Kereső toggle

Az adótörvény általános vitája

Hadüzenet az adócsalóknak

Munkatársunktól

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az adótörvény-tervezet parlamenti tárgyalása nem csak az ellenzéki pártokat,
hanem a kormánykoalíciót is megosztotta. Olyannyira, hogy az FKgP két ízben is az
ellenzékkel együtt szavazott a koalícióval szemben. A belső ellentétek már az első
pillanatban egyértelműek voltak, hiszen Csúcs László, a kisgazdák vezérszónoka
kijelentette, hogy több ponton nem támogatják a kormány előterjesztését. A T.
Házat leginkább az áfa visszatérítésével kapcsolatos változtatások, a
biztosítási adó esetleges bevezetése, illetve a bor jövedéki adó alá való
bevonása lendítette mozgásba. Adóügyben végszavazás november közepére várható,
de az már most valószínűsíthető, hogy a biztosítási adót nem vezetik be jövőre,
mert sem az ellenzéki pártok, sem a kisgazda párt nem támogatja.



Chikán Attila gazdasági és Járai Zsigmond pénzügyminiszter az adótörvény
parlamenti vitanapján. Mit keresnek?    Fotó: Vörös Sz.

Az adótörvény általános vitájában Csúcs László leszögezte, hogy a
benyújtott adótörvény-tervezet ellentétes a kormányprogrammal, mivel a kormány
2000-re nagy szabású adóreformot, és az adóteher csökkenését hirdette meg. Új
adók bevezetése ellen pedig kimondottan tiltakozik a párt, mert ez nem számol a mai
magyar valósággal. Csúcs leszögezte: vannak elmaradások a kormányprogram
teljesítésében. Az áfával kapcsolatos változtatások kényszerhitelező pozícióba
vinnék a kis és közepes cégeket. A vállalkozók terhei növekednének az iparűzési
adók központosítása miatt, mely a rosszemlék? tanács-rendszert idézi. Csúcs
szerint egyébként áprilisi tréfa lenne a jövő április 1-től induló biztosítási
adó bevezetése.

Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője az adóreformot a kormány csúfos kudarcának
nevezte. Az új adó bevezetése szerinte a költségvetés feneketlen gyomrának
feltöltésére irányuló próbálkozás. Az szja változatlanul hagyásával a kormány
tulajdonképpen adóemelést hajt végre. A szabaddemokraták nem értenek egyet a
gyermekek után járó adókedvezmény emelésével, mert ehhez nem juthat hozzá minden
család. Ezért – javaslatuk szerint – ezt a kedvezményt a családi pótlék
emelésére kellene fordítani, így jövedelemtől függetlenül minden érintett
számára elérhető lenne a családtámogatás. Az, hogy a táppénzt 40 napig a
munkavállaló fizetné, alkotmányossági kérdéseket vet fel. Az
áfa-visszaigényléssel kapcsolatos változtatásokból az olvasható ki – mondta
Kuncze –, hogy a kormány szerint minden vállalkozó potenciálisan adócsaló. A
kisvállalkozók – főleg az agráriumban dolgozók – ellehetetlenülhetnek, illetve a
fekete gazdaságba mehetnek át, s ez a kormány programjával és szándékaival is
ellentétes lenne.

Tállai András, a Fidesz vezérszónoka kifejtette, hogy azért van szükség az
áfa-visszaigénylések módosítására, mert így akar a kormány gátat szabni a
jogtalan visszaigényléseknek, s ennek érdekében egyébként szigorodni fog az
ellenőrzés is. A kormány ezzel az intézkedésével tulajdonképpen hadat üzen, de nem
a tisztességes vállalkozóknak, hanem az áfacsalóknak, a szürke gazdaságban
működőknek – mondta Tállai. Mivel a kormánynak kiemelt szándéka a családok
támogatása, évről-évre emelni kívánjuk a gyermekek után járó adókedvezményt, s
ebben a szándékunkban semmilyen politikai erő nem tud minket megakadályozni – tette
hozzá. Járai Zsigmond pénzügyminiszter expozéjában túlzónak tartotta a
biztosítási adó bevezetése körüli aggodalmakat, hiszen az csak a
vagyonbiztosításra vonatkozik, havi 80 forintot tenne ki. Kiemelte, hogy a gyermekek
után járó adókedvezmény 1 millió családot érint: egy-két gyermek után 130 ezer,
három gyermek esetében 170 ezer forint után nem kell adót fizetni. Megerősítette,
hogy 2001-től tovább folytatódhat a tb csökkentése.

"Vajúdtak a hegyek, de egeret szültek" – összegezte Burány Sándor MSZP-s
képviselő a kormány adóterveit. A politikus úgy látja, hogy gazdasági növekedés
és grandiózus – 400 százalékos bérnövekedési – ígéretek mellett jövőre
romlani fog a közszféra és az alacsony jövedelemmel rendelkező családok helyzete,
mivel átlagban 0,6 százalékkal emelkedik az adóterhelés. Szerinte a kormány nem
adóreformot akar, hanem költségvetési szükségeihez szabja a bevételeit.

Olvasson tovább: