Kereső toggle

Rimaszombati Andrea cikkei

Külföld

A Fehér Palota:  ezerszobás elnöki rezidencia
Egy időre le kell hogy tegyen egyeduralmi terveiről Erdogan török miniszterelnök, miután nacionalista pártja, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a vasárnapi válasz­tásokon elveszítette parlamenti többségét. A kurdokat képviselő új párt, a HDP viszont 13 százalékkal átlépte a parlamenti küszöböt.
A görög szavazók múlt vasárnap ismét megmutatták, hogy milyen a nemzeti önérzet; hiába fenyeget az államcsőd réme, mégis a megszorítások ellen szavaztak. A gazdasági válság mellé sikerült egy politikait is összehozni, ami csak súlyosbítja az euróövezet válságát. Olyannyira, hogy vannak, akik már annak gondolatával is eljátszottak, hogy bizonyos országok nélkül jobban menne a sora a közös fizetőeszköznek.
Megváltozhat a széljárás India számára a gazdaságban és a társadalomban is Narendra Modi és a nacionalista BJP választási győzelmével.
Az amerikai kongresszus Külügyi Bizottságának március 4-én elfogadott rendelete arra szólítja fel az Obama-kormányzatot, hogy nevezze nevén a tényeket, és ismerje el, hogy az örmények elleni 1915 és 17 között zajlott népirtás emberiség ellen elkövetett bűntény volt. Az elfogadott 252-es határozat azonban visszafelé is elsülhet, mivel a török kormány élesen reagált, és visszahívta a washingtoni nagykövetet.
Nem csitul a XVI. Benedek regensburgi beszéde körül kialakult felbolydulás az iszlám világban, amelyről múlt heti számunkban beszámoltunk. (A félhold árnyéka. Hetek, 2006. szeptember 22.) A pápa ugyan bocsánatot kért a muszlimok szerint elhibázott mondatáért, a muzulmán világ mégsem akarja ezt tudomásul venni. José Manuel Barroso közben kijelentette, hogy Európának ki kellett volna állnia Benedek mellett.
Egyre súlyosabb nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek azok az európaiak, akik az Aszad-rezsim, vagy a lázadók oldalán harcolnak Szíriában.
Louisiana államban átfogó vizsgálat indult 19 kórház, egészségügyi központ, illetve idősek otthona ellen, 215 halálesettel kapcsolatosan. A vizsgálatot a New Orleans\' Memorial egészségügyi központ egyik orvosa szerint a Katrina hurrikán elvonulása utáni káoszban 45 beteg szenvedéseinek valószínűleg eutanáziával vetettek véget.
Megfigyelői státuszt kapott Palesztina az ENSZ-ben a múlt hét végén. A 138 igen, 9 nem és 41 tartózkodó szavazat mellett elfogadott döntéssel a Vatikánnal egy szintre emelte, és lényegében formálisan államként ismerte el Palesztinát az ENSZ-közgyűlés.
Egyre nagyobb feszültséget generál a bevándorlási kérdésről szóló vita az európai határországok között, de a bevándorlók hullámai is egyre nagyobbak.
Maratoni csúcstalálkozók zajlottak a hétvégén az Egyesült Államokban. Barack Obama elnök először a washingtoni Camp Davidben, majd Chicagóban, a NATO-csúcson volt házigazda. Míg a G8-csúcson az eurózóna válsága volt a meghatározó kérdés, addig a NATO-találkozón egyértelműen a közelgő választások, illetve néhány meghatározó tagállam eddigi politikai irányában bekövetkezett változások adták meg az alaphangot.
Szeptember végén újra választanak a németek. A közvélemény-kutatások szerint Merkel kancellár – Konrad Adenauer és Helmut Kohl után újra – történelmet ír, ha harmadszor is kancellárrá választják.
November elején Cannes-ban, a Mipcom audiovizuális kiállításon új, nemzetközi programtervvel mutatkozott be a katari Al-Dzsazíra televíziós csatorna. Az angol nyelv? adás új jelszava: "Tegyük szalonképesebbé a háborút!" – persze a megszokott radikális tartalommal, ami eddig ahhoz vezetett, hogy az adó riportereit kitiltották Irakból, Iránból és Szaúd-Arábiából, egyiküket pedig terrorszervezetekkel való együttműködés vádjával elítélte egy spanyol bíróság.
Vasárnap lépett életbe az a megállapodás, amely szerint az illegálisan Görögországba érkező migránsokat azonnal vissza kell(ene) küldeni Törökországba, ha nem tudják bizonyítani, hogy ott üldözés alatt állnak. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök viszont már kongatja a vészharangokat – nincs elég ember és erőforrás a kivitelezéshez.
Berlinben is önkormányzati választások zajlottak két héttel ezelőtt. A német főváros szavazói újraválasztották a szociáldemokrata színekben induló Klaus Wowereit főpolgármestert, aki a pódiumon választási győzelmét ünnepelve átölelte élettársát. Egy férfit. Klaus Wowereit
A németországi Kereszténydemokrata Unió vezetőjét, Angela Merkelt kedden délután Németország történetének első női kancellárává választották, miután a képviselőház előtt az "Isten engem úgy segéljen" formulával lezárva letette a hivatali esküt.
Nem sok barátja maradt a görögöknek az eurózóna miniszterelnökei között – ha azonban nem állapodnak meg július 20-ig, azaz két héten belül, az Égei-tengeri ország végleg ki is kerülhet az eurózónából. Ötnapos ultimátumot kapott az új pénzügyminiszter, hogy kivitelezhető terveket tegyen az asztalra.
Nem lájkolják a kisbefektetők a Facebook tőzsdei bevezetését, sőt. Amerikai fel­haszná­lók tömeges keresetet indítottak a cég ellen, mivel úgy érzik, személyes szférájukat sérti, ahogy a Facebook még az után is figyeli, merre szörföznek az interneten, miután kijelentkeztek az alkalmazásból. A Facebook részvényei eközben sorra döntik a tőzsdei negatív rekordokat.
Szélsőjobbos győzelem született vasárnap az osztrák elnökválasztáson, ám mivel egy jelölt sem lépte át az 50 százalékot, újabb forduló következik májusban. Az egyértelműen a kudarcot vallott migránspolitika számlájára írható eredmény intő jel lehet Angela Merkel és a német politika számára is.
Új fejezetet nyitott Amerika történelmében Barack Obama elnök legutóbbi magánakciója, amelynek keretében fogolycsere segítségével kiszabadította az afganisztáni tálibok kezéből az öt éve fogva tartott Bowe Bergdahl őrmestert.
Észak-Korea kilencedik államként – köztük az első távol-keleti országként – lépett be az atomfegyverrel rendelkező országok táborába, miután hétfőn hajnalban sikeres föld alatti robbantást hajtott végre Kildzsu város közelében. A kísérlet hírét a nyugati világ, valamint Észak-Korea szövetségesei, Kína és Oroszország is elítélték.
Gazdaságélénkítést és gyengébb jent várnak a pénzpiacok az új japán miniszterelnöktől, akit tavaly év végén választott meg a világ harmadik legnagyobb gazdaságával rendelkező országa. Shinzo Abe a régóta  stagnáló gazdaság számára kulcsfontosságú lépéseket ígér: olcsó hitelt és akár mesterségesen gerjesztett inflációt, ám elemzők szerint ez is kevés.
A karácsony előtti utolsó hétvégén, több mint harminchárom órás tanácskozás után megszületett az egyezség az Európai Unió 2007–2013-as költségvetéséről. A kompromisszumot kitörő vastaps üdvözölte: ami részben annak is szólt, hogy a sokak szerint az EU "fekete évének" számító 2005-ös év mégsem zárult teljes kudarccal. José Manuel Barroso és Tony Blair a költségvetés aláírása után. A vége jó Fotó: Reuters
Milos Zeman és teletetovált jelölt: Vladimir Franz.
A rendszerváltás óta először választhatnak a csehek közvetlenül köztársasági elnököt. Az első forduló végén egy konzervatív arisztokrata és egy excent­rikus baloldali politikus maradt versenyben, alig egy százaléknyi különbséggel.
Megszületett a megállapodás Görögország ügyében, ami inkább ultimátum, mint közös megegyezés. A vesszőfutásnak azonban még mindig nincs vége, a görög parlament ugyanis lapzártánk idején szavaz arról, hogy ők is elfogadják-e azt a segélycsomagot, amelyet Alekszisz Ciprasz görög kormányfő írt alá hétfőn Brüsszelben.
Mindenki emlékszik még a szomorú arcú celebekre, ahogy a Nigériában elrabolt 220 keresztény diáklány kiszabadításáért kampányolnak az interneten. Úgy tűnik azonban, hogy a kérdés hamvába holt üggyé vált; a nigériai rendőrség betiltotta a lányok kiszabadításáért zajló tüntetése­ket, a legtöbb celeb pedig május óta nem foglalkozik már a kérdéssel.
Továbbra is eseménytelenül zajlik a német választási kampány, legalábbis a bel-politikában. Merkel és politikustársai annyira biztosra akarnak menni, hogy egyetlen fontos európai szintű témában sem nyilatkoznak, amiért élesen bírálja is őket a nemzetközi sajtó.
Verbális támadást intézett a hét elején az iráni elnök Európa ellen. Nem sokkal az után, hogy Oroszország bejelentette: nem hagyja, hogy az ENSZ Iránt Észak-Korea ürügyén „megbüntesse” atomprogramja miatt, az évente megrendezésre kerülő „Jeruzsálem nap” nevű Izrael-ellenes tüntetésen Ahmadinezsád kihasználta a helyzetet, hogy üzenjen. Fotó: AP
 A PwC indonéz növekedést prognosztizál.
2050-re Kína átveszi a vezető pozíciót az Egyesült Államoktól, és Indiával kiegészítve ez a három gazdaság vezeti majd a legnagyobbak listáját. A fejlődő gazdaságokban várható ugrásszerű növekedés mellett mégis rengeteg a kihívás, ami befolyásolhatja a bővülést.
A hétvégén az eurózóna negyedik tagállama, Spanyolország is bejelentette, hogy tőkeinjekcióra van szüksége, ha meg akarja menteni haldokló bankjait. A rekordgyorsasággal megszavazott 100 milliárd eurós mentőöv azonban meghiúsíthatja a zónán belül meghirdetett költségvetési megszorításokat, főleg ha a hétvégi görög választásokon az ezek ellen hangosan ágáló szélső­ségesek győznek.
Súlyos válság sújtja Dél-Amerikát, és nem csak a kíméletlen időjárás miatt. Brazíliában és Venezuelában a gazdasági visszaélések és a nyersolaj árának hirtelen esése miatt zuhanórepülésben vannak a gazdasági mutatók. Ennek nyomán komoly kormányválság van kialakulóban, még a kormányfők menesztésével is számolni kell.
Rémálmok fővárosa – ezzel a címmel jelentetett meg a Der Spiegel magazin riportot Budapestről, a várost az új antiszemitizmus centrumának nevezve, amely az évszázad ideológiáinak kísérleti laboratóriuma is – mivel Budapest mind Hitler fasizmusát, mind a kommunizmust átélte.
Atomfegyver Libanonban? Robert Fisk brit újságíró az Independent hasábjain indított offenzívát Izrael ellen, azzal vádolva a hadsereget, hogy urániumalapú fegyvereket vetettek be a 34 napos libanoni háborúban.
Angela Merkel kancellári beiktatása óta folyamatosan a világot járja. Megválasztásakor világosan kijelentette, hogy nem célja a régi külpolitika teljes átalakítása. Sikerének egyik titka, hogy diplomáciájában a hangsúlyt a gazdasági érdekekről az emberi jogokra módosította.  Washingtonban is hallgatnak a német kancellár asszonyra Fotó: Reuters
Elnökségének legnagyobb társadalmi válsága idején látogatott Németországba Mohamed Murszi egyiptomi elnök, aki arra számított, hogy a németek a keblükre ölelik, és elengedik országa tartozásait.
A Törökországgal kötött megállapodás enyhítette ugyan a terheket, de nem szűnt meg a migránsok beáramlása Európába, és nem szűnt meg a kötelező kvótarendszerről folyó vita sem. A migránshullámtól érintett európai országok igyekeznek minden erejükkel ellenállni, de már nemcsak az Európai Unió, hanem az ENSZ részéről is erősödik rajtuk a politikai nyomás.
A választások után egyetlen dolog azonnal biztos volt: Angela Merkel nem tudja úgy folytatni a kormányzást, ahogy eddig. Lapzártánk idején is folynak még a koalíciós tárgyalások – egyelőre nem lehet biztosra tudni, hogy a régi-új német kormánypárt feketéje mellett a szociáldemokraták pirosa vagy a zöld lesz-e a másik kormányzó szín.
Szaddám Huszein volt iraki diktátort 2006. november 5-én a bagdadi különleges törvényszék kötél általi halálra ítélte. Az ítéletet egy 1982-ben az észak-iraki Dudzsail-ben síiták ellen elkövetett népirtás miatt rótták ki. Az Európai Unió bírálta az ítéletet, mivel alapvetően ellenzi a halálbüntetést, amerikai emberi jogi szervezetek szerint azonban a büntetést azért nem szabad végrehajtani, mivel a per lefolyása nem volt korrekt.
Ázsia és Európa után Afrika lehet a madárinfluenza-járvány következő állomása.  A szakemberek szerint az AIDS-helyzet miatt legyengült lakosság miatt itt a legnagyobb a veszélye annak, hogy a betegség világkatasztrófává szélesedjen. 
Ahogy a harmadik segélycsomag sorsa is eldőlt, múlt hét csütörtökön benyújtotta lemondását Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök. Így tehát a görögöknek szeptember 20-án ismét a szavazóurnákhoz kell majd járulniuk. Abban mindenki egyetért, hogy Ciprasz újra győzni fog.
Nagy felbolydulást keltett Obama elnök e heti bejelentése, mely szerint az illegális bevándorlók egy meghatározott csoportjának lehetővé tennék a letelepedést és a munkavállalást az Egyesült Államokban. A tervet azonban máris élesen bírálják, mivel a körülmények nem tisztázottak, és az sem, hogy mit kezd az Egyesült Államok új elnöke a regisztrálók adataival, ha esetleg nem Obama győz. Amerikával szemben Európában és Kanadában viszont egyre szigorodnak a bevándorlás feltételei.
Az elmúlt időszakban több Irakban és Afganisztánban harcoló alakulat visszaélései kerültek napvilágra. A szakértők keresik a magyarázatot, vajon mi váltja ki a katonák brutális viselkedését.
Két vagy három éve lehet még Szaúd-Arábiának a teljes összeomlásig – ezt jelzi előre az a gazdasági szakértő, aki két éve az olajárak mélyrepülését is megjósolta.
Nem hozott számottevő változást az új elnök az iráni keresztények számára: annak ellenére, hogy Mahmúd Ahmadinezsádot a mérsékeltnek tartott Haszan Rohani váltotta az elnöki székben, továbbra is koholt vádakkal sínylődik rács mögött számos keresztény. Irán vallási szempontból Szaúd-Arábia után talán a világ második legintoleránsabb állama.
Újra választásokra került sor Dél-Afrikában, ráirányítva ezzel a figyelmet az ország állapotára, amely az 1994-ben névlegesen felszámolt faji elnyomó uralom után sem mutat számottevo változást – bár a társadalmi egyenlotlenségek már nem faji, hanem gazdasági szinten élezodnek a fehér és a fekete lakosság között.  Fotó: Reuters
Egyre gyorsabban közeledik a nap, amikor a román és bolgár állampolgárok előtt is megnyílik a hivatalos lehetőség, hogy akár szociális juttatásokat is kapjanak azokban az uniós államokban, ahová áttelepülni szeretnének.
Teljes a német kudarc: nemcsak a fociban, de uniós fronton is leterítették az olaszok a német túlerőt. A két „szuper-Mario", Mario Monti és Mario Balotelli gondoskodott arról, hogy ne legyen egyszerű Angela Merkel hétvégéje. A német kancellárnak a héten még saját kormánya haragjával is szembe kell néznie, ám az olaszok sem örülhetnek felhőtlenül: a megállapodás ugyanis gyenge lábakon áll.
Serge Abou. Telefonkönyve  jót tartogat a Huawei számára.
Vajon melyik magyar vállalat nem gondolt még arra, hogy jól jönne néha, ha exadóellenőrök segítenék őket a hatósággal szembeni konfliktusokban? Nincs ez másképp nemzetközi szinten sem.
A német hadsereg bevetése a kongói választások biztosítása érdekében a Szociáldemokrata Párt (SPD) ellenállásába ütközött. Johannes Kahrs, a tiltakozók szóvivője elmondta, hogy mindent megtesznek azért, hogy a javaslat ne kapjon többséget az SPD- frakción belül. Szerinte az egyedüli elfogadható megoldás, ha a hadsereg a nemzetközi megfigyelők védelmében van jelen Kongóban.
Kevés politikusnak sikerül az a bravúr, ami Alekszisz Ciprasznak összejött az elmúlt vasárnap: két választás, két egymástól gyökeresen eltérő program, és szinte teljesen azonos eredmény – mindez alig fél év leforgása alatt.
Úgy tűnik, megszakadt az arab tavasznak nevezett sorozat, amely sorra buktatta meg a Közel-Keleten uralkodó rezsimeket, átadva a stafétát a Muzulmán Testvériségnek a legtöbb országban. A múlt szombati líbiai választásokon a nem hivatalos eredmények alapján egy 58 pártból összeálló liberális formáció, a Nemzeti Erők Szövetsége aratott győzelmet. A problémák azonban ettől még nem oldódnak meg teljesen. Szakértők szerint ugyanis hónapokig is eltarthat, mire megalakul az új líbiai kormány.
Euroszkeptikusok pedig nincsenek: „Minket, az Európai Unió polgárait boldogsággal tölt el Európa egyesítése” – ezzel a felhőtlenül és alaptalanul optimista kijelentéssel kezdődik az unió 50. évfordulójára elfogadott Berlini Nyilatkozat. A helyenként a pártkongresszusi kommünikék – tévedhetetlenséget sugalló – stílusában fogalmazott dokumentum legfontosabb üzenete: a megbukott alkotmány helyett új, népszavazásmentes államközi szerződéssel hoznák létre az új Európát.
Lapzártánkkor már ötödik napja tart a bankzárlat Cipruson, a betétesek nem jutnak hozzá pénzükhöz, miközben a ciprusi parlament kedden ellenszavazat nélkül, egyhangúlag nemet mondott az uniós segélycsomag feltételéül szabott követelésekre.
Kisajátítható lakások a menekültek számára, kilakoltatott bérlők, akiknek a helyét bevándorlók foglalják majd el, szélsőjobboldali támadások a menekülteket szállító buszok ellen és újabb arab nyelvű, bevándorlás­ellenes hirdetések a közel-keleti menekülttáborokban.
Beköszöntött a szabadságolási szezon, mind a köz-, mind a versenyszférában. Nincs ez másképp a politikusokkal sem, ám az ő esetükben sokan megkérdőjelezik, hogy pihenésük „jól megérdemelt" - ráadásul a hosszú hetekig tartó szabadság az Európában dúló krízis miatt nem is kelt sok szimpátiát.
Hosszú idő óta először fordul elő, hogy Amerika és Oroszország egy oldalon, együtt küzd egy politikai szituációban.
Los Angelesben legalább félmillióan tüntettek a bevándorlási törvény szigorítása ellen. A tervezet lehetővé tenné egy biztonsági kerítés létrehozását az Egyesült Államok védelmi szempontból legsebezhetőbb, ugyanakkor leghosszabb szárazföldi határszakaszán, délen, Mexikó felé. A fellángoló vita további tüntetéseket indukált Milwaukee-ban és Phoenixben is, a szigorítás mellett pedig Washington és Boston utcáin tüntettek. 
Nem jött be a ciprusi kormány egyetlen próbálkozása sem arra, hogy ellen­álljon az Európai Központi Bank és az uniós trojka követeléseinek. Hétfőn éjjel megszületett a megállapodás. A nagybetétesek, úgy tűnik, jobban jártak volna, ha a kormány elfogadja a korábbi feltételeket – a jelen helyzetben ugyanis megtakarításaik akár 90 százalékát is elbukhatják.
Marc Chagall egy eddig ismeretlen képe. Becsült értéke 15 millió font.
Egy hétvégi újsághír szerint a müncheni vámosok milliárd eurós műkincsgyűjteményre bukkantak egy nyugdíjas férfi lakásában. A gyűjteményben állítólag mintegy 1500, a nácik által zsidóktól elrabolt, vagy alacsonyabb rendűnek minősített műkincset találtak meg, köztük Picasso, Renoir, Matisse, Chagall, Albrecht Dürer, Toulouse-Lautrec és más híres festők műveit.
Nagy ára volt a ciprusi mentőcsomagnak, akár bele is rokkanhat a kis sziget gazdasága. Mások szerint viszont akár két év alatt helyreállhat a régi, virágzó állapot, ha a bevezetett megszo­rítások sikerrel járnak. A helyzet azonban nem fekete vagy fehér, ugyanis az uniós trojka éppen annak az üzletágnak adta meg a kegyelemdöfést, amelyre a többi is épül.
Egyre nagyobb feszültséget gerjeszt Szíriában az orosz haderő növekvő jelenléte. A NATO képviselői, sőt, az amerikai kormány is aggodalmának adott hangot a hét elején azzal kapcsolatban, hogy az így is pattanásig feszült helyzetben akár háborús konfliktus is kialakulhat, ugyanis orosz vadászgépek több alkalommal is megsértették a NATO-tag Törökország légterét.
Újabb front nyílt néhány éve a bevándorlókérdésben, amelynek legújabb fejezete, egy bírósági ítélet borzolja a kedélyeket Németországban. A kölni tartományi bíróság ugyanis jogerősen kimondta, hogy a körülmetélés testi sértésnek minősül, és az azt elvégző orvosok a bíróság előtt felelősségre vonhatók.

Háttér

Fotó: DailyMail
Nem sokat hallunk róluk, de vannak olyanok, akik megbánják, hogy nemet változtató operációt hajtottak végre rajtuk.
Az egész Európára kiterjedő válság hatására erősödő szélsőséges mozgalmak egyre inkább fókuszba állítják a szélsőjobboldal múltját. A BBC nemrég Hitler gyermekei címmel dokumentumfilmet vetített, amelyben öt náci háborús bűnös leszármazottai szólaltak meg. A rendező, az izraeli Chanoch Ze’evi szerint hasonló érzelmi tüneteket produkálnak a szégyenkező utódok, mint a borzalmak túlélői.
Egyre gyakrabban fogalmazódik meg bennünk a kívánság: bárcsak lenne pár nap szabadidőm, nem csinálnék semmit. Ez a „nem csinálok semmit" azonban legtöbbünk számára szinte lehetetlen. Nem azért, mert nincs rá idő, hanem mert a mai ember képtelen a semmittevésre; már az is kemény munkába telik, hogy egy helyben tudjon maradni. Az agy kikapcsolása, de még lelassítása is hosszú gyakorlás után tud csak megvalósulni, és ez nem csak a topmene­dzsereknek nem megy: a munkanélküliek is képtelenek élvezni a szabadidőt.
Leslie Van Houten a gyilkosság idején és ma. Fél évszázad múltán szabadulhat.
Egy azonosított holttest és egy feltételes szabadlábra helyezés esélye 47 év börtön után – ezek az események irányították rá újra a figyelmet Charles Manson sorozatgyilkosra és a körülötte kialakult „Manson családra”. A szekta 1969 nyarán öt hét alatt kilenc gyilkosságot követett el – legalábbis ennyit sikerült rájuk bizonyítani.
Tovább zajlik a német jegybank korábbi elnöke által kiprovokált vita a bevándorlásról. Thilo Sarrazin Németország felszámolja önmagát című botránykönyve (A Sarrazin-botrány. Hetek, 2010. szeptember 10.) a jelek szerint rátapintott a németek legérzékenyebb pontjára, és igazi szakítópróbát jelent a szociáldemokrata pártnak. A politikai felfordulás azonban nívós szakmai vitát is generált – Sarrazin könyve segített abban, hogy a bevándorlók integrációjának hendikepjeit szakértők egész sora kezdje feszegetni.
Minden negyedik évben fontos kérdés, hogy ki nyeri a választásokat, és persze nemcsak nálunk, hanem a világon mindenhol. Úgy tűnik, hogy a világ legnagyobb működő demokráciájában is csak illúzió a vegytiszta választás. Legalábbis Lawrence Lessig, a Stanford Egyetem professzora azt állítja: Amerikában mindössze 132 ember dönti el, hogy kik kerülnek ki győztesen a végén.
A Washingtoni Egyetem tudósainak a világon elsőként sikerült egy még meg nem született gyermek teljes géntérképét felállítaniuk az anya vérében és az apa nyálában található DNS minták alapján. Az esemény azonban igen ellentmondásos, ugyanis ezzel nemcsak a betegségek, hanem akár maguk a magzatok is „szűrhetővé” válnak - elvileg akár a várható természetes adottságaik alapján is.
Az elmúlt hónapokban többször is sokkolták a világ közvéleményét az indiai nők ellen elkövetett tömeges nemi erőszakokról szóló beszámolók. Decemberben az egyik áldozat halálhíre tömegeket vitt az utcára, ám a tendencia nem állt meg.
Rohamosan fejlŐdik a technológia, mára életünk szinte minden területére behatoltak az újításai.
Minden évben újra és újra kíváncsiak vagyunk arra, hogy a világ milliárdosai vajon tudták-e növelni vagyonukat, vagy nem. A Forbes magazin listáját mindenki figyeli, és az is érdekes, hogy vajon melyik ország vezeti a szupergazdagok ranglistáját.
Nem csitul a legnagyobb amerikai kikötők bérbeadása körül kitört vihar. Mint arról beszámoltunk, demokrata és republikánus politikusok tiltakoztak az ellen, hogy egy dubai állami cég kezelésébe kerüljön többek között a New York-i, philadelphiai és miami kikötő.
A gyerekek és a fiatalok véleményének átformálásával igyekszik egyre nagyobb társadalmi befolyásra szert tenni a szélsőjobb Európában.
Nem csak nálunk vitás kérdés a droghasználattal kapcsolatos szabályozás. Vannak országok, amelyek intézkedései nyomán valódi fejlődés figyelhető meg a drog elleni harcban, más országok viszont melegágyává váltak a házilag termesztett vadkendernek és az illegális droglaboratóriumoknak. Így történt ez Csehországban is, ahol két éve liberalizálták a drogtörvényeket.
Egy ENSZ-tanulmány szerint az úgynevezett kiégés (burn out) szindróma húsz éven belül első helyre kerül a vezető halálokok között, megelőzve a szívinfarktust és az AIDS-et is. Ehhez képest a legtöbben még csak fel sem ismerik ezt a betegséget, és a tüneteket külön-külön igyekeznek kezelni. Pedig a kiégés gyógyítható, sőt megelőzhető.
A válás nehéz dolog – sokkal kevésbé nehéz azonban, ha mások is csinálják. Így tehát a házasságunk állapota, vagy az, hogy döntést hozunk a házasság felbontásáról, nemcsak a mi életünkre lehet döntő hatással, hanem a barátainkéra is – és viszont.
Elképesztő szegénység, etnikai, vallási háborúk, éhínség, AIDS, járványok, menekülttáborok: Afrika sötét oldala. A fekete kontinens újabb problémával kénytelen szembenézni: úgy tűnik, a globális felmelegedés hatásai is hatványozottan érintik az afrikai országokat. 
„Nem nehéz elképzelni, hogy egy-két éven belül a régi politikai eli­tet leváltják a radikálisok” – nyilatkozta a The Wall Street Journalnak Orbán Viktor az Európát érintő migrációs válság kapcsán.

Belföld

Tavaly ősszel egy fiatal közgazdászokból álló társaság úgy döntött, számszerűen megvizsgálja, hogy a választási ígéretek, illetve a közzétett pártprogramok ártanak vagy használnak nekünk, ha netán megvalósulnak. A választók körében népszerű „Mit ígérnek?” nevet viselő kezdeményezés kevés visszhangot kapott az érintettek, a pártok oldaláról.
Az elmúlt 30 évben kétségkívül javult a nők helyzete Európa társadalmaiban. Ezt a tendenciát azonban nem kifejezetten tükrözi a 2010-es magyar parlamenti választások eredménye. A Tisztelt Házban ugyanis az európai átlaghoz képest igen alacsony a női képviselők aránya, mindössze 10,13 százalék.
Miért tartja fontosnak a magyarországi szélsőjobb bevonását, integrálását a saját tevékenységükbe?– Azért, mert a nacionalista – és nem szélsőjobboldali, ahogyan Ön mondja – mozgalom még fiatal Európában, és nekünk támogatásunkról kell biztosítanunk azokat, akik a globalizáció és a multikulturális társadalom ellen fordulnak. A mostani rendezvény a német–magyar fegyverbarátságról is szól, és engem nagyon lelkesít, hogy ilyen sok fiatal önkéntesen idejön a hősökre emlékezni.

Szabadidő

Nemrégiben jelent meg az Izraelben élő Jehuda Lahav – többek között lapunk tudósítója – második önéletrajzi írása Ösvény a megértéshez címmel. A Kassán kiadott kötet a szerző életének tizenkét évét fogja át, és olyan szemszögből világítja meg a zsidó nép küzdelmét Izrael földjén, melyet külső szemlélő nem volna képes ilyen őszintén és hitelesen visszaadni.

Sport

Még a Kanadában lezajlott G20 konferenciát is elhomályosítja a dél-afrikai futball-világbajnokság. A politikusok is igyekeztek gyorsan végezni vagy egy-két percre kiosonni a megbeszélések szüneteiben, hogy minél hamarabb leülhessenek a képernyő elé. Barack Obama, David Cameron, Angela Merkel és Nicolas Sarkozy is azok között volt, akik időnként néhány percre „kilógtak” a világgazdaság helyzetének stabilizálásáról szóló megbeszélésekről, hogy nemzeti válogatottjaiknak szurkoljanak.
Az egyre dagadó nemzetközi bundabotrány ügyében október elején megkezdte tárgyalássorozatát a németországi Bochum bírósága. Az ügyben még sok meglepetés érheti a közvéleményt, gyors ítéletre azonban biztosan nem lehet számítani. Magyar vonatkozásról részletesen eddig nem tudtak beszámolni, de az utóbbi hónapok hírei azt sejtetik, hogy ez sokáig már nem várat magára.
Lionel Messi, a Barcelona argentin játékosa zsinórban másodszor nyerte el az Aranylabdát. A győztes két csapattársát, Andrés Iniestát és Xavi Hernándezt utasította maga mögé. A héten kihirdetett eredmény nagy meglepetést keltett, mivel Messi ugyan szárnyalt a spanyol bajnokságban a Barcelonával, viszont a tavalyi év legrangosabb sporteseményén, a dél-afrikai futball-világbajnokságon Argentína színeiben még gólt sem szerzett, míg Iniesta neve mellett a világbajnoki címet jelentő döntő gól szerepel.
A média, a brazil elnök, a csapat-társak és mindenki a múltját méltatják, viszont Ronaldo 18 év profi futball után a jövőjét tervezi. Hétfőn jelentette be visszavonulását a legendás tehetségű brazil csatár, aki elmondta, hogy „úgy érzem magam, mintha meghaltam volna”. A csatár viszont azt is jelezte, hogy nem marad távol a futball világától.
Beköszöntött az adóbevallások időszaka, így hát itt az ideje annak is, hogy a vezető magazinok, mint a Forbes vagy a sportban az ESPN hírcsatorna utánanézzen, ki keresett tavaly a legjobban a milliárdosok, illetve a csúcssportolók között. A sportcsatorna 182 ország legjobban kereső sportolóit foglalta össze egy listában, amelyet internetes hírportálján tett közzé. A szórás elég nagy, 5 ezer dollártól 32 millió dollárig terjedő éves jövedelmekkel büszkélkedhetnek a legjobbak. Hazánkat Gera Zoltán képviseli, aki a 87.

Fókusz

Magyarországon egyezkedett a 2007–2013 közötti uniós költségvetésről Tony Blair, az Európai Unió soros elnökségét ellátó Nagy-Britannia miniszterelnöke a visegrádi négyek kormányfőivel. Az új tagállamok elé egyértelm? ajánlat került: a büdzsét a kohéziós források, vagyis az új tagállamok fejlesztési költségeinek 10 százalékos megkurtításával "reformálnák meg" első lépésként, amellett hogy a Nagy-Britanniának járó éves visszatérítéstől nem tekintenek el.
Idén télen Európa sosem látott hideggel néz szembe. Olyan országokat is elért a mínusz 30-35 fokos sarki fagy, amelyek évek óta havat sem láttak. A csontig hatoló hideg az Égei-tengertől, és Szicíliától Oroszországig söpört végig a kontinensen, több száz halálos áldozatot követelve.
A kereszténység erőteljes gyökerekkel rendelkezik Szíriában. A damaszkuszi úton történt Pál apostol híres megtérése, és a szíriai Antiókhiában nevezték Krisztus követőit először ke­resz­tényeknek. Mára azonban az egykor túlnyomó részben keresztény területeken a helyiek számára lassan már csak egy kérdés maradt: menni vagy meghalni?
Évszázados rekordokat dönt a Duna és a Tisza áradása idén, nemcsak Magyarországon, hanem a folyók mentén fekvő államokban is. A készültség óriási, de így sem sikerült mindenhol megakadályozni a tragédiákat. Több helyen átszakadtak a gátak, és az idei áradás Nyugat-Európa több területén halálos áldozatokat is követelt. Fotó: AP

Életmód

Nem jó az embernek egyedül lenni. Ősi igazság, ami a 21. századi ember számára is egyértelmű, holott a trendek és a média igyekeznek meggyőzni róla minket, hogy ez nem feltétlenül van így. Mindenesetre az informatikai korszak embere egyre magányosabb, a kedvelt közösségi portálok egyre nehezebbé teszik a normális kommunikációt, így hát a párválasztásban is fejleszteni kellett a technikán.
Amióta léteznek, a városok mindig is az élet középpontjában álltak, minden itt volt, ami számított: a templom, a bíróság, a piac és az iskola. Sőt, azok számára, akikben erősen izzik az ambíció, a városi létnél jobb választás nem is létezik. Ahogy mondani szokták, Shakespeare London miatt hagyta el Stratford-upon-Avont, nem pedig fordítva.

Hit és értékek

Heves vita robbant ki a német politikai életben a szcientológia egyház körül. A nyilatkozatáradatot az váltotta ki, hogy az L. Ron Hubbard sci-fi író által alapított közösség január közepén egy hatemeletes, mintegy négyezer négyzetméteres üvegpalotát adott át Berlin központjában. A politikusok attól tartanak, hogy a közösség veszélyt jelent a fiatalokra, mivel a székház előtt máris agresszív térítő munka zajlik.
Nem egészen egy héttel a kelet-törökországi Malatya városában történt brutális gyilkosságok után, amelyekben török ultranacionalista fiatalok egy német és két török származású keresztény torkát vágták el, újabb fenyegetések ériték a keresztény könyvkiadókat Törökországban. A meggyilkolt német misszionárius családja Fotó: AP
Sok elemző próbálja megfejteni, hogy mi az Obama-jelenség titka, nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Európában is. A német Der Spiegel hetilap riporterei felkeresték a demokrata elnökjelölt számára az egyik legfontosabb hátteret jelentő chicagói Trinity United Church elnevezésű protestáns megagyülekezetet, amely több közismert amerikai fekete közéleti személyiség szellemi otthona és az afroamerikai kultúra bázisa.

Arcok

Mindannyiunk életében vannak hullámhegyek és hullámvölgyek. Egy fiatal hawaii lányt, bármennyire hihetetlenül hangzik is, éppen ez éltet: Bethany Hamilton ugyanis profi szörföző. Élete legmélyebb hullámvölgye, majd aztán a legmagasabb hullámhegy, amire hite segítségével szörfdeszkáján felkapaszkodott, mégis kivételes emberré teszi. Tragédiájáról és az ezt követő fölényes győzelemről Soul Surfer címmel film is készült, amely április elején debütált az amerikai mozikban.
A Forbes magazin idén is közzétette a világ száz leggazdagabb emberéről készített listáját. A rangsorban huszonöt ország nagyvállalkozói és iparmágnásai képviseltetik magukat, túlnyomó részben Ázsiából, az Egyesült Államokból, illetve Oroszországból.

Tudósklub

Közismert a szólás, hogy a zsenit az őrülttől csak egy hajszál választja el. Egy, a közelmúltban el­vég­zett amerikai vizsgálat bizonyítja, hogy van ebben valami. Nyolc csodagyereket vizsgáltak meg a tudósok, akik az eredményeik alapján akár autis­ták is lehetnének, akiknél csak a pozitívumok vannak jelen. A vizsgálat a reménykedő szülők számára is egyértelművé tette, hogy zseninek valóban születni kell, pusztán gyakorlással hatévesen senkinek a gyermekéből nem lesz Beethoven.

Interjú

A szegénység lopás – miért tesznek tönkre minket a szegények (Armut ist Diebstahl – Warum die Armen uns ruinieren) címmel jelent meg tavaly októberben Dr.

Oldalak