hetilap

Egy pár évvel ezelőtt a hagyományos bölcsesség úgy tartotta, hogy jóllehet az internet nagyon érdekes, gyakorlati haszna azonban csekély. Ma, amikor a Wall Street legdinamikusabb részvényei közé szinte egy csapásra berobbantak a Yahoo és az Amazon internetes cégek értékpapírjai, és a Dell komputercég napi 5 millió dollárért ad el számítógépeket honlapján keresztül, a virtuális valóság kezd a nemzetközi pénzvilág számára is egyre kézzelfoghatóbbá válni. Egy nemrég a Time magazinban közzétett felmérés szerint az Egyesült Államokban a fogyasztási cikkek online kereskedelmének volumene 2000-re eléri a 20 milliárd dollárt, ami az ez évi 6,1 milliárd dollárhoz képest 233 százalékos növekedésnek felel meg. A cégek között zajló nagykereskedelem pedig ennél is nagyobb ütemben növekszik. "Azt, amit ma gazdaságként definiálunk, hamarosan felülmúlhatja az új gazdaság" – véli az adatokat kommentálva Joe Carter, az Andersen Consulting nemzetközi gazdasági és vezetési tanácsadócég egyik társtulajdonosa. Ma egy átlag északamerikai már nem feltétlenül utazási irodával foglaltat repülőjegyet, nem ügynök közvetítésével vesz autót, és nem is utcai könyvesboltban kutat kedvenc könyvritkaságok után. A semmiből a dollármilliárdos kapitalizáció felé törő új internetes szolgáltató cégeket látva a régi nagyok sem maradnak tétlenek. A Disney cég a múlt hónapban vásárolta fel a világ harmadik legnagyobb web-keresocégét, az 1 milliárd dollárt érő InfoSeeket, hogy elkerülje a 230 éves Encyclopedia Britannica sorsát. A lexikoncég nemrég egész észak-amerikai terjesztőgárdáját szélnek eresztette, miután a havi 8 dollár 50 centbe kerülő internet alaposan megtépázta a több mint ezer dolláros, 32 kötetes m? iránti keresletet. Magyarországon azonban a szakértők véleménye szerint sem ettől, sem a sorban épülő bevásárlóközpontok csodjétől egyelőre nem kell tartani. Az ok nem csupán az, hogy egy internetezésre alkalmas számítógép ára szoftverrel és modemmel 150-200 ezer forint körül van. Drága a ma még többnyire telefonvonalakon folytatott internetes kommunikáció is, mivel a hazai telefontársaságok tarifarendszere az internethasználattól teljesen eltérő fogyasztói szokásokon alapul. Ebből következően az internetes kereskedelmet tekintve csak néhány kezdeményezéssel találkozhatunk Magyarországon. A szűk piacon nehéz eladni bármit is. A különböző felmérések és tapasztalatok azt mutatják, hogy a közönség a sokszor elítélt e-mailen keresztül folytatott reklámtevékenységen kívül mindenféle hirdetési formát érdeklődéssel fogad. Ugyanakkor az online marketing az ügynökségek számára járatlan út, ennek a m?fajnak a szabályairól keveset tudnak. A szakemberek az elektronikus kereskedelem alapproblémáját a fizetési technikák biztonsági hiányosságaiban látják. A gyér gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a csomagküldés drága és megbízhatatlan. A távvásárlás fellendülésére Magyarországon egyelőre még várni kell.