hetilap

Parázs vitát, sőt koalíciós konfliktust is kiváltott a kamarai tagság újraszabályozását szolgáló törvényjavaslat parlamenti vitája. A T. Ház működése óta ez az első olyan jelentős előterjesztés, amelyet az illetékes bizottság nem támogatott, sőt a gazdasági bizottság mellett a költségvetési bizottság is vitára alkalmatlannak talált. A szokatlan kormánypárti megosztottságért a most hatályos kamarai törvényt annak idején elfogadó MDF és a Kereszténydemokrata Szövetség a "felelős". Ők – számos ellenzéki képviselő véleményével egyetértésben – a tagdíjfizetés mérséklése mellett a jelenlegi köztestületi rendszert szeretnék továbbra is fenntartani, a kormány viszont eltörölné a kötelező kamarai tagságot. A mikro- és kisvállalkozások többsége abban egyetért, hogy nem akar tagdíjat fizetni olyasmiért, amiből nem származik kézzelfogható haszna. A szakemberek szerint a jól működő kamarákra azért van szükség, mert megfelelő üzleti kapcsolatok, információk nyújtásával, etikai normák felállításával hatékonyan tudják segíteni a gazdaság működését. Ellenzéki vélemények szerint a kormány azért dolgozott ki az angolszász, önszerveződésen alapuló modell és az európai köztestületi modell közé eső "hibrid" kamarai szabályozást, hogy felszámoljon egy tőle független, jelentős forrásokkal rendelkező szervezetet. Mivel azonban a kamarák választott testületek, felszámolásuk nem lenne könny? feladat. Az pedig alkotmányossági aggályokat vet fel, hogy a kamarai elnök kinevezését a miniszterelnök ellenjegyezné.