A 20. század legnagyobb régészeti felfedezései, a holt-tengeri tekercsek töredékei első alkalommal hagyták el Izraelt, hogy novemberig a montreali Pointe-à-Callières Archeological Museumban kerüljenek bemutatásra, majd Ottawában, a Civilizációk Múzeumában. A kölcsönzés feltételei: a kincseket csak nagyon gyenge, percenként 40 másodperces megvilágítással mutathatják be, a páratartalom miatt rendkívül jól zárt tárolókban. Két, az i. e. első századból való szöveg ugyanis a felfedezését követő csupán 56 év alatt sokkal több fénykárosodást szenvedett, mint a barlangban töltött 2000 év során. Egy harmadik, Ézsaiás könyvéből való részlet a légkör természetes oxidációjának következtében néhány négyzetcentiméteresre zsugorodott.
A holt-tengeri tekercsek – melyek James Snyder, a jeruzsálemi múzeum kurátorának véleménye szerint Izrael legnagyobb apai örökségei – első darabjaira 1947-ben, a Holt-tenger bal partján, egy Kirbet Kumránhoz közeli barlangban leltek rá beduinok, amint épp egy elkóborolt kecske után kutattak. A tekercsek mind a régészek, mind a teológusok számára felbecsülhetetlen érték? adatokkal szolgálnak a judaizmus és a kereszténység eredetét illetően. A kiállításon a tekercseken kívül más ókori leletek is bemutatásra kerülnek, melyek szintén először hagyják el Izraelt.
A közel száz lelet mind a Dávid királyságától Jeruzsálem i. sz. 70-ben történt római megszállásig tartó időszakról mesél. Köztük egy faragott kő gránátalma, rajta bibliai idézetet tartalmazó gravírozással, feltehetően az egyetlen meglévő emlék a Salamon által épített első templomból. A régészek szerint a papok által az ünnepi szertartások során használt jogar egy része. (AFP)
