, valamint a magyar tulajdonú nagy és közepes vállalatokra mindez nem
vonatkozik. Ugyanis hosszú távon rendezkednek be a piacra, lehetőség szerint pontosan
könyvelnek. Nem is tehetnek másként, már csak azért sem, mert igen gyakori náluk az
adóellenőrzés.


Parlamenti szélmalomharc

Interjú Csúcs Lászlóval



– Az Ön neve valószínűleg hozzákötődik majd a vagyonnyilatkozathoz,
hiszen ez az önmagában sem könny? téma kellő hangzavart váltott ki a kormányon belül.
Miért tartja ennyire fontosnak ezt a témát?

– Azért, mert ahhoz, hogy az átlagos adóteher fokozatos csökkentése –
amelyet a kormányprogram megfogalmazott – teljesíthető legyen, be kell zárni azokat
a kiskapukat, kerülőutakat, amelyek az adó kijátszását lehetővé teszik. A fekete-
és a szürkegazdaság területét kell zsugorítani ahhoz, hogy az ügyeskedők helyett
ne kelljen a tisztességeseknek ilyen magas adóterhet viselniük, tehát váljék
kiegyenlítettebbé az adóteher elosztása.

– Mi lenne a következménye annak, ha a vagyonnyilatkozat-tételt követő 2-3
évben olyan látványos fejlődést mutatna a jövedelem, ami az adóbevallásból nem következhet?


– Akkor meg kell majd vizsgálni az adózók jövedelmi fedezetét, hogy öröklés,
ajándékozás vagy éppen nyeremény során jutott-e a vagyontárgyhoz, és megfizette-e
utána az illetéket. Ha kiderül, hogy egyik eset sem áll fenn, akkor valami gond van,
amit az adóhatóság értékelni fog, hogy ez az adókikerülés lopásból, rablásból
vagy valami másból származik. A tisztánlátást szolgálná ez a kontroll.

– Van arra adata, hogy milyen összegben történik az "elsumákolás"?

– Több százmilliós nagyságrendről van szó. Egyébként minden fejlett adókultúrával
rendelkező országban van egy jól működő kiegészítő ellenőrző eszköz, ami arra
szolgál, hogy visszaszoruljon az illegális tevékenység. A Kisgazdapárt frakcióprogramjában
mindig is meghatározó pont volt a vagyoni ügyek tisztességes kezelése.

– A vagyonnyilatkozat mellett időszerűnek tartja-e a vagyonadó bevezetését
is?

– Szó sincs vagyonadóról. A jelenlegi adóstruktúra mellett tökéletesen
elképzelhetetlen és értelmetlen, technikailag sem megoldható a vagyonadó bevezetése.


– Önt senki sem támogatja ebben az ügyben. Mégis kitart mellette?

– Semmi okom nincs megváltoztatni azt, ami a kormányprogramban szerepel, és
amit annak végrehajtásával kellene szolgálni.

Olvasson tovább: