Kereső toggle

A futball nem csak a férfiak sportja

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A labdarúgás az elmúlt évtizedek során a világ legnépszerűbb sportágaként vonult be a köztudatba, a világ minden táján fellelhetőek futballklubok és –bajnokságok. Napjainkban iparággá nőtte ki magát, amely több millió embernek nyújt munka- és karrierlehetőséget. Mi lehet az oka, hogy az elmúlt több mint száz évben nem tudta elfogadtatni magát egyöntetűen a női labdarúgás?

Meglepő, hogy a társadalom nagy része továbbra is férfisportként kezeli a futballt, míg a többi labdajátékban – mint például a kézilabda, röplabda, vízilabda és tenisz – jóval nagyobb teret kapnak a hölgyek: nemcsak anyagi területen van jelentős különbség, hanem a média által is jóval nagyobb figyelmet kapnak ezen sportágak női képviselői.

A sportág száműzöttjei

A női futball –  a férfihoz hasonlóan – az Egyesült Királyságból indult útjára, ahol már 1892-ben lejátszották az első hivatalos mérkőzést Glasgowban. Kezdetben a sikerek töretlenek voltak: 1894-ben Angliában megalakult az első női csapat British Ladies’ Football Club néven. A korszak sztárcsapata az 1917-ben alakult prestoni Dick, Kerr Ladies F.C. volt: a klub olyannyira népszerű volt, hogy 1920-ban már több mint 20 ezer ember előtt játszották mérkőzéseiket, a legtöbb nézőt hozó találkozón pedig 53 ezer ember előtt léphettek pályára. A megnövekedett érdeklődésnek azonban nem örült mindenki, a felhőtlen korszak nem tartott sokáig: az angol szövetség a sikereket nem nézte jó szemmel, ennek következtében 1921-ben egyszerűen eltiltotta a női csapatokat a tagklubok pályáinak és stadionjainak használatától. Az indok egyszerűen az volt, hogy a női futball „ízléstelen”. A döntés alaposan visszavetette a női labdarúgás fejlődését, száműzetésük fél évszázadon át tartott, egészen 1971-ig, amikor végül eltörölték a tiltást.

A női futball a nyolcvanas években született újjá, ekkor több, nem hivatalos Európa-bajnokságot is rendeztek. A végső áttörést az 1991-es év hozta meg a női labdarúgás számára, ekkor rendezték ugyanis az első hivatalos Európa-bajnokságot és világbajnokságot. A női futball feltámadt a hamvaiból, a világbajnokságon ma már huszonnégy csapat vesz részt, és több tízezer ember előtt zajlanak a mérkőzések.

A női foci és a magyarok

Hazánkban 1970-ben indult útjára a női labdarúgás, ekkor alakult meg az első csapat: a Femina. Az igazi lehetőséget azonban csak pár éve kezdték el felfedezni: öt évvel ezelőtt a Magyar Labdarúgó Szövetség komoly fejlesztésekbe kezdett a női labdarúgásban. Céljuk az, hogy felzárkózzunk az elithez. „A fejlődéshez továbbra is szükséges az a támogatás, amit a szövetség nyújt. A médiától kapott figyelem is sokkal nagyobb lett az elmúlt években, remélem, ez is tovább fejlődik, hiszen manapság a médián keresztül lehet a legtöbb emberhez eljuttatni a dolgokat. Profi szakemberekre és profi körülményekre a női labdarúgásnak is szüksége van” – mondta el lapunknak Fenyvesi Evelin, a válogatott és a Ferencváros TC futballistája, 2018-ban az Év Női Labdarúgója. Ma már több mint húszezer fölött van a női játékosok száma. Az MLSZ komoly szándékai emellett abban is megmutatkoznak, hogy a tavalyi év márciusában Budapest rendezte – közel telt ház előtt – a női Bajnokok Ligája döntőjét. Ez volt az első alkalom, hogy a nők fináléját nem ugyanazon a helyszínen rendezték, ahol a férfiakét, hanem önálló rendezvényt és helyszínt kapott a mérkőzés. A törekvések ellenére azonban az elmúlt évtizedekben sem sikerült kvalifikálni magunkat sem válogatott, sem klubszinten a nemzetközi versenyekre, az elit továbbra is távolinak tűnik. Malik Dóra „B” licences edző szerint az a legnagyobb probléma az, hogy Magyarországon a futball továbbra sem biztosít karrierlehetőséget a lányok számára. „Amíg Magyarországon a női NB I.-es játékosok nem kapnak megfelelő fizetést és csak félamatőr szinten futballoznak, addig nem lesz topválogatottunk. Nem lehet megélni belőle, csak külföldön – annak, aki igazán különleges képességű. Magyarországon megyei szinten is százezres fizetések vannak, női futballistaként még az NB I.-ben sem lehet jó életszínvonalon űzni a sportot, nemhogy alacsonyabb osztályban.” – fűzte hozzá.

Török Gábor, az MLSZ női bizottságának elnöke egy interjúban kifejtette, hogy véleménye szerint a közvélemény továbbra sem támogatja a női labdarúgást, ezért égető szükség van arra, hogy szemléletváltás legyen hazánkban. Nagyon sok lány később kezd el érdeklődni a futball iránt, és ezzel fontos éveket veszít el a karrierje szempontjából.

Kulcsfontosságú feladat lesz a jövőre nézve, hogy már fiatalon meg tudjuk szerettetni a lányokkal ezt a sportágat, és társadalmilag ugyanannyira elfogadott legyen, mint a női kézilabda, kosárlabda vagy vízilabda. Emellett pedig a szövetség kiemelt feladata lesz a megfelelő hazai bajnokság és anyagi szint kialakítása a tehetségeink számára. A kérdés pedig az, hogy vajon a női labdarúgásban is évtizedeket kell-e várnunk egy komolyabb hazai sikerre.

 

Olvasson tovább: