Kereső toggle

Vesztes győztesek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kompromisszummal, azaz kölcsönös engedményekkel járó megegyezéssel, pejoratíve
megalkuvással zárult az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) kontra kormány-ügy.
A többhetes huzavona végén mindkét fél visszakozott. "Senki sem győzött, de
mindenki veszített" – szögezte le a felügyelet sajtóreferense. A kormány azért
veszített, mert első ízben kellett visszakoznia, a felügyelet pedig azért, mert
(nemcsak a vezetők, hanem a 300 fős intézet is) heteken keresztül negatív színben
lett feltüntetve.

Az ÁPTF lemondott vezetője úgy döntött, utólag nem hozza nyilvánosságra a pénzügyi
tárca vizsgálati anyagára adott válaszlevelét, azaz nem értékeli és nem kommentálja
az eseményeket. Teszi ezt azzal a szándékkal, hogy végleg lezáruljon a sárdobálás
– mondta a felügyelet sajtóreferense. Tarafás Imre nem él azzal a jogával sem, hogy
nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt feljelentse Járai Zsigmond pénzügyminisztert.
Mint ismeretes, Járai egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy "a felügyelet ferdítésekkel,
a tények elhallgatásával és hazugságokkal ostromolja a sajtót, hiányosságait így
próbálja elleplezni". Tarafás Imre viszont nem vonja vissza a rendőrségre benyújtott
feljelentését a banktitok megsértése miatt. A bank az ügyfél hozzájárulása nélkül
ugyanis nem adhat ki információt hitelfelvételének körülményeiről.

Az, hogy a sajtóban megjelent Tarafás korábbi hitelfelvétele, kimeríti a banktitokról
és a titkosszolgálatokról szóló törvény megsértését. Magas rangú állami tisztségviselők
kinevezése előtt az illető előéletét – 15 éves időtartamra visszamenően – a
legapróbb részletekig feltárja a titkosszolgálat. Ennek során Tarafásnak úgynevezett
"C" típusú – a legszigorúbb fokozatú kérdőívet kellett kitöltenie, melyben
egyik passzus a hitelügyletekre is vonatkozik. A vizsgálat során szerzett információk
– így a hitelfelvétel adatai is – titkosak. Az eljárás célja az, hogy a felelős
vezetők ne legyenek zsarolhatók, éppen ezért érdekes, hogy ezt az információt
ellene fordították.

A titkot kiszivárogtató személyre és forrására máig nem derült fény. Németh
Krisztina, a Postabank sajtófőnöke lapunknak elmondta, hogy a belső vizsgálat megállapítása
szerint az információk nem a bankból szivárogtak ki. A sajtóban megjelent adatok
ugyanis sem a hitelnyújtás feltételeire, sem a hitel összegére nézve nem egyeznek
meg a Postabank könyveiben szereplő adatokkal. Kátay Ildikó, a polgári titkosszolgálatokat
felügyelő tárca nélküli miniszter szóvivője nem kívánta kommentálni a kiszivárogtatást,
a hivatal vezetői ugyanis nem tartják "méltónak" az ügyet arra, hogy magyarázkodjanak
és védelmezzék az intézmény belső, szigorú ügyiratkezelését.

A múlt heti kormányszóvivői tájékoztatón elhangzott, hogy az ÁPTF működését
vizsgáló anyagban törvénysértésre utaló jelek is mutatkoznak. A kompromisszumos
megoldás okán a kormány így vélekedett: "az ÁPTF a törvényi lehetőségek között
mindent megtett feladata ellátása érdekében, de a kormány úgy ítéli meg, hogy ennél
többet kellett volna tennie" (vagyis lehet többet tenni, mint a törvényt betartani).
Megállapította viszont, hogy az ÁPTF szerepfelfogása és magatartása gyökeresen eltér
a kormány elképzelésétől.

Borókai Gábor kormányszóvivő a Heteknek arra a kérdésére, hogy mulasztott-e az ÁPTF,
azt válaszolta: többet tehetett volna annak érdekében, hogy megálljanak a kedvezőtlen
folyamatok a pénz- és tőkepiacon. Amennyiben pedig a felügyelet kezét megkötötték
a jogszabályok (az ÁPTF ugyanis erre hivatkozott), a törvény változtatását kellett
volna javasolnia, amit azonban elmulasztott. Időközi jogszabályváltozások pedig történtek,
hiszen ilyen módon kerülhetett a volt SZDSZ-es politikus, Gaál Gyula az elnökhelyettesi
székbe. (Átmenetileg ő rendelkezik aláírási joggal az ÁPTF élén).

A kormányszóvivő értelmetlen felvetésnek nevezte azt, hogy az úgynevezett "ÁPTF-ügy"
mögött politikai motívumok húzódnának meg. Tarafás Imre és ifj. Nyers Rezső
lemondatása nem politikai indíttatású, azaz a kormány nem pártbeli hovatartozásuk
miatt szólította fel őket a távozásra. Lengyel László, a Pénzügykutató Rt. elnök-vezérigazgatója
szerint viszont politikai lemondatásról van szó. "Az események arról győztek meg
– mondta –, hogy a gazdaság és a politika összefonódása tovább erősödött. Ha
a lojalitás szempont lehet egy köztisztviselő alkalmasságának vizsgálatakor, akkor
nagy baj van – tette hozzá. – Igazán problematikus az, hogy az ÁPTF politikai függőségben
van a kormánytól. Ma már egyértelműen látszik, hogy a kormányok játszanak a felügyelettel.
Az előző ciklusban az volt a baj, hogy szóltak (csak nem talált halló fülekre a
figyelmeztetés a kedvezőtlen pénzpiaci folyamatokkal kapcsolatban), most meg az, hogy
miért nem szóltak. Politikai függetlenséget csak akkor élvezhetne az ÁPTF, ha vagy a
parlament, vagy a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe tartozna."

Olvasson tovább: