Kereső toggle

Bővítés 2005 után?

Az EU nem siet

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Több volt szocialista ország, így Magyarország,
Csehország, Észtország, valamint Lengyelország és
Szlovénia, továbbá Ciprus is az Európai Unió kapuja elé
érkezett. Brüsszelben a hét végén hivatalosan is
elkezdődött a bebocsátás feltételeinek tárgyalása. Az
ezzel kapcsolatos nézetek jól tükrözik, hogy a Der Standard
osztrák liberális lap feltette a kérdést: miért tárgyalnak
egyáltalán a bővítésről, ha az nem használ senkinek?
Miközben a hat csatlakozni kívánó ország képviselői
Brüsszelben patetikus hangon számoltak be az elért
eredményekről, az EU-n belül és kívül is egyre több az
aggodalmaskodó hang. Egy biztos, mind a hatok, mind a
tizenötök számára erőtpróbáló évek következnek

Az EU a Partnerség a csatlakozáshoz cím? kiadványban szinte
egy kaptafára készült feladatlistát adott a hat országnak. A
kiadványban a legsürgősebb feladatok szerepelnek. Így
például Csehországnak erősítenie kell a korrupció elleni
harcot, privatizálni kell az állami kereskedelmi bankokat és
méltányosabbá kell tenni a közszolgálatokra vonatkozó
törvényeket. Az EU szerint Lengyelországnak bővítenie kell a
sajtószabadságot, valamint erősítenie kell a magánélet
törvényes védelmét. Sürgős szerkezetváltásra van
szükség a szénbányászat és az acélipar területén.
Észtországnak elsősorban a büntetés-végrehajtás és a
bíróságok reformjára kell figyelnie. Szlovéniában pedig
elsőrendűen fontos az áfa bevezetése. A nicosiai kormánynak
azzal kell foglalatoskodnia, hogy olyan tárgyalócsoportot
tudjon összeállítani, amely hitelesen képviseli mind a
görögöket, mind a törököket.

Az EU küszöbén álló országoknak egységesen a politikai –
főként a kisebbségekkel kapcsolatban –, a gazdasági, a
szociális, az agrár-, és az államigazgatási reformok
továbbvitelében, valamint a környezetvédelem területén kell
az európai formához "idomulniuk". Az EU ehhez a
PHARE-programon belül 3,5 milliárd ECU (3,8 milliárd dollár)
érték? támogatást ad.

Az ünnepélyes pillanatok, a szép szavak, "a történelmi
időpont" méltatása után egy nappal már elkezdődtek a
kemény tárgyalások a konkrét felvételi kérdésekről. Ezek
a megbeszélések annál keményebbé válnak, minél közelebb
kerülnek a tárgyalófelek a konfliktusokkal terhes
területekhez: például a mezőgazdasághoz vagy a
munkanélküliséghez – írta a Neue Zürcher Zeitung. A
svájci újság szerint ennek az az oka, hogy a Kelet és a
Nyugat közötti hatalmas életszínvonal-különbség miatt az
unió történetében ez lesz a legnehezebb bővítési forduló.
Az EU-miniszterek felhívták arra is a figyelmet, hogy
elérkezett annak az ideje, hogy rend-

be tegyék az EU háza táját. Azaz végrehajtsák a több éve
halogatott intézményes reformokat. Többen arról is
beszélnek, hogy a folyamat végén a jelenlegihez képest
egészen más EU fogadja majd az új tagországokat.

A tárgyalások tehát a hét elején elkezdődtek, de
lezáródásuk időpontja kérdéses. A Die Presse szerint
Brüsszelben senki nem tudja megmondani, mikor léphetnek be az
első új tagok az EU-ba, de alig van olyan személy, aki 2003
előtt számítana a bővítésre. Egyre inkább olyan
spekulációkról hallani, hogy a tagjelölteknek 2005-ig
várniuk kell. Az újságcikk szerzője szerint mindez nem a
tagjelöltek előtt tornyosuló feladattömeg miatt van, hanem
azért, mert az EU-nak nem sietős a bővítés. A következő
hatéves költségvetési periódus végéig, 2006-ig ugyanis a
lehető legalacsonyabb szinten akarják tartani a kiadásokat. Az
osztrák Der Standard szerint Brüsszelben inkább
visszafogottnak mondható a hangulat. A szegény tagországok
pedig ellenzik a bővítést, mert féltik a sokmilliárdos
támogatásukat. A szerző szerint a csatlakozni akaró
országokban a lakosság csak azért támogatja a belépést,
mert nem tudja, mennyire fájdalmas lesz az alkalmazkodási
folyamat.

Olvasson tovább: