Kereső toggle

Az orosz válság hétköznapjai

Cél a betevő falat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Minden idők legnagyobb nemzetközi hitelcsomagja indul el hamarosan Oroszország
számára. A gazdasági krízis megoldását célzó mentőprogram tervezett összege 22,6
milliárd dollár, amelyből mintegy 11,2 milliárdot tesz ki a Nemzetközi Valutaalap
(IMF) hitele. De vajon mennyit segíthet ez a megahitel az elhúzódó válsággal
küszködő egykori nagyhatalomnak? "A pénzügyi piac gyakorlatilag megszűnt létezni
és a társadalmi feszültség egyre nő" – erősítette meg Szergej Kirijenko
kormányfő az aggodalmakat.

Az Oroszországi Föderáció tavaly produkált enyhe gazdasági növekedése február
végére megtorpant, s az ipari termelés áprilisban már 4,2 százalékkal maradt el az
egy évvel ezelőttitől. A Hetek legfrissebb értesülése szerint Oroszország belső
adóssága kb. 700 milliárd rubel (113 milliárd dollár), míg külső adóssága 130
millió dollár. A pénzügyi válság elsősorban a régiókat sújtja, ahol az ipari és
mezőgazdasági üzemek nagy része hitel- és fizetésképtelen, a bankok helyi fiókjai
beszüntették hitelezési szolgáltatásaikat és a lakossági fogyasztás további
jelentős csökkenésével kell számolni.

Az infláció 1,5-2 százalékkal elmaradt a tervezettől, és csak 3,5 százalék volt az
év első négy hónapjában. Ez elsősorban a rubel leértékelése és a lakosság
reáljövedelem-csökkenése miatt alakult így.

Oroszországban május elejére a kifizetetlen bérek összege 2 milliárd rubellel volt
több, mint az év elején, és gyakorlatilag kb. 63 milliárd rubelt tesz ki. Nagy
részük a költségvetési szektorban található, aminek közel 70 százaléka a
szociális szférában halmozódott fel. A bérek kifizetésének tömeges elmaradása
következtében az emberek háztáji termeléssel próbálják meg előteremteni
mindennapi kenyerüket.

"Megterem a krumpli, a zöldség. Korábban az emberek nyulat tartottak, most azonban
nem nagyon dívik a nyúl. A tanárok a tanítás után rohannak locsolni, az iskolában
pedig mérgesek, kialvatlanok és karikás szeműek"– nyilatkozta a Heteknek Olja
Mihajlovna, moszkvai lakos.

Moszkvában, Szentpéterváron és a nagyobb városokban valamivel jobb a helyzet, hiszen
a pénzforgalom nagyrészt itt bonyolódik. Vidéken azonban az is megtörténik, hogy az
emberek fél évig nem jutnak fizetéshez. "Moszkva belvárosát ugyanakkor teljesen
felújították, egyes részeit fel sem ismerem" – mondta egy másik moszkvai. Az
üzletekben mindent meg lehet venni a világ bármely tájáról, amit az ember csak el
tud képzelni. A piacot elárasztották a külföldi cégek, igaz, hogy a vásárlási
készség egyelőre nem olyan nagy. "A falusi néni hiába látja a legújabb
mosóporreklámot, ha ő egyszer a kútról hordja a vizet a mosáshoz" – teszi hozzá
a megkérdezett polgár.

A lakosság arra koncentrál, hogyan lehet ezt túlélni. Más szóval: mit lehet
kitalálni, hogy az ember élelemhez jusson, ugyanakkor a hatóságok előtt is tiszta
maradjon. Bár tudják, hogy nem kapnak fizetést, az emberek továbbra is bejárnak
dolgozni. Hogy miért? Mert az apjuk így tanította őket, ez volt a szokás a
Szovjetunióban. "Visszafogják magukat, ahogy ez az elmúlt évtizedekben is volt"
– mondja a moszkvai hölgy. "Korábban nem volt szabad tüntetni, aki tüntetett, az
eltűnt Szibériában, így még ma sem jut az emberek eszébe ez a fajta
véleménynyilvánítás." De nem mindenki ilyen "félős". A bányászok például
"keményebb gyerekek". Bátran hangoztatják, hogy az elnök nem biztosítja számukra
az emberhez méltó jogokat, illetve a fizetések időbeni felvételét. Azt mondják,
hogy képesek akár napjában kétszer is kivonulni az utcára. A látszat azonban
Moszkvában mást mutat. Az életszínvonal magasnak tűnik, az utcákon Mercedesek, BMW-k
furikáznak, alig látni Zsigulit. "De ez nem azért van, mintha mindenki olyan gazdag
lenne. Alapvetően kétféle ember tud pénzhez jutni: aki a kormányzó körökhöz
közel van, és a bűnöző fajta" – mondta Mihaj-lovna. "A maffia szót nálunk nem
használják, mert a különbség látható formában nem jelenik meg. A bűnözők és a
kormánytisztviselők hasonló kocsikkal járnak, egyforma mértékben lövik őket.

Moszkvában a polgárok közbiztonsága egyébként elfogadtható. "Ugyanakkor rengeteg
olyan csoportot lehet látni az utcán, akik egyszerűen vadásznak a pénzes emberekre.
Először csak kifigyelik, majd megtámadják és elveszik az értékeit, legyen az egy
divatosabb póló, vagy akár egy értékes autó. Okos ember nem vesz fel túl jó
cuccot" – avat be az orosz hétköznapokba Mihajlovna.

Arról, hogy mit várnak az orosz emberek az IMF segélyprogramjától, moszkvai
ismerősünk így vélekedett: "Az emberek hat százaléka érdeklődik csupán a
politika iránt. A nép a mindennapi kenyérért harcol. Ha külföldi pénz jön az
országba, a hétköznapi embert nem érdekli, mert tudja, neki semmi nem jut belőle."

Olvasson tovább: