Szabó Miklós írásai

orban
2000. 08. 26. (IV/35)
Háttér

Egy ünnep hordaléka

A millenáris ünnep nem okozott csalódást. Aki azt várta a millennium augusztus huszadikai megünneplésétől, hogy a jelenleg kormányon levő jobboldal önmagát fogja történeti maskarába öltözve megünnepelni, nem csalódott. A rendezők egy kicsit csalódhattak. Nem számítottak arra, hogy az ünnepség előtt ilyen erőteljesen kerül napirendre a demokratikus sajtóban, hogy a "rezsim" ugyan mennyit költ a közpénzből saját jobboldaliságának propagandájára.
szobor
2000. 08. 19. (IV/34)
Fókusz

Modernizátorból feudális jelkép

A millenniumi ünnepségek során ismét el kell döntenünk, hogy az államalapító királyban a magyar történelem legnagyobb modernizátorát ünnepeljük, aki a barbár-nomád népet átvezette a civilizált világba, vagy pedig alakjában újra megünnepli magát az örök-meghaladhatatlan magyar feudalizmus. Az úri világ, mint annyiszor, most is az első király fantomképében "ott áll eleve sírodnál", a sírnál, amelybe a lezárult évezredet temetjük.
Oldlo3
2000. 05. 27. (IV/22)
Háttér

A második Mohács

Vajon szüksége van-e a magyar társadalomnak Trianon mítoszára? Sok jel mutat arra, hogy a mindenkori magyar vezető politikai réteg az utóbbi száz évben nem volt képes számot vetni 1848–49 legfőbb nemzetiségi tanulságával: a történelmi Magyarország nem magyar népei és népcsoportjai a XIX. századi nemzeti ébredések, mozgalmak és forradalmak után már nem akartak egy magyar vezetés? államalakulatban élni. A konzervatív uralkodó rétegek makacsul ragaszkodtak a magyar felsőbbrendűség, a "kultúrfölény" állameszme-jelentőség?
Parlamen
2000. 04. 22. (IV/17)
Háttér

A parlament feltámadása

Húsvét hetében az 1990-es magyar parlament tízéves évfordulójára a feltámadás és az újjászületés szemszögéből nézünk vissza. A feltámadás évszaka korábbi történetünkben is a népképviselet talpraállásának az időszaka volt. 1848. március 15-e teremtette meg az első népképviseleti országgyűlés lehetőségét. Deák Ferenc 1865.
Kossuth
2000. 04. 01. (IV/14)
Háttér

Kossuth-vita a magyar történelemben

Kultusz és deheroizáció

Kossuth Lajos a magyar történelem legvitatottabb alakja. A személyéről folyó polémia igazi magyar vita: sunyi, őszintétlen, leplezett. Az 1848–49-es szabadságharc a magyar nép tudatában és érzelmeiben Kossu-thot olyan piedesztálra emelte, amelyhez hasonló magasságba a magyar történelem semmilyen más alakja sem került. Az egyetlen valóságos magyar történeti kultusz a Kossuth-kultusz. Ezt a kultuszt azóta akarják folyamatosan lerombolni, amióta ez a kultusz létezik.
2000. 03. 11. (IV/11)
Háttér

Két nemzet születése

A magyar 1848 több nemzet történetével fonódik egybe. A lengyel történelemmel való szerves kapcsolatot őrzi Bem tábornok szobra a Margit híd budai hídfőjénél, az olasz felszabadítási mozgalmakkal való kapcsolat emlékét elevenné teszi a Bach-korszakban keletkezett Garibaldi-hagyomány. Máig él a magyar közgondolkodásban, hogy az ezernyolcszázötvenes években a magyarság Itália forradalmi egyesítőjétől várta, hogy felszabadítja hazánkat Bécs uralma alól.
2000. 02. 19. (IV/8)
Háttér

A csendőrség útja

A címet úgy folytathatnám: a csendőrség útja – a betyárüldözéstől a zsidóüldözésen át a katonaszökevény-üldözésig. Az 1881-ben létrehozott közbiztonsági fegyveres szervezet megalakulásától 1945-ös gyászos megszűnéséig hosszú történeti folyamaton ment át. A csendőrség nem szoros értelemben vett rendőrség volt. A rendőrségtől minden korszakában fontos különbségek választották el.
Hetek4
1999. 12. 11. (III/49)
Háttér

Az aranyvonat

Az aranyvonat része a huszadik századi rendszerváltások legendakörének. Arról a vonatról van szó, amelyen egy összeomló rendszer kimenti kincseit az őt megdöntő hatalom kezéből. Az első legendás aranyvonat az orosz polgárháborúban szerepelt. Egy jelentős magyar szépirodalmi alkotás, Markovics Rodion regénye a címében viseli. Azon a szerelvényen menekítették el a vörösök elől a fehérek a cári nemzeti banknak a pénz aranyfedezetét jelentő aranykészletét. A fehér haderőn belül a cseh légió tette rá a kezét a nevezetes szerelvényre.
1999. 10. 30. (III/43)
Fókusz

Újraírt történelem

"(…) A hivatalos ünnepségek valódi újdonsága azonban mégsem az átértelmezés és újraértékelés volt, hanem az, hogy a Fidesz-kormány nem követte az előző kormányok példáját, amelyek konszenzusos, kegyeletes, emelkedett hangulatú ünnepségeket tartottak, és arra törekedtek, hogy lehetőleg mindenki jól érezze magát az állami ünnepen. A jelenlegi kormány saját konfrontációs politikájának csataterévé tette az 56-os megemlékezést is. Az alaphang a leszámolás gondolata volt.
Deutch
1999. 10. 30. (III/43)
Háttér

Az október 23-i gyűlölet-kétperc

Újraírt történelem

A jobboldal ötvenhatos ünnepségei azt a hírhedt rituálét juttatják eszünkbe, amelyet Orwell fantáziája alkotott meg mindnyájunk eszmélését meghatározó negatív utópiájában, az "1984"-ben: a gyűlölet-kétpercet. Az író rémlátomásában megrajzolt majdani bolsevista rémuralom idején naponta minden munkahelyen összegyűjtik a munkavállalókat erre a bizonyos gyűlölet-kétpercre (ld.
1234következő ›utolsó »
Tartalom átvétel RSS Csatorna

PARTNEREINK: