Kereső toggle

Nőtt az államadósság

Szinten belül az államháztartás hiánya

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Várakozáson felül jól alakult a tavalyi államháztartási hiány, amely az előzetes
adatok szerint 420,5 milliárd forint lett, holott november végén meghaladta a 466 milliárdot.
Az államháztartás nem merítette ki az egész évre tervezett mértéket, annak 96 százalékát
érte el. A gyenge évkezdést követően a kutatóintézetek 5–5,5 százalékos GDP-arányos
hiányra módosították várakozásaikat, szemben a kormány 4 százalékos számításaival.
A pénzügyi tárca tisztségviselői egész évben kitartottak a tervszám mellett, vállalva
azt is, hogy komolytalannak, túlzóan optimistának tartják őket. Végül is a
hivatalnokoknak lett igazuk, sőt egy tizeddel még szebb is lett a kép: a GDP 3,9 százalékát
tette ki az államháztartás hiánya.

Thuma József, helyettes államtitkár szerint a javulás egyértelműen a gazdaság második
félévi fellendülésének köszönhető. Az első negyedévi 3,3 százalékhoz képest a
második negyedévben 3,9 százalékkal, a harmadik negyedévben pedig 4,4 százalékkal bővült
a gazdaság, s ez jótékony hatással volt az adóbevételekre is. De a szerencse is közrejátszott
– ismerte el Thuma –, a telefontenderből származó 35 milliárdra nem számítottak
a tervezésnél. A kedvező eredményt megalapozta az is, hogy a tervezett adóbevétel szépen
alakult: a cégek társaságiadó-befizetése ugyan 4,5 százalékkal elmaradt a tervezettől
(csupán 444 milliárd forintot róttak le), a lakosság viszont 7 százalékkal több
(626 milliárd forint) adót fizetett be. Az áfa-bevételekből 1 405 milliárd forintja
származott az államnak. Az 1998. évihez képest tavaly lényegesen kedvezőbben alakult
a költségvetés talán legneuralgikusabb területe, a társadalombiztosítás. A
privatizációs bevételeknek köszönhetően csupán 7 milliárddal lépte túl a
megengedett hiányt, amikor 48 milliárd lett az éves mínusz a tb-nél, szemben az előző
évi 95,5 milliárddal.

A hónapról hónapra javuló makroadatok javították az ország külső megítélését:
csökkentek a kockázati kamatprémiumok, a külföldiek bátran vásároltak az állampapír-kínálatból
– jegyezte meg a helyettes államtitkár. (Nem csekély mennyiség, mintegy 439 milliárd
forint állampapír van külföldi kézben.)

A tavalyi természeti csapások enyhítésére az állam 27 milliárd forintot fordított
a központi költségvetésből, de a kár ennél lényegesen nagyobb, elérheti az 50
milliárd forintot is. Az árvízkárok finanszírozására szeptemberben 2,5 milliárdos
kedvezményes hitelt vett fel az állam az Európa

Tanács Társadalomfejlesztési Alapjától.

A kedvező eredmények mellett tavaly lényegesen nőtt a központi költségvetés
forint- és devizaadóssága. Az 1998 végi 6 166 milliárd forintról 1999 decemberére 6
890 milliárd forintra emelkedett. Az adósság több mint fele forintban kibocsátott állampapír,
s ez tavaly 672 milliárddal nőtt. A devizaadósság 107 milliárd forinttal 2 539 milliárd
forintra emelkedett, és 536 milliárd forint érték? devizakötvényt bocsátottak ki.

Olvasson tovább:

  • Végső roham a készpénz ellen

    Jelentős átrendeződés és óriási befektetések történnek a fizetőeszközök piacán, ahonnét egyre inkább kiszorul a készpénz. A kérdés mára pusztán annyi, hogy teljesen kiszorul-e, vagy csak részben, illetve, hogy ez mennyi idő alatt történik meg.

  • Horvát döntés után: mi lesz a devizahitelekkel?

    Miközben Horvátországban 120 ezer devizahiteles kaphat vissza fejenként sokmillió forintnyi pénzt a bankoktól, hazánkban még mindig többszázezer egykori devizahitelest fenyeget az otthonvesztés réme. Pedig bizonyos állítások szerint a probléma lényegében megszűnt.

  • Bitcoin 2018: folytatódik az aranyláz?

    A legutóbbi Bitcoin írásom (Kripto aranyláz. Hetek, 2017. október 20.) óta az árfolyam két hónap alatt majdnem A háromszorosára ment fel, majd az év utolsó hetében meredeken csökkent, de az egész évet tekintve így is rendkívüli növekedést ért el a kriptovaluta. Sokan kérdezik, vajon mi ez a sztori...