Kereső toggle

A sajtószabadság napja

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az ENSZ 1991 őszén nyilvánította május 3-át a nemzetközi sajtószabadság napjává, annak emlékére, hogy 1991-ben ezen a napon tették közzé a Windhoek Nyilatkozatot, amelyben az afrikai népeknek a független és pluralista sajtóhoz való jogát fogalmazták meg. A Sajtószabadság Chartája tíz pontban foglalja össze a sajtó szabadságának, mint az emberi szabadságjogok egyik fontos pillérének követelményeit és ajánlásait. Ezen a napon világszerte megemlékeznek azokról az újságírókról, akiket munkavégzésük során gyilkoltak meg, vagy akiket munkájukban akadályoztak. 

A Bizottság az Újságírók Védelmére (CPJ) elnevezés? nemzetközi szervezet adatai szerint 2000-ben világszerte huszonnégy újságíró vesztette életét foglalkozásának gyakorlása közben. A huszonnégy riporter közül tizenhatot meggyilkoltak. A szervezet jelentésében kifejtette, hogy az újságírók megöléséről ritkán határoznak a közvetlen elkövetők, a gyilkosokat pedig szórványosan vonják csak felelősségre, különösen érvényes ez Kolumbiára és Oroszországra. Kínában például 2000 végén huszonkét újságírót tartottak rács mögött.

A CPJ jelentése elítélte azt is, ahogyan számos rezsim kezeli az információhoz való jogot. Észak-Koreában például halállal sújtható bűncselekménynek számít, ha valaki külföldi rádió- vagy tévéhíreket hallgat. Irakban a diktátor Szaddám Huszein fia hatalmas médiabirodalmat ellenőriz, miközben független sajtó nem létezik. A kormány korlátozta az internethez való hozzáférést. Türkmenisztánban az élete végéig elnökké választott Szaparmurat Nyijazov bezáratta a csatlakozást biztosító összes magánszolgáltatót, Kazahsztánban pedig, úgymond, műszaki okok miatt lehetetlen a hozzáférés az internethez. Az Újságok Világszövetsége (AMJ) nev? szervezet jelentése szerint tavaly összesen huszonöt országban ötvenhárom újságírót és a tömegkommunikáció területén dolgozó szakértőt öltek meg foglalkozásának gyakorlása közben. A szervezet kiemelte, hogy csökkent a harctéren megölt újságírók száma, ezzel szemben többen haltak meg erőszak által otthonukban vagy munkahelyükön. A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nev? szervezet szerint háromszázhuszonkilenc újságírót állítottak elő, s közülük hetvenet börtönöztek be a világ különböző országaiban. Az elmúlt évben kétszázkilencvenöt sajtóterméket vagy publikációt vetettek alá a cenzúrának (1999-ben háromszázötvenhetet). A jelentés szerint a legerőteljesebben Iránban és Törökországban alkalmaznak hatósági nyomást a sajtóra, Iránban tavaly harminc kiadványt tiltottak be. A világ mintegy húsz országában továbbra is ellenségesen kezelik a sajtó képviselőit, s a Föld lakosságának egyharmada olyan országokban él, amelyekben ismeretlen fogalom a sajtószabadság. Legutóbb, ez év április 24-én az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén megállapították, hogy a véleménynyilvánítás és az információ szabadságát továbbra is megsértik Európa-szerte. Az erről szóló jelentés előterjesztője, Hegyi Gyula magyar képviselő beszámolójában rámutatott, hogy a sajtóban érvényesülő cenzúra számos módon, gazdasági befolyásolás, bíróság, börtönbüntetés, sőt erőszak útján valósul meg.

Olvasson tovább: