Kereső toggle

Rimaszombati Andrea cikkei

Fókusz

Az 1954-ben egy evangélikus lelkész első gyermekeként született „Legek Kancellárjának” egyik legfőbb meggyőződése, hogy nem az állam, hanem mindig az egyes ember kell hogy a politikai intézkedések középpontjában álljon. Ha a politikusok a keresztény emberképet tartják mérvadónak, akkor szerinte képesek lesznek választ találni az olyan égető kihívásokra, mint a globalizáció, a nemzetközi terrorizmus és a klímaváltozás.
A kereszténység erőteljes gyökerekkel rendelkezik Szíriában. A damaszkuszi úton történt Pál apostol híres megtérése, és a szíriai Antiókhiában nevezték Krisztus követőit először ke­resz­tényeknek. Mára azonban az egykor túlnyomó részben keresztény területeken a helyiek számára lassan már csak egy kérdés maradt: menni vagy meghalni?
Nincs sokkal jobban felkészülve az Európai Unió George W. Bush amerikai elnök fogadására, mint a múlt hét végén tartott konferencia előtt. A brüsszeli tárgyalássorozat Vaclav Klaus cseh elnök szerint „szójátékok” tömkelege volt, a lengyel elnök, Kazimierz Marcinkiewicz pedig „kollektív szunyókálásnak” minősítette a javaslatokra történő reagálást.
Miközben Barack Obama vészhelyzetet hirdetett ki a sertésinfluenza miatt, és az Egyesült Államokban folytatódik a tömeges oltási program, Európa lakossága alig mutat érdeklődést az új vakcina iránt. A francia egészségügyi miniszter elkényeztetett gyerekekhez hasonlította azokat, akik nem akarják beoltatni magukat, pedig korábban még nem volt arra példa, hogy egy világjárvány közepén az emberiség már az oltóanyaggal is rendelkezett.

Külföld

Továbbra is eseménytelenül zajlik a német választási kampány, legalábbis a bel-politikában. Merkel és politikustársai annyira biztosra akarnak menni, hogy egyetlen fontos európai szintű témában sem nyilatkoznak, amiért élesen bírálja is őket a nemzetközi sajtó.
Az Európai Parlament huszonöt évig fizetett, mint a katonatiszt, most azonban igyekszik angolosan távozni egy olyan üzletből, amelyben kiderült: a strasbourgi városvezetők legalább 50 millió eurót (12 milliárd forint) tettek zsebre a semmiért cserébe. Összehasonlításként: ez másfélszerese a Kulcsár-ügyben eltűnt pénznek. Az Európai Parlament székháza. Nem olcsó mulatság Fotó: AP
Két vagy három éve lehet még Szaúd-Arábiának a teljes összeomlásig – ezt jelzi előre az a gazdasági szakértő, aki két éve az olajárak mélyrepülését is megjósolta.
Nyilvánosságra került a Thatcher-éra titkosszolgálati iratai közül néhány igen fontos dokumentum, amelynek 30 éves titkosítását nemrég oldották fel. Ezek miatt Helmut Kohl korábbi német kancellár most védekezésre kényszerült: 1982-ben ugyanis – a jegyzőkönyvek tanúsága szerint – minden második törököt hazaküldött volna.
Nemcsak Kanadában, hanem már az Európai Unió több államában is problémát je­len­tenek a menekültként bevándorolni kívánó romák. Miután a német Alkotmány­­bíróság júliusban a menekültek járandóságait a német szociális segély szintjére emelte, az ország az ősz végére egyre komolyabb roma bevándorlási hullámmal kénytelen szembenézni.
Megszületett a megállapodás Görögország ügyében, ami inkább ultimátum, mint közös megegyezés. A vesszőfutásnak azonban még mindig nincs vége, a görög parlament ugyanis lapzártánk idején szavaz arról, hogy ők is elfogadják-e azt a segélycsomagot, amelyet Alekszisz Ciprasz görög kormányfő írt alá hétfőn Brüsszelben.
Az Orbán Viktort bíráló médiával egyetértésben, úgy tűnik, az IMF-tagok egy része is úgy gondolja, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezet nem önkiszolgáló vegyesbolt vagy bankautomata, amely a megfelelő gombok megnyomása után annyi pénzt ad ki, amennyit szeretnénk. A feltörekvő tagországok egyre kevésbé hajlandók finanszírozni a szerintük működésképtelen európai modellt, sőt, a kritikusok az eddiginél jóval nagyobb beleszólási jogot követelnek az összegek felhasználásának módjába is.
Mindenki emlékszik még a szomorú arcú celebekre, ahogy a Nigériában elrabolt 220 keresztény diáklány kiszabadításáért kampányolnak az interneten. Úgy tűnik azonban, hogy a kérdés hamvába holt üggyé vált; a nigériai rendőrség betiltotta a lányok kiszabadításáért zajló tüntetése­ket, a legtöbb celeb pedig május óta nem foglalkozik már a kérdéssel.
Angela Merkel német kancellár és George W. Bush fehér házi találkozójukon újra megerősítették, hogy Irán nem juthat nukleáris fegyverhez. A diplomáciai út végén, az American Jewish Committee ünnepségén Bush fontos stratégiai partnernek nevezte Merkelt, aki biztosította a hallgatóságot arról, hogy „Izrael létezéshez való jogát soha nem lehet megkérdőjelezni”.
Angela Merkel mégsem felejtette el, hogy Európában a német kancellárnak kötelessége az emberi jogokat és a demokráciát védelmezni. Ha Kínában nem is, Oroszországban határozottan kifejezte az egyre kevésbé demokratikus kormányzás fölötti aggályait.
Újabb mélyütést kapott az eurózóna a holland kormány összeomlásával. Mark Rutte miniszterelnök Beatrix királynőnek múlt hétfőn átadott lemondó levele ugyanis nemcsak az eddig mintapéldaként szolgáló holland gazdaság számára jelenthet igen nehéz időszakot, hanem az euró megmentésén fáradozó Angela Merkel tervei számára is.
Miután egy sor különleges autó jelent meg az utóbbi hónapokban német városok utcáin tizenegy lencsés, 360 fokban fotózni képes kamerákkal a tetejükön, oldalukon pedig Google felirattal, egy alig ötezer lakosú észak-német kisváros, Molfsee szembeszállt az amerikai „adatóriással”, és közlekedési rendeletekre hivatkozva egyelőre sikeresen kitiltotta utcáiról a Google legújabb projektjét, a Street View-t.
A választások után egyetlen dolog azonnal biztos volt: Angela Merkel nem tudja úgy folytatni a kormányzást, ahogy eddig. Lapzártánk idején is folynak még a koalíciós tárgyalások – egyelőre nem lehet biztosra tudni, hogy a régi-új német kormánypárt feketéje mellett a szociáldemokraták pirosa vagy a zöld lesz-e a másik kormányzó szín.
„Itt volt a világvége” – az egyik túlélő így kommentálta a BBC tudósítójának az indonéziai földrengést, amely egy kitörni készülő tűzhányó tövében történt. Jáva szigetén óráról órára nő a halálos áldozatok száma: lapzártánkkor több mint 5500 holttestet takarnak a földrengés után romba dőlt házak. A mentőosztagok tovább kutatnak túlélők után, de az esőzések és az állandó áramkimaradások hátráltatják a mentési munkálatokat.
Ronald Hopper,  az FBI orlandói ügyön dolgozó nyomozója. Kitakarták Mateen üzenetébõl  az Iszlám Állam nevét.
Folyik a nyomozás az orlandói lövöldözéssel kapcsolatban, és egyre-másra bukkannak fel olyan információk, amelyek tovább árnyalják az egyébként sem egy­szerű helyzetet. Ami változatlan: az amerikai mainstream nyilvánosság elzárkó­zása a tömeggyilkosság iszlamista motivációjának vizsgálata elől.
Egyre súlyosabb nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek azok az európaiak, akik az Aszad-rezsim, vagy a lázadók oldalán harcolnak Szíriában.
Megfigyelői státuszt kapott Palesztina az ENSZ-ben a múlt hét végén. A 138 igen, 9 nem és 41 tartózkodó szavazat mellett elfogadott döntéssel a Vatikánnal egy szintre emelte, és lényegében formálisan államként ismerte el Palesztinát az ENSZ-közgyűlés.
A görög szavazók múlt vasárnap ismét megmutatták, hogy milyen a nemzeti önérzet; hiába fenyeget az államcsőd réme, mégis a megszorítások ellen szavaztak. A gazdasági válság mellé sikerült egy politikait is összehozni, ami csak súlyosbítja az euróövezet válságát. Olyannyira, hogy vannak, akik már annak gondolatával is eljátszottak, hogy bizonyos országok nélkül jobban menne a sora a közös fizetőeszköznek.
Lapzártakor már 250 fölé emelkedett a hétfő hajnali olaszországi földrengés halálos áldozatainak a száma. Az ország középső részét három évtized óta nem tapasztalt erősségű csapás érte, amelyben több mint ezerötszázan megsérültek, 17 ezer ember lett hajléktalan, és 26 településen keletkeztek jelentős károk. Egy helybeli tudós szerint azonban elkerülhető lett volna a katasztrófa, ha a hatóságok kellő figyelmet fordítanak az előrejelzésére – amely mindössze egy hetet és 60 kilométert tévedett.
Megrázó képsorokat tett közzé nemrég a BBC az amerikai hadsereg iraki kontingenséről, melyek szerint a koalíciós csapatok katonái „tizenegy ártatlan iraki civilt” öltek meg március 15-én Isaki városában, 60 kilométerre északra Bagdadtól. Fotók: AP
Nem indult még meg a kilépési folyamat a múlt heti brit népszavazás után, ám egyértelmű, hogy mind az unióban, mind a britek oldalán komoly tervezésre van szükség, amire eddig csak az EU készült fel – ez derül ki a francia és a német külügyminiszterek által készített jövőbeni uniós menetrendből.
Szeptember végén újra választanak a németek. A közvélemény-kutatások szerint Merkel kancellár – Konrad Adenauer és Helmut Kohl után újra – történelmet ír, ha harmadszor is kancellárrá választják.
Ahogy a harmadik segélycsomag sorsa is eldőlt, múlt hét csütörtökön benyújtotta lemondását Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök. Így tehát a görögöknek szeptember 20-án ismét a szavazóurnákhoz kell majd járulniuk. Abban mindenki egyetért, hogy Ciprasz újra győzni fog.
Maratoni csúcstalálkozók zajlottak a hétvégén az Egyesült Államokban. Barack Obama elnök először a washingtoni Camp Davidben, majd Chicagóban, a NATO-csúcson volt házigazda. Míg a G8-csúcson az eurózóna válsága volt a meghatározó kérdés, addig a NATO-találkozón egyértelműen a közelgő választások, illetve néhány meghatározó tagállam eddigi politikai irányában bekövetkezett változások adták meg az alaphangot.
Nem hozott számottevő változást az új elnök az iráni keresztények számára: annak ellenére, hogy Mahmúd Ahmadinezsádot a mérsékeltnek tartott Haszan Rohani váltotta az elnöki székben, továbbra is koholt vádakkal sínylődik rács mögött számos keresztény. Irán vallási szempontból Szaúd-Arábia után talán a világ második legintoleránsabb állama.
Lázas készülődés előzi meg az Európai Unió és az Egyesült Államok júniusi csúcstalálkozóját. A Fehér Ház bejelentette, hogy a bécsi csúcson, ahol George W. Bush, a soros elnök Ausztria kancellárjával, Wolfgang Schüssellel George W. Bush Komoly témákról tárgyalna
Serge Abou. Telefonkönyve  jót tartogat a Huawei számára.
Vajon melyik magyar vállalat nem gondolt még arra, hogy jól jönne néha, ha exadóellenőrök segítenék őket a hatósággal szembeni konfliktusokban? Nincs ez másképp nemzetközi szinten sem.
Nagy-Britannia kilépésével várhatóan eltolódik a hatalmi egyensúly az Európai Unión belül. Az elmúlt időszakok történései egyértelműen bizonyítják, hogy a Brexittel keletkező űrt Németország tölti majd be, amit a többiek aggódva figyelnek.
Gazdaságélénkítést és gyengébb jent várnak a pénzpiacok az új japán miniszterelnöktől, akit tavaly év végén választott meg a világ harmadik legnagyobb gazdaságával rendelkező országa. Shinzo Abe a régóta  stagnáló gazdaság számára kulcsfontosságú lépéseket ígér: olcsó hitelt és akár mesterségesen gerjesztett inflációt, ám elemzők szerint ez is kevés.
Nem lájkolják a kisbefektetők a Facebook tőzsdei bevezetését, sőt. Amerikai fel­haszná­lók tömeges keresetet indítottak a cég ellen, mivel úgy érzik, személyes szférájukat sérti, ahogy a Facebook még az után is figyeli, merre szörföznek az interneten, miután kijelentkeztek az alkalmazásból. A Facebook részvényei eközben sorra döntik a tőzsdei negatív rekordokat.
Egy héttel azt követően, hogy nyilvánosságra kerültek a New York-i metró elleni gáztámadás tervei, újabb merényletkísérletet lepleztek le az Egyesült Államokban. Hét embert tartóztatott le az FBI Liberty Cityben, Miamiban. Narsile Batiste (balra) és a Sears Tower Fotók: AP
Milos Zeman és teletetovált jelölt: Vladimir Franz.
A rendszerváltás óta először választhatnak a csehek közvetlenül köztársasági elnököt. Az első forduló végén egy konzervatív arisztokrata és egy excent­rikus baloldali politikus maradt versenyben, alig egy százaléknyi különbséggel.
Kevés politikusnak sikerül az a bravúr, ami Alekszisz Ciprasznak összejött az elmúlt vasárnap: két választás, két egymástól gyökeresen eltérő program, és szinte teljesen azonos eredmény – mindez alig fél év leforgása alatt.
A hétvégén az eurózóna negyedik tagállama, Spanyolország is bejelentette, hogy tőkeinjekcióra van szüksége, ha meg akarja menteni haldokló bankjait. A rekordgyorsasággal megszavazott 100 milliárd eurós mentőöv azonban meghiúsíthatja a zónán belül meghirdetett költségvetési megszorításokat, főleg ha a hétvégi görög választásokon az ezek ellen hangosan ágáló szélső­ségesek győznek.
Hosszú idő óta először fordul elő, hogy Amerika és Oroszország egy oldalon, együtt küzd egy politikai szituációban.
A június 9-én a belgiumi Liege-ben eltűnt két kislány, a 7 éves Stacy Lemmens és a 10 éves Nathalie Mahy (képeinken) holttestének megtalálásával a belga társadalomban újra megelevenedtek az emlékek a gyermekgyilkos Marc Dutroux-ról, aki 1995-ben ugyancsak Liege-ben két 8 éves kislányt rabolt el és éheztetett halálra egy pincébe zárva.
 A PwC indonéz növekedést prognosztizál.
2050-re Kína átveszi a vezető pozíciót az Egyesült Államoktól, és Indiával kiegészítve ez a három gazdaság vezeti majd a legnagyobbak listáját. A fejlődő gazdaságokban várható ugrásszerű növekedés mellett mégis rengeteg a kihívás, ami befolyásolhatja a bővülést.
Kisajátítható lakások a menekültek számára, kilakoltatott bérlők, akiknek a helyét bevándorlók foglalják majd el, szélsőjobboldali támadások a menekülteket szállító buszok ellen és újabb arab nyelvű, bevándorlás­ellenes hirdetések a közel-keleti menekülttáborokban.
Finisébe érkezett a választási kampány Németországban. Az amerikai választások felfokozott izgalmához képest a németeket nem kifejezetten jellemzik – ebben az időszakban sem – a nagy érzelmi kilengések: az elmúlt négy­évnyi kormányzás után a kérdés a németek számára nagyjából annyi, hogy Angela Merkelt és pártját ki fogja a következő ciklusban támogatni a kormányzásban.
Marc Chagall egy eddig ismeretlen képe. Becsült értéke 15 millió font.
Egy hétvégi újsághír szerint a müncheni vámosok milliárd eurós műkincsgyűjteményre bukkantak egy nyugdíjas férfi lakásában. A gyűjteményben állítólag mintegy 1500, a nácik által zsidóktól elrabolt, vagy alacsonyabb rendűnek minősített műkincset találtak meg, köztük Picasso, Renoir, Matisse, Chagall, Albrecht Dürer, Toulouse-Lautrec és más híres festők műveit.
Történelmi mélypontként és óriási vereségként beszélnek a hétvégi mecklenburg-előpomerániai tartományi választás eredményeiről, amelyek újabb figyelmeztető jelként szolgálhatnak Angela Merkel számára, hogy a migrációval kapcsolatos jelenlegi politikai irány gyilkos fegyverré válhat a radikális Alternative für Deutschland (AfD) kezében.
Elnökségének legnagyobb társadalmi válsága idején látogatott Németországba Mohamed Murszi egyiptomi elnök, aki arra számított, hogy a németek a keblükre ölelik, és elengedik országa tartozásait.
Nagy felbolydulást keltett Obama elnök e heti bejelentése, mely szerint az illegális bevándorlók egy meghatározott csoportjának lehetővé tennék a letelepedést és a munkavállalást az Egyesült Államokban. A tervet azonban máris élesen bírálják, mivel a körülmények nem tisztázottak, és az sem, hogy mit kezd az Egyesült Államok új elnöke a regisztrálók adataival, ha esetleg nem Obama győz. Amerikával szemben Európában és Kanadában viszont egyre szigorodnak a bevándorlás feltételei.
Visszaesett a német helyi önkormányzati választásokon a neonáci NPD az öt évvel ezelőtti állapotokhoz képest. Míg a legutóbbi választásokkor szinte túlszárnyalta a kormányzó szociáldemokrata pártot is az elért 9,2 százalékkal, addig az augusztus utolsó hétvégéjén lezajlott szövetségi állami választásokon alig több mint felére csökkent a támogatottságuk.
Lapzártakor súlyos fordulatot vett a három hete tartó izraeli túszdráma, miután keddről szerdára virradó éjjel újabb két katonát raboltak el, ezúttal északon. A libanoni Hezbollah vezetői most azt követelik, hogy Izrael több ezer bebörtönzött terroristát engedjen szabadon a foglyul ejtett katonákért. Fotók: AP
Egyre nagyobb feszültséget gerjeszt Szíriában az orosz haderő növekvő jelenléte. A NATO képviselői, sőt, az amerikai kormány is aggodalmának adott hangot a hét elején azzal kapcsolatban, hogy az így is pattanásig feszült helyzetben akár háborús konfliktus is kialakulhat, ugyanis orosz vadászgépek több alkalommal is megsértették a NATO-tag Törökország légterét.
Merkel marad, de új koalíció élén. A német választások nyertesei azonban a kisebb pártok: a liberálisok, a zöldek és exkommunista baloldaliak is jobb eredményt értek el a vártnál, együtt a szavazatok közel egyharmadát szerezve meg. Bukott viszont a baloldal, nem is kicsit: 11 százalékot veszítettek, és kikerültek a kormányból, így a szociáldemokrata térvesztés tovább folytatódott Európában. Még inkább leszerepelt a német szélsőjobb, amelyre a 80 milliós Németországban alig 600 ezren szavaztak.
Megszületett a megállapodás az új német kormányról, ám annak felépítését csak december 14. után tudhatjuk meg, miután a szociáldemokrata (SPD) párttagság is az áldását adta rá. Nagy a titkolózás az SPD kérésére, amit a kereszténydemokraták nem is néznek jó szemmel; szerintük annál intelligensebbek az SPD-tagok, mint hogy bedőljenek a pártpropagandának.
A világszerte hatalmas felháborodást keltő dél-libanoni Kána faluban történt robbanás, amelyben 56 civil halt meg, valószínűleg nem az, aminek látszik. Holott a világsajtó minden kétséget kizáróan Izraelt teszi felelőssé az esetért, és már „emberiség ellen elkövetett bűntényről” beszélnek, az ügy körültekintő vizsgálata mégis több kérdést hagy nyitva, mint amennyit megválaszol.
A muszlim bevándorlók tömeges Németországba áramlásával folyamatosan szaporodnak a zsidó közösségek elleni támadások. Ennek a csoportnak a nyíltan vállalt antiszemitizmusa a témát kutatók szerint felbátorítja a társadalomban minden korban megtalálható „szalon-antiszemitákat” is, hogy véleményüknek egyre bátrabban hangot is adjanak.
A szokásosnál nagyobb nemzetközi figyelem kísérte a bécsi tartományi választásokat a hétvégén - nagy kérdés volt ugyanis, hogy a lakmuszpapírként szolgáló megmérettetésben tud-e a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) fordítani az elmúlt húsz év szociáldemokrata uralmán, meglovagolva a migránsok áradata nyomán kialakult káoszt.
Teljes a német kudarc: nemcsak a fociban, de uniós fronton is leterítették az olaszok a német túlerőt. A két „szuper-Mario", Mario Monti és Mario Balotelli gondoskodott arról, hogy ne legyen egyszerű Angela Merkel hétvégéje. A német kancellárnak a héten még saját kormánya haragjával is szembe kell néznie, ám az olaszok sem örülhetnek felhőtlenül: a megállapodás ugyanis gyenge lábakon áll.
Bár a skótok többsége végül nemet mondott az Egyesült Királyságtól való elszakadásra, a kampányt élénk figyelemmel kísérték Európa más, függetlenedni vágyó kisebbségei is.
Megszületett az új német kormány, majdnem három hónappal a választások után. A szociáldemokrata tagság szavazása utáni három nap az ünneplésé és vállveregetéseké volt, viszont mindenki tisztában van azzal, hogy sürgősen el kell kezdeniük dolgozni.
Múlt hét végén nagyszabású terrorakciót hiúsított meg a brit rendőrség. Az elkövetők talán csak néhány napnyi távolságra voltak egy olyan merénylettől, amely mellett eltörpült volna a 2001. szeptember 11-én a World Trade Center ikertornyai ellen elkövetett támadás. Várakozó utasok a londoni Heathrow repülőtéren Fotók: AP
A lengyel törvényhozás egy olyan jogszabályt kezdett tárgyalni a napokban, amely egyetlen esettől, az anya életének védelmétől eltekintve teljesen megtiltaná az abortuszt. Hétfőn közel százezren vonultak az utcákra az ország különböző nagyvárosaiban.
Egyre gyorsabban közeledik a nap, amikor a román és bolgár állampolgárok előtt is megnyílik a hivatalos lehetőség, hogy akár szociális juttatásokat is kapjanak azokban az uniós államokban, ahová áttelepülni szeretnének.
Szükség törvényt bont – akár ez is lehetne Angela Merkel magyarázata arra, hogy miért látogatott Törökországba mindössze két héttel a török választások előtt.
Úgy tűnik, megszakadt az arab tavasznak nevezett sorozat, amely sorra buktatta meg a Közel-Keleten uralkodó rezsimeket, átadva a stafétát a Muzulmán Testvériségnek a legtöbb országban. A múlt szombati líbiai választásokon a nem hivatalos eredmények alapján egy 58 pártból összeálló liberális formáció, a Nemzeti Erők Szövetsége aratott győzelmet. A problémák azonban ettől még nem oldódnak meg teljesen. Szakértők szerint ugyanis hónapokig is eltarthat, mire megalakul az új líbiai kormány.
A német labdarúgó-válogatott kapusa, Robert Enke kedden este fél hétkor, a Neustadt-Eilvese vasúti átjárónál véget vetett életének, csak egy búcsúlevelet hagyott hátra. A harminckét éves Enke a feleségét és nyolc hónapos adoptált kislányát, Leilát hagyta hátra. A sportoló tragédiája, ami egy nappal a berlini fal leomlásának évfordulójára rendezett világraszóló ünnepségek után történt, egész Németországot megdöbbentette.
Az év végén a média többször is kegyelmet kért Edward Snowden, az amerikai lehallgatási botrány szivárogtatója számára, miután Snowden exkluzív interjút adott a Washington Postnak karácsony előtt.
Az amerikaiaknak jó ideje vannak már tapasztalataik terroristákkal. Így vannak ezzel a britek és a törökök is, a spanyolok, az ausztrálok, az indiaiak és még sorolhatnánk, az izraeliekről nem is beszélve. Németország az utóbbi évtizedekben megúszta néhány rossz hírrel vagy egy kis ijedtséggel. Most azonban a német „békehatalom”, ahogy Gerhard Schröder annak idején nevezte, másodpercek alatt háborús területté változott.
Több mint ötven év küzdelem után Kolumbia, és talán az északi félteke legrégebben ellenálló gerillacsoportja történelmi békemegállapodást kötött a regnáló kormánnyal. Egyesek szemében ennek akkora jelentősége van, mint a berlini fal leomlásának, szak­ér­tők szerint viszont túlreagálja az ügyet a sajtó.
A 2015-ös évet egyértel­műen a szíriai konfliktus következményeképpen megindult migránsáradat, majd az e körül kialakult év végi terroresemények határozták meg Európában – emellett még a görögök tavaszi fizetésképtelensége körül kialakult botrányok, valamint a britek egyre hangosabb unióellenes megnyilvánulásai és esetleges kilépésük fenyegetése is eltörpült.
Beköszöntött a szabadságolási szezon, mind a köz-, mind a versenyszférában. Nincs ez másképp a politikusokkal sem, ám az ő esetükben sokan megkérdőjelezik, hogy pihenésük „jól megérdemelt" - ráadásul a hosszú hetekig tartó szabadság az Európában dúló krízis miatt nem is kelt sok szimpátiát.
Senki számára nem kérdés, hogy Helmut Kohl, Németország nyugalmazott kancellárja a német egység megteremtőjeként, nagy jelentőségű politikusként vonul be a történelembe.
A múlt hét közepén megdöbbentő esemény rázta meg egy Bécs melletti kisváros, Strasshof mindennapjait. Egy nyolc évvel ezelőtt nyomtalanul eltűnt kislány – immár fiatal hölgy – hirtelen felbukkant a semmiből. Priklopil háza – nyolc éven át a kislány börtöne Fotó: AP Wolfgang Priklopil
Lehetséges öngyilkos merénylŐt sikerült őrizetbe vennie a német rendőrségnek hétfőre virradó éjjel Lipcsében. A szír menekültközösség is aktívan kivette a részét az akcióból – bevándorló szírek adták ugyanis a menekülő terroristát a rendőrség kezére.
Lapzártánkkor már ötödik napja tart a bankzárlat Cipruson, a betétesek nem jutnak hozzá pénzükhöz, miközben a ciprusi parlament kedden ellenszavazat nélkül, egyhangúlag nemet mondott az uniós segélycsomag feltételéül szabott követelésekre.
Legalább öt meccsre eltiltotta kedden a brit Labdarúgó Szövetség Nicolas Anelkát, aki december 28-án fordított náci karlen­dí­téssel ünnepelte gólját csapata, a West Bromwich Albion West Ham elleni meccsén. A csapat egyik fő szponzora, a Zoopla úgy döntött, nem újít szerződést a West Brommal.
Bush elnök beszédet tart Chichagóban a pénzügyi vezetők konferenciáján. Éppen kifelé igyekszik az épületből, amikor a hotel előtt zajló háborúellenes tüntetés tömegéből kiválik egy ismeretlen férfi, és lelövi az elnököt. Döbbenet, majd lázas nyomozás kezdődik. Tömören így lehetne összefoglalni azt az új brit dokumentarista filmet, amely hatalmas felháborodást okozott az Egyesült Államokban.

Sport

A 2008-as pekingi olimpiai játékok sokkal inkább, mint eddig bármikor, előtérbe állították az elit sportolókkal és a szinte természetfölötti teljesítményekkel kapcsolatos doppingvádakat is. Az FBI koronatanúja, Angel Heredia vallomásai és nyilatkozatai – amelyek közül egyet lapunk is közölt – viták sokaságát indították el a témában.
Igazi csillag hullott le a példamutató úriember-sportolók egéről. A kihalófélben lévő kaszthoz tartozó Tiger Woods – a világ legjobban fizetett sportolója – a családi élete körül kirobbant botrány következtében az elegáns golfklubok zöld gyepéről hirtelen a bulvársajtó mocsarába zuhant. Woodsról ugyanis kiderült, hogy a 2004-ben kötött házassága merő képmutatás, a frigy röpke négy éve alatt Tigert hét kétes hírű hölgygyel is hírbe hozták, akik közül többen meg­erősí­tették, hogy viszonyuk volt a 33 éves profi golfozóval.

Hit és értékek

Évtizedek óta akarnak a nők egyenrangú szerepet betölteni a társadalomban. Most, hogy ez – néhány olyan részlettől eltekintve, mint például a java­dalmazás – megvalósulni látszik, újabb fejezet nyílik a „mihez van jogom?” című vitában is.

Háttér

Minden negyedik évben fontos kérdés, hogy ki nyeri a választásokat, és persze nemcsak nálunk, hanem a világon mindenhol. Úgy tűnik, hogy a világ legnagyobb működő demokráciájában is csak illúzió a vegytiszta választás. Legalábbis Lawrence Lessig, a Stanford Egyetem professzora azt állítja: Amerikában mindössze 132 ember dönti el, hogy kik kerülnek ki győztesen a végén.
Minden évben újra és újra kíváncsiak vagyunk arra, hogy a világ milliárdosai vajon tudták-e növelni vagyonukat, vagy nem. A Forbes magazin listáját mindenki figyeli, és az is érdekes, hogy vajon melyik ország vezeti a szupergazdagok ranglistáját.
A hosszú évtizedeken át az írországi katolikus oktatási intézményekben zajló szexuális és egyéb bántalmazásokról szóló, kilenc évig készült tanulmányt hoztak nyilvánosságra a múlt héten Dublinban. Az általános botrányt kavart ötkötetes feljegyzésre reakcióul egyelőre csak bocsánatkérés érkezett a katolikus rendektől, anyagi kárpótlásról nincsen szó.
Az egész Európára kiterjedő válság hatására erősödő szélsőséges mozgalmak egyre inkább fókuszba állítják a szélsőjobboldal múltját. A BBC nemrég Hitler gyermekei címmel dokumentumfilmet vetített, amelyben öt náci háborús bűnös leszármazottai szólaltak meg. A rendező, az izraeli Chanoch Ze’evi szerint hasonló érzelmi tüneteket produkálnak a szégyenkező utódok, mint a borzalmak túlélői.
A kilencvenéves kor manapság igen nagy megbecsülést vált ki az emberekből rohanó világunk legnagyobb részében. Ez azonban a világ némely pontján egyáltalán nem számít magas életkornak – ezek az úgynevezett „kék zónák”, ahol a lakosság nagy százaléka 7-10 évvel hosszabb ideig él, mint az átlagos európai vagy észak-amerikai.
Álmai utazásához csak a repülőjegyre telik? Angolul tanulna, de nem futja rá? Mit szólna egy cserenyaraláshoz, mondjuk Új-Zélandon? És ha versenyeznének Önért a szakemberek? Spanyolországban négymillió munkanélküli van, ez a lakosság 10 százalékát teszi ki, és ezen felül még ezrek felett lóg a leépítés Damoklesz kardja. Ebben a helyzetben a társadalomban a szolidaritásnak modern formái jelentek meg.
A válás nehéz dolog – sokkal kevésbé nehéz azonban, ha mások is csinálják. Így tehát a házasságunk állapota, vagy az, hogy döntést hozunk a házasság felbontásáról, nemcsak a mi életünkre lehet döntő hatással, hanem a barátainkéra is – és viszont.
Egyre gyakrabban fogalmazódik meg bennünk a kívánság: bárcsak lenne pár nap szabadidőm, nem csinálnék semmit. Ez a „nem csinálok semmit" azonban legtöbbünk számára szinte lehetetlen. Nem azért, mert nincs rá idő, hanem mert a mai ember képtelen a semmittevésre; már az is kemény munkába telik, hogy egy helyben tudjon maradni. Az agy kikapcsolása, de még lelassítása is hosszú gyakorlás után tud csak megvalósulni, és ez nem csak a topmene­dzsereknek nem megy: a munkanélküliek is képtelenek élvezni a szabadidőt.
Az egész világra kiterjedő keresés után végül a brit Ben Southallt választotta a queenslandi turisztikai hatóság „szigetgondnoki” munkára, amely a keresés ideje alatt A világ legjobb munkája címet kapta. Az állás egy újonnan létrehozott pozíció, amelyet arra találtak ki, hogy népszerűsítse a Nagy-korallzátony szigeteit.
A Washingtoni Egyetem tudósainak a világon elsőként sikerült egy még meg nem született gyermek teljes géntérképét felállítaniuk az anya vérében és az apa nyálában található DNS minták alapján. Az esemény azonban igen ellentmondásos, ugyanis ezzel nemcsak a betegségek, hanem akár maguk a magzatok is „szűrhetővé” válnak - elvileg akár a várható természetes adottságaik alapján is.
„Nem nehéz elképzelni, hogy egy-két éven belül a régi politikai eli­tet leváltják a radikálisok” – nyilatkozta a The Wall Street Journalnak Orbán Viktor az Európát érintő migrációs válság kapcsán.
Az elmúlt hónapokban többször is sokkolták a világ közvéleményét az indiai nők ellen elkövetett tömeges nemi erőszakokról szóló beszámolók. Decemberben az egyik áldozat halálhíre tömegeket vitt az utcára, ám a tendencia nem állt meg.
A gyerekek és a fiatalok véleményének átformálásával igyekszik egyre nagyobb társadalmi befolyásra szert tenni a szélsőjobb Európában.
Hazánkban is egyre nagyobb a szakadék a legjobban és a legrosszabbul kereső munkavállalók között az ENSZ munkaerőpiaccal foglalkozó intézménye, a Nemzetközi Munkairoda (ILO) év végén kiadott, munkabérekről szóló tanulmánya szerint.
Nem csak nálunk vitás kérdés a droghasználattal kapcsolatos szabályozás. Vannak országok, amelyek intézkedései nyomán valódi fejlődés figyelhető meg a drog elleni harcban, más országok viszont melegágyává váltak a házilag termesztett vadkendernek és az illegális droglaboratóriumoknak. Így történt ez Csehországban is, ahol két éve liberalizálták a drogtörvényeket.
Több ütközést is karcolásokkal úszott meg a Forma–1-ben Michael Schumacher, hogy aztán egy banális síbalesetben szenvedjen olyan sérülést, amely kétségessé teszi, hogy valaha is a régi lesz-e egyáltalán. A mesterséges kómában fekvő 44 éves sportoló óriási figyelem középpontjában áll.
Szerény, spórolós, a nyilvánosság előtt félénk: külsőre a 74 éves Adolf Merckle a tipikus német családi vállalkozónak tűnt. Ám a 100 ezer embernek munkát adó, mintegy 30 milliárd euró éves forgalommal rendelkező Merckle-cégcsoport alapítója január 5-én villájától 300 méterre levő síneken a vonat elé feküdt.
Egyes vélemények szerint a december 2-án kezdődött koppenhágai klíma-csúcs az emberiség utolsó esélye, hogy megmentse a Földet. Mások viszont úgy gondolják, hogy az egész ennek ellenére olyan a résztvevők számára, mint egy nagy össznépi buli, ráadásul a 12 napos rendezvény ideje alatt annyi káros anyag kerül a levegőbe, amit egy közepes méretű város termel ki ugyanennyi idő alatt. A szakma legnagyobb szégyenének számító hacker-botrányról pedig szinte mindenki mélyen hallgat.

Üzlet

Magyarország lakosságának közel 8 százaléka rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül. Európai viszonylatban ezzel a létszámmal vezetők vagyunk. Az állami pénzek megcsapolása ráadásul két irányból történik: műrokkantak és mű-rokkantfoglalkoztatók részéről.

Interjú

A szegénység lopás – miért tesznek tönkre minket a szegények (Armut ist Diebstahl – Warum die Armen uns ruinieren) címmel jelent meg tavaly októberben Dr.

Életmód

Nem jó az embernek egyedül lenni. Ősi igazság, ami a 21. századi ember számára is egyértelmű, holott a trendek és a média igyekeznek meggyőzni róla minket, hogy ez nem feltétlenül van így. Mindenesetre az informatikai korszak embere egyre magányosabb, a kedvelt közösségi portálok egyre nehezebbé teszik a normális kommunikációt, így hát a párválasztásban is fejleszteni kellett a technikán.

Tudósklub

Közismert a szólás, hogy a zsenit az őrülttől csak egy hajszál választja el. Egy, a közelmúltban el­vég­zett amerikai vizsgálat bizonyítja, hogy van ebben valami. Nyolc csodagyereket vizsgáltak meg a tudósok, akik az eredményeik alapján akár autis­ták is lehetnének, akiknél csak a pozitívumok vannak jelen. A vizsgálat a reménykedő szülők számára is egyértelművé tette, hogy zseninek valóban születni kell, pusztán gyakorlással hatévesen senkinek a gyermekéből nem lesz Beethoven.

Oldalak