Kereső toggle

Phileas Fogg nyomában

Húsz nap alatt a Föld körül

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Két évtized meghiúsult próbálkozásai után a technika és a szelek segítségével
történelmet írt az a svájci–angol páros, amely húsz nap leforgása alatt 180 láb
magas, ezüstösen csillogó hőlégballonjával megkerülte a Földet, majd pedig az elmúlt
hétvégén sikeresen landolt az észak-afrikai Egyiptomban. Jules Verne híres regényében,
a 80 nap alatt a Föld körül cím?ben Phileas Fogg számos közlekedési eszköz segítségével
jutott célba: utazott vasúton, gőzhajón, postakocsin, szánon, sőt még elefántháton
is, de hőlégballonon nem. Legalább is nem Verne regényében. A könyv alapján készített
filmben szereplő hőlégballonos utazás Hollywood találmánya volt. Mondhatnánk, hogy
igazán jelentéktelen a különbség. Annak tükrében azonban, hogy csak most, a
harmadik évezred küszöbén először sikerült a földet hőlégballonnal körülrepülni,
mégis jelentős a különbség. A svájci pszichiáter Bertrand Piccard és a brit hőlégballon-konstruktőr
Brian Jones utazásának tétje egymillió dollár volt (összehasonlításként Verne hősével,
aki 20 ezer font nyereményt zsebelhetett be), és az a történelminek is nevezhető tény,
hogy ők repülhették elsőként körül léghajóval a glóbuszt.

A Breitling Orbiter 3-nak keresztelt hőlégballon Mauritánia felett ért célba múlt
szombaton. Piccard extatikus állapotban volt. "Az angyalok között érzem magam, tökéletesen
boldog vagyok" – nyilatkozta az égi gondola és a földi irányító központ között
működő műholdas telefonkapcsolaton keresztül. Társa, Jones hűvös angolsággal csak
így kommentálta eredményüket: "Most pedig elfogyasztok egy teát, mint egy igazi
angol."

1981 óta, az elmúlt közel 20 év alatt, majdnem húsz esetben kísérleteztek
kalandorok, hogy hőlégballonnal körülrepüljék a földet. Steve Fosset, egy chicagói
multimilliomos öt alkalommal vágott neki az útnak, de egyszer sem járt szerencsével.
Múlt augusztusban a Korall- tengerből halászták ki 14 ezer 236 mérföld megtétele után.
Karácsonykor újra próbálkozott. Ez alkalommal sem jutott messzebb, az Egyesült Államok
parti őrsége Hawaii partjainál mentette ki az óceánból. Karácsonyi sikertelen repülését
követően Fosset így nyilatkozott: "Nem tudom, hogy a Föld ballonos körülrepülését
lehet-e egy lapon említeni a Mount Everest meghódításával vagy az Atlanti-óceán első
átrepülésével, de egy biztos: a legnehezebb, legtöbb kitartást igénylő teljesítmények
közé sorolható." Hőlégballonos repüléssel elsőként a Montgolfier testvérek próbálkoztak
1783-ban. Ballonjukat forró levegővel emelték a magasba, utasaik pedig egy kacsa, egy
kakas és egy birka voltak. Több mint kétszáz év múltán Piccard-t nagyapjának,
Auguste-nek – aki hőlégballonnal először jutott el a sztratoszféráig – és édesapjának
– aki batiszkáffal elsőként merült le az óceán legmélyebb pontjára – a
szellemi hagyatéka is segítette céljának véghezvitelében.

A hőlégballon építése Jones felügyelete mellett zajlott. A korábbi tervek szerint
ő nem tartozott a legénységhez, a munka folyamán azonban tartalék pilótának
javasolták, amire Jones így válaszolt: "Természetesen leszek tartalék bármely
feladatra, feltételezve, hogy mindig csak tartalék maradok." Ezt követően hamarosan
a pilóta székében találta magát. A svájci–angol páros sikeréhez kitartásukon és
hozzáértésükön kívül hozzájárult kiváló építés? ballonjuk, amely forró
levegő és gáz elegye segítségével repítette őket a magasba, és az alapvetően szükséges
berendezések mellett faxszal és műholdas telefonnal is felszerelten indult föld körüli
útjára.

Az expedíció március 1-jén indult a svájci Chateau-d\'Oex hófödte hegyeiből, majd
21 ezer láb magasságban Olaszországon keresztül hagyta el a vén kontinenst. Ezt követően
Piccard és Jones Mauritánia felé vették az irányt, ahol az uralkodó áramlatnak
megfelelően kelet–nyugati irányban India felé fordultak. A hőlégballon elméletileg
nem igazán kormányozható, és csupán pilótái bravúros irányítása segítségével,
akik kihasználták a különböző magasságokban uralkodó áramlatokat, sikerült irányban
tartani a hajót. A Breitling Orbiter 3 március 10-én engedélyt kapott Pekingtől Kína
légterébe való belépésre. Hónapokkal ezelőtt brit vetélytársaik, Andy Elson és
Colin Prescot szerencsétlenebbül jártak: nem kaptak engedélyt Pekingtől az ország légterébe
való belépésre, emiatt bonyolult kerülőre kényszerültek Thaiföld irányában, ahol
trópusi vihar vetett véget útjuknak.

Piccard és Jones Kínán áthaladva a Csendes-óceán felett lassan ereszkedett le a
hawaii partok felé. A légköri viszonyok miatt négy napon keresztül nem volt
kapcsolatuk az irányító központtal. Még egy, útjuk sikerességét veszélyeztető
esemény történt a svájci–angol párossal: Mexikó légtere felett rossz irányba
sodródott a ballon, és csak kitartásuknak köszönhetően tudták magukat visszaküzdeni
a célegyenest jelentő áramlatba, melynek segítségével óránként 100 mérföldes
sebességgel repültek az afrikai kontinens felé. Jules Verne regényének zárszavában
Phileas Fogg azt kérdezte, vajon mit nyertek a hosszú és kimerítő utazás során. Egy
biztos: Piccard és Jones nevét nem fogjuk együtt emlegetni Kolumbusz vagy akár Magellán
nevével, de teljesítményük valószínűleg még sokáig az emberi elszántság mintapéldája
lesz.

Olvasson tovább: