480 éve, 1519. szeptember 20-án indult el Magellán flottája a spanyolországi
Guadalquivir folyó torkolatából. Ezzel egy nagy kaland vette kezdetét bolygónk
felfedezésének történetében: a Föld első körülhajózása. A Föld gömb alakját
már az ókori görögök is tényként kezelték, s bizonyítani is tudták. A reneszánsz
idején jutott el az ember addig, hogy ezt az elméleti elgondolást bebizonyítsa.
Kolumbusz Toscanelli firenzei földrajztudós térképei alapján vágott neki az Atlanti-óceánnak,
hogy átszelve, Ázsiába jusson. Ez nem sikerült, "útban volt" az amerikai
kontinens. Magellán volt az első, aki az idővel róla elnevezett szoroson áthaladt.
Fernando Magellán tengernagy – eredeti portugál nevén Magelhaes – 1517-ben ment
Spanyolországba, s miután meggyőyődéssel bizonygatta, hogy az Atlanti-óceán és a Déli-tenger
(a Csendes-óceán) között kapcsolat van, hosszas alkudozás után Károly király aláírt
vele egy szerződést: vállalta, hogy a kincstár felszerel öt hajót, s ellátja két
évre elegendő készlettel, ha ő a Föld körülhajózásával eljut a Fűszer-szigetekhez,
mivel ez eredetileg Spanyolországhoz tartozott. A 239 fős flottilla 1519-ben el is
indult, ám csakhamar viszály tört ki Magellán és a spanyol kapitányok között, s az
út folyamán később is sokat kellett küzdenie a lázadó spanyol matrózokkal.
Novemberben elérték Dél-Amerikát. A környéket magas indiánjairól Patagóniának
nevezték el, ami spanyolul "nagylábút" jelent. Október 21-én a déli szélesség
52. fokán, a Szűz-foknál nyugatnak fordultak. Két hajó előrement, s jelentették:
találtak átjárót a Déli-tengerhez. Ám még sokáig bolyongtak a szigetek között, míg
valóban kijáratra leltek. Szűk, hegyek közti csatornán hajóztak, az indiánok őrtüzeiről
Tűzföldnek elnevezett vidéken.
A Csendes-óceánon azonban egy ütközetbe keveredtek, amelyben Magellán maga is
elesett. A flottilla végül 1521. októberében bukkant az áhított Fűszer-szigetekre,
útjuk eredeti céljához. Itt szegfűszeget, szerecsendiót és más fűszereket vásároltak,
majd elhatározták, hogy a Trinidad, Espinoza vezetésével, visszamegy Panamába, del
Cano pedig, aki a Victoria kapitánya lett, nyugat felé tér haza. A Trinidadot
visszakergette egy vihar, a Fűszer-szigeteken a portugálok elfogták őket, s csak négyen
jutottak haza, 1526-ban. A Victoria 1522. májusában megkerülte a Jóreménység fokát,
s végül 1522. szeptember 22-én ért Spanyolországba, körülhajózva a Földet. Az
eredeti legénységből csak 18-an érkeztek haza. A tragikus és viszontagságos hajóút
mégsem volt hiábavaló, a világ térképeinek teljes átrajzolását eredményezte.
Kiderült, hogy a földfelszín nagyobb részét tenger borítja, amely egységes világóceánt
alkot. (Origo)
1999. 09. 25. (III/38)
