Kereső toggle

Diplomaárus a metróban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ljuda a moszkvai metróban dolgozik. Kezében diszkrét tábla "Oklevelek"
felirattal. Ezzel igyekszik magához csalogatni a vásárlókat. Teljes karriereket,
egyetemi évek hosszú sorát árusítja, miközben nyugtalanul figyeli, nem jön-e rendőr.
"Mit szeretne? Régi oklevelet? Vagy új oklevél másolatát? Egyetemi diplomát? Műszaki
végzettséget?" Így kínálgatja Ljuda a portékáját a Kievszkaja metróállomáson.
De másnap már egy másik állomáson lesz, nehogy elkapják. Ha kliense akad, behúzódik
a monumentális moszkvai metró folyosójának egyik mélyedésébe, lehalkítja a hangját,
éber tekintetét körbejártatva kiveszi kabátja alól az árut, és rögtön a vásárló
dzsekije alá dugja. Egy cédulát is a kezébe csúsztat, a telefonszámával. "Ha kérdése
van, hívjon fel este tíz után" – mondja, s ezzel vége is a tranzakciónak. Az
oklevélárusítás hétköznapi dolog lett Oroszországban a szovjet korszak után. Az
egyetemek és főiskolák panaszkodnak is miatta, már csak azért is, mert a metróban árusított
oklevelek nem drágák: 350 rubel (14 dollár) egy régi, 1966-os oklevél kitöltetlen másolata,
1000 rubel (40 dollár) egy új oklevél kitöltetlen másolata, és 300 dollár egy
eredeti

kitöltetlen példány. Ljuda egyetemi diplomákat (egyformák valamennyi oroszországi
egyetemen) és műszaki okleveleket egyaránt árusít. Ezek tökéletes utánzatok és
kitöltetlenek, az új tulajdonos beírhatja saját nevét, a kiszemelt oktatási létesítmény
nevét és a szakma elnevezését. Vásárolhat egy szintén kitöltetlen, az oklevélhez
mellékelt űrlapot, amelyen a vizsgaeredmények szerepelnek. Pecsétről és aláírásról
már a vásárlónak kell gondoskodnia. "Ha hivatalos pecsétet akar, az Arbáton
biztosan megtalál mindent, amire szüksége van" – mondja Ljuda klienseinek. "Nálunk
mindent a feketepiacon vesznek az emberek, nemcsak diplomát, hanem útlevelet és jogosítványt
is" – kommentálta a dolgot az AFP-nek Natalja Malinovszkaja, a Nemzetközi
Kapcsolatok Intézetének (MGIMO) egyik professzora. "Vidékiek vagy a volt szovjet köztársaságok
lakosai veszik ezeket az okleveleket. Őket nem ellenőrzik olyan szigorúan. Gondolhatja,
hogy ha valaki egy nagyvállalatnál vagy egyetemen szeretne elhelyezkedni, akkor szigorú
ellenőrzési eljárásnak vetik őket alá." Speciális csoportok ellenőrzik
mindazokat az információkat, amelyeket a jelöltek szolgáltatnak. Az oklevélárusítás
ellen szigorúan fellépnek a hatóságok és az egyetemek is (amelyek 1996-ban új,
nehezebben hamisítható oklevélnyomtatványt vezettek be), de rémületet nem kelt ez a
kereskedés, mert nem széles körű. Nyugtalanítóbb, hogy egyes professzorok és vizsgáztatók
korruptak, vizsgák idején lepénzelik őket a kevéssé aggályos hallgatók. A Nemzetközi
Kapcsolatok Intézetéből néhány hónappal ezelőtt elbocsátottak egy professzort, amiért
pénzért átengedte a vizsgán azokat a hallgatókat, akik már harmadszor buktak meg
egymás után. Azzal mentegetőzött, hogy ily módon nem kellett időt vesztegetnie
tehetségtelen diákokra. "A jó egyetemi tanárok tisztában vannak azzal, hogy mindent
meg kell tenni a színvonal megőrzéséért – mondta Natalja Malinovszkaja. – Diplomát
lehet vásárolni, de tudást nem." (MTI)

Olvasson tovább: