Kereső toggle

"Régen még a rockerek is ártatlanabbak voltak"

Interjú Kalap Jakabbal

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Jakab Zsolt nagyon komolyan veszi a vicceskedést. Bábkoncertjein gyerekek tömegeibe veti el a magokat. Vallja, bízni kell abban, hogy amit egyszer elvetettünk, az idővel kikel.

Kezdjük a legelején: úgy tudom, már gyerekkorodban verseket írtál, és valaki azt mondta, hogy ez megzenésítve lenne jó. Vettél egy gitárt, amivel minden el is kezdődött…

– Valóban úgy volt, hogy én verseket írtam, amelyeket aztán megmutattam egy tanáromnak, aki felfigyelt rám. Kérdezte is, nem gondoltam-e arra, hogy ezeket jobban tudnám megismertetni másokkal, ha dalba foglalnám. Mondtam, hogy nem tudok hangszeren játszani. Na, gyorsan megmutatott nyolc akkordot, amiből a mai napig élek.

A versírás hogyan jött?

– Hát tinédzserként mindenki írogat, nem? Én nem tartom ezt olyan különlegesnek. Amikor kérdezik, hogyan találom ki ezt vagy azt, akkor mondom, hogy semmi különös, csak leírom azt, amire gondolok. Úgy érzem, ezt mindenki meg tudja csinálni. Ha akarok írni erről a teáról, akkor amit gondolok, azt leírom, és fel is vállalom. Én így működöm.

Sokat próbálkoztam, írogattam ezt-azt, majd egy idő után jelentkeztem a tanáromnál, hogy itt van nyolc dal, mit kezdjek vele?

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: