Szentpétervár írásai

sas
2008. 12. 19. (XII/51)
Külföld

A mámor vége

Elapadt a dollárfolyam Oroszországban

Egy éve karácsonykor a hirtelen vásárlási lázba került Orosz­­­országról és a megállíthatatlan lakossági hitelezési hullámról cikkezett a moszkvai sajtó. A kőolaj-konjunktúra okozta valutabőség gyors jövedelemnövekedést eredményezett, ami sokak szemét rózsaszín köddel borította be.
2008. 11. 28. (XII/48)
Külföld

Új játszmák a Kremlben

Az orosz alkotmánymódosítás miatt számos szakértő és az ellenzék is arra következtetett, hogy Dmitrij Medvegyev hamarosan önként lemond az elnökségről, hogy bebiztosítsa Vlagyimir Putyin visszatértét – akár újabb 12 évre. A valóságban azonban nem minden ilyen egyszerű és egyértelmű. A Putyin és a Medvegyev vezette csoportok között hatalmi harc folyik.
2008. 10. 17. (XII/42)
Fókusz

Az összeomlás szele

Oroszországot is megrázta a világválság

Felére csökkent olajárak, a grúz válság nyomán kialakult hidegháborús hangulat miatti tőkekivonás, bank- és tőzsdecsőd: néhány hét alatt összeomlott az orosz gazdasági csodáról az elmúlt években kialakult kép. Elemzők szerint a mostani válság idején Moszkva nem számíthat a nyugati segítségre, ezért inkább az ázsiai és közel-keleti térségben erősítheti kapcsolatait. Október elején összeomlottak Oroszországban az értékpapírpiacok.
moszkva_atom
2008. 01. 25. (XII/4)
Külföld

Moszkvai atomfenyegetés

Nukleáris konfliktusra készül Oroszország és a Nyugat

Január 19-én ijesztő szenzációt kürtöltek világgá a hírügynökségek: „Oroszország szuverenitása védelmében kész atomfegyvert alkalmazni.” Előbújt a palackból a hidegháború szelleme, és Oroszország újra a „gonosz hatalom” színeit kezdte magára ölteni.
putyin_rocket
2007. 10. 25. (XI/43)
Külföld

Hűvös háború

Putyin mégsem süti meg a békegalambot?

Az elmúlt hónapokban felerősödtek nyugaton azok a félelmek, hogy Oroszország azért fejleszti rohamos ütemben hadseregét, mert befolyását szomszédjai rovására akarja kiterjeszteni. Az oroszok ezt másként látják, szerintük az Egyesült Államok és Európa szándékosan félreértik Moszkva lehetőségeit és szán-dékait. Szentpétervári tudósítónk írása a nyugat és kelet közötti „hűvös háború” frontvonalából.
sztalin_lenin_kalinyin
2007. 09. 14. (XI/37)
Háttér

Kísért a vörös terror árnya

A Nagy Tisztogatás és a mai Oroszország

Oroszországban rossz emlékű évforduló volt augusztusban: hetven évvel ezelőtt kezdődtek a tudatosan előkészített tömeges megtorlások. A sztálini akciót a történelemkönyvek Nagy Tisztogatás néven emlegetik, míg a nép egyszerűen csak „A harminchetes év”-nek nevezi. Az elkövetkező két évben 1,7 millió embert tartóztattak le politikai okokból, az elhurcoltak száma a „társadalomidegen elemekkel” együtt meghaladta a 2 milliót; közülük több mint 700 ezer embert kivégeztek.
russia
2007. 07. 12. (XI/28)
Külföld

Orosz rulett

Putyin csak a statisztikákat tartja rendben

Június végén Oroszországban a legmagasabb szinten tárgyalták „az állami bűnmegelőzés és a közbiztonság elérése érdekében tett lépéseket”.
bronzkatonano
2007. 05. 18. (XI/20)
Háttér

A Bronzkatona harca

Globális konfliktus állhat az emlékműcsaták hátterében

A legutóbbi észt–orosz konfliktust szándékosan provokálták ki a május 17–18-ára tervezett Oroszország-EU csúcstalálkozó előtt, ahol egy újabb tíz évre szóló együttműködési megállapodás aláírására kerülne sor – vélik sokan Oroszországban, ahol az emberek nehezen térnek napirendre a tallinni Bronzkatona eltávolítása okozta megrendülésen.
jelcin
2007. 04. 27. (XI/17)
Külföld

Az első elnök

Búcsú Borisz Jelcintől

Moszkvában átkoktól és sirámoktól mentes hangulattal reagáltak a hírre, hogy április 23-án elhunyt Borisz Jelcin, Oroszország első elnöke. A lakosság is nyugodtan fogadta a néhai államférfi távozását az élők sorából, és elmaradt a szovjet időkben megszokott politikai földcsuszamlás is.
busher
2007. 04. 06. (XI/14)
Külföld

Óvatos nyet Iránnak

Váratlanul konfliktus bontakozott ki Teherán és Moszkva között a busheri atomerőmű építése és a nukleáris üzemanyag szállítása kapcsán.
A konfliktust a felek különböző okokra vezetik vissza: a szóvivők gazdasági és politikai indokokra hivatkoznak.
A busheri atomreaktor. Békés vagy katonai célokat szolgál?
Fotó: AP
123456következő ›utolsó »
Tartalom átvétel RSS Csatorna

PARTNEREINK: