Kereső toggle

Interjú Novák Tamással, a Világgazdaságkutató Intézet munkatársával

Milosevicset csak a gazdaság döntheti meg

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

– A NATO-bombázások elültével csendesebbé vált a déli régió, "csupán"
tüntetésekről, energiahiányról, politikai nyomásgyakorlásról hallani. Múlt héten
viszont nem titkolt nyugati támogatással a dínár mellett a márka lett a hivatalos
fizetőeszköz Montenegróban. Ön szerint milyen szándék húzódhat meg e lépés mögött?
Hogyan befolyásolhatja mindez Milosevics elnök sorsát?

– Valószínűleg Szerbia és Montenegro konszenzusa húzódik meg a háttérben,
s ezt a Nyugat is támogatta. Nem valószín? ugyanis, hogy ezt a lépést Montenegro
Szerbia beleegyezése nélkül meg merte volna tenni. A márka bevezetése egyébként
valamennyi fél számára előnyökkel jár. Egy kérdésben ugyanis biztos, hogy közös
platformon állnak a szerbek és az amerikaiak, s ez Montenegro államszövetségben maradása.
Szerbiának előnye származik az újonnan

kialakult monetáris függetlenségből, mert ez valamelyest

lecsendesíti a Montenegrón belüli erős függetlenségi törekvéseket. De ugyanakkor
ezzel Montenegro is kommunikál, hangoztathatja a szerb vezetéstől való különállását.
Belgrádnak azért is előnyös, mert ez a döntés arról biztosítja őt, hogy
Montenegro nem fog kiugrani az államszövetségből, emellett Szerbia számára is jó
pont az, hogy e határozott lépés ellenére nem rohanta le Montenegrót. Véleményem
szerint nincs másról szó, mint az oszd meg és uralkodj elvéről. Egyébként nem lepődnék
meg, ha az egész tervet Milosevics találta volna ki.

– Abba a nyugati szándékba, hogy Milosevicset félre kell tenni, hogyan
illeszkedik bele a márka bevezetése?

– Milosevics elnök bukására vajmi kevés az esély, tehát ez a lépés
nemigen jászthat szerepet.

– Az újabb pénznem komoly feszültéseget váltott ki mindkét fél részéről.
Hogyan alakulhat ki egy hoszú távú, életképes együttműködés?

– Ez ma még kérdés. Folyamatban vannak a tárgyalások. Egyébként eddig
is egymás mellett működött a dinár és a márka. Belgrádban ma is márkával
fizetnek, mert a magas infláció miatt ez a megbízható pénz, dinárforgalom
gyakorlatilag nincs. Még az sem kizárt, hogy Szerbiában is bevezetik a márkát, mert a
szerbek is abban érdekeltek, hogy stabil fizetőeszközük legyen.

– A NATO-bombázások után félévvel milyen állapotban van a jugoszláv
gazdaság, milyen az életszínvonal?

– Csak becslések vannak. Látható azonban, hogy az ezévi nemzeti össztermék
a tavalyi GDP-nek csupán 50 százalékát éri el, az infláció 40 százalék körül
van. Ez ugyan magasnak tűnik, de ha figyelembe vesszük, hogy háború után vannak, mégsem
mondható magasnak. Nagy árutartalékok voltak felhalmozva a korábbi évekből, ezért
az a fajta áruhiány, ami egy háború után természetes, nem következett be. Az
embereknek viszont alig van pénze. Az, hogy az USA az energia- és az élelemiszerszállítások
területén feloldotta a szankciókat, egyértelm? beismerése annak, hogy a stratégiájuk
nem vezetett sikerre: a szankciókkal csak a lakosság szenvedéseit növelték, és tovább
erősítették a Nyugat-ellenességet. A Milosevics-rezsim ugyanakkor ügyelt arra, hogy
jelentősen ne emelkedjenek az árak, mert ez visszaütött volna. A jelek szerint a kormányt
az ingathatná meg, ha hiperinfláció lenne, ez ugyanis teljesen ellehetetlenítené a
lakosságot, és ellene fordíthatná őket. Ezért a gazdaságra nagyon figyelnek, és óvakodnak
attól, hogy meglóduljon az infláció.

– Ön szerint miért nem tudnak áttörést hozni a hónapok óta tartó tüntetések?

– Mert az ellenzék nagyon megosztott, olyannyira, hogy némely ellenzéki
politikus azon gondolkodik, hogy áttérjen-e Milosevics táborába. A megosztás miatt
nem lehet egységes lakossági fellépés sem. Egyre kisebb a valószínűsége annak,
hogy tüntetésekkel meg lehet dönteni Milosevics rendszerét, mivel nincs kellő egység
és erő. Milosevicset csak akkor lehetne félreállítani, ha a gazdaságban valami olyan
törés lenne, ami drasztikusan érintené a lakosságot. Ezért is reagáltak annyira
hisztérikusan, amikor a közelmúltban hamis dinárokat találtak Belgrádban, mert ez
pontosan ezt a célt szolgálta. A jövőben azonban a bombázások helyett – a háttérből
vezérelve – hasonló módszerekre még lehet számítani.

Olvasson tovább: