Rimaszombati Andrea cikkei

Külföld

Angela Merkel kancellári beiktatása óta folyamatosan a világot járja. Megválasztásakor világosan kijelentette, hogy nem célja a régi külpolitika teljes átalakítása. Sikerének egyik titka, hogy diplomáciájában a hangsúlyt a gazdasági érdekekről az emberi jogokra módosította.  Washingtonban is hallgatnak a német kancellár asszonyra Fotó: Reuters
Továbbra is eseménytelenül zajlik a német választási kampány, legalábbis a bel-politikában. Merkel és politikustársai annyira biztosra akarnak menni, hogy egyetlen fontos európai szintű témában sem nyilatkoznak, amiért élesen bírálja is őket a nemzetközi sajtó.
Szaddám Huszein volt iraki diktátort 2006. november 5-én a bagdadi különleges törvényszék kötél általi halálra ítélte. Az ítéletet egy 1982-ben az észak-iraki Dudzsail-ben síiták ellen elkövetett népirtás miatt rótták ki. Az Európai Unió bírálta az ítéletet, mivel alapvetően ellenzi a halálbüntetést, amerikai emberi jogi szervezetek szerint azonban a büntetést azért nem szabad végrehajtani, mivel a per lefolyása nem volt korrekt.
Mindenki emlékszik még a szomorú arcú celebekre, ahogy a Nigériában elrabolt 220 keresztény diáklány kiszabadításáért kampányolnak az interneten. Úgy tűnik azonban, hogy a kérdés hamvába holt üggyé vált; a nigériai rendőrség betiltotta a lányok kiszabadításáért zajló tüntetése­ket, a legtöbb celeb pedig május óta nem foglalkozik már a kérdéssel.
Ázsia és Európa után Afrika lehet a madárinfluenza-járvány következő állomása.  A szakemberek szerint az AIDS-helyzet miatt legyengült lakosság miatt itt a legnagyobb a veszélye annak, hogy a betegség világkatasztrófává szélesedjen. 
Nem sok barátja maradt a görögöknek az eurózóna miniszterelnökei között – ha azonban nem állapodnak meg július 20-ig, azaz két héten belül, az Égei-tengeri ország végleg ki is kerülhet az eurózónából. Ötnapos ultimátumot kapott az új pénzügyminiszter, hogy kivitelezhető terveket tegyen az asztalra.
Az elmúlt időszakban több Irakban és Afganisztánban harcoló alakulat visszaélései kerültek napvilágra. A szakértők keresik a magyarázatot, vajon mi váltja ki a katonák brutális viselkedését.
Lassan két hónapja zajlik az olaszoknál az argentin szappanoperákat is megszégyenítő politikai színház, Silvio Berlusconi korábbi miniszterelnök főszereplésével. Július óta röppennek fel olyan utalások a médiában, hogy a tavaly novemberben lemondott politikus mégis visszaülne az ország első emberének székébe. Ezért - hogy újra formába jöjjön -, most diétázik és kocog.
A választások után egyetlen dolog azonnal biztos volt: Angela Merkel nem tudja úgy folytatni a kormányzást, ahogy eddig. Lapzártánk idején is folynak még a koalíciós tárgyalások – egyelőre nem lehet biztosra tudni, hogy a régi-új német kormánypárt feketéje mellett a szociáldemokraták pirosa vagy a zöld lesz-e a másik kormányzó szín.
Gumilövedé­kekkel és könnygázzal oszlatták a tüntetőket Isztambulban.
Lapzártánkkor két hete tart Törökországban a környezetvédelmi intézkedések nyomán kirobbant tiltakozássorozat. Könnyen lehet, hogy Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök egy igazi népfelkelés magjait vetette el a kedden indított rendőrségi akcióval.
Megszületett a megállapodás Görögország ügyében, ami inkább ultimátum, mint közös megegyezés. A vesszőfutásnak azonban még mindig nincs vége, a görög parlament ugyanis lapzártánk idején szavaz arról, hogy ők is elfogadják-e azt a segélycsomagot, amelyet Alekszisz Ciprasz görög kormányfő írt alá hétfőn Brüsszelben.
Elérte a krízis a német gazdaságot is. Egyes közgazdászok szerint már az csoda, hogy idáig sikerült ezt elkerülni, és még a legnagyobb vállalatok visszaesése mellett is növekszik a gazdaság.
Újra választásokra került sor Dél-Afrikában, ráirányítva ezzel a figyelmet az ország állapotára, amely az 1994-ben névlegesen felszámolt faji elnyomó uralom után sem mutat számottevo változást – bár a társadalmi egyenlotlenségek már nem faji, hanem gazdasági szinten élezodnek a fehér és a fekete lakosság között.  Fotó: Reuters
További hullámokat ver az amerikai lehallgatási botrány. Úgy tűnik, Európa felháborodásának – legalábbis politikai szinten – kevés a jogalapja, ugyanis az uniós polgárok megfigyeléssel szembeni védelmét sikerült feláldozni a transzatlanti kereskedelmi egyezmény megvalósulásának oltárán.
Továbbra is válságban az eurózóna. A megoldások nagy mértékben a németeken múlnak, akiknek többsége, ha rajtuk állna, szépen csendben kivonulna a világmegmentő szerepből. Soros György pedig egyenesen kiléptetné Németországot az eurózónából, miközben az unió csúcsvezetői már saját parlamentet álmodnak a közös fizetőeszköznek.
A német hadsereg bevetése a kongói választások biztosítása érdekében a Szociáldemokrata Párt (SPD) ellenállásába ütközött. Johannes Kahrs, a tiltakozók szóvivője elmondta, hogy mindent megtesznek azért, hogy a javaslat ne kapjon többséget az SPD- frakción belül. Szerinte az egyedüli elfogadható megoldás, ha a hadsereg a nemzetközi megfigyelők védelmében van jelen Kongóban.
Nem hozott számottevő változást az új elnök az iráni keresztények számára: annak ellenére, hogy Mahmúd Ahmadinezsádot a mérsékeltnek tartott Haszan Rohani váltotta az elnöki székben, továbbra is koholt vádakkal sínylődik rács mögött számos keresztény. Irán vallási szempontból Szaúd-Arábia után talán a világ második legintoleránsabb állama.
Élesen bírálja Kínát az Egyesült Államok, amiért engedte kiutazni az országból az Ecuadorban menedékjogot kérő  Edward Snowdent, az utóbbi hetek egyre dagadó adatgyűjtési botrányának főszereplőjét. Az orosz kormányt is figyelmeztették, hogy tegye lehetővé a korábbi titkosszolgálati dolgozó otthoni felelősségre vonását, de az oroszok nem teljesítették a felkérést.
Euroszkeptikusok pedig nincsenek: „Minket, az Európai Unió polgárait boldogsággal tölt el Európa egyesítése” – ezzel a felhőtlenül és alaptalanul optimista kijelentéssel kezdődik az unió 50. évfordulójára elfogadott Berlini Nyilatkozat. A helyenként a pártkongresszusi kommünikék – tévedhetetlenséget sugalló – stílusában fogalmazott dokumentum legfontosabb üzenete: a megbukott alkotmány helyett új, népszavazásmentes államközi szerződéssel hoznák létre az új Európát.
 
Látogatók nélküli szabadidőközpont, híd a vadállatoknak a semmi közepén – nem csak nálunk szórják nagyvonalúan a közpénzt a politikusok. Viszont a német adófizetők alaposan a pazarlók körmére nézhetnek; az Adófizetők Szövetsége negyvenedik alkalommal tett közzé feketelistát a „legkreatívabb” esetekről.
Serge Abou. Telefonkönyve  jót tartogat a Huawei számára.
Vajon melyik magyar vállalat nem gondolt még arra, hogy jól jönne néha, ha exadóellenőrök segítenék őket a hatósággal szembeni konfliktusokban? Nincs ez másképp nemzetközi szinten sem.
Éppen idén harminc éve, hogy a német újra­egyesítés atyja, Helmut Kohl kancellár lett. Most minden róla szól, bár ő már nem nagyon tud hozzászólni az eseményekhez. Egy súlyos otthoni baleset az egykor megfélemlítő megjelenésű állam­férfiből törékeny öregembert csinált, aki viszont még mindig kifejezi, hogy támogatja Merkel törekvéseit Európa egységének megteremtésére.
Los Angelesben legalább félmillióan tüntettek a bevándorlási törvény szigorítása ellen. A tervezet lehetővé tenné egy biztonsági kerítés létrehozását az Egyesült Államok védelmi szempontból legsebezhetőbb, ugyanakkor leghosszabb szárazföldi határszakaszán, délen, Mexikó felé. A fellángoló vita további tüntetéseket indukált Milwaukee-ban és Phoenixben is, a szigorítás mellett pedig Washington és Boston utcáin tüntettek. 
Nagy felbolydulást keltett Ausztriában a közelgő választások előtt egy Kanadából hazatelepült milliárdos, Paul Stronach új pártja, akinek durva stílusú nyilatkozatait a média azonnal felkapta. A Team Stronach népszerűsége immár 10 százalék, szakértők szerint azonban ez még semmit nem jelent; az osztrákok nem vevők a szokatlan stílusra.
 
Hosszú idő óta először fordul elő, hogy Amerika és Oroszország egy oldalon, együtt küzd egy politikai szituációban.
Megfigyelték egymást. A németek amerikaiak iránti bizalma a mélyponton.
Újabb szereplővel bővült a „megfigyelők klubja”. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után most Franciaországban is felmerült a gyanú, hogy titkosszolgálata kiterjedt megfigyelőrendszerrel rendelkezik.
A múlt század hidegháborús hangulatát idézik a Törökországról és Szíriáról szóló hírek az elmúlt két hétben. Az egyik a NATO tagja, Amerika támogatását élvezi, viszont a lázadók oldalán áll, míg a másik Oroszország szoros szövetségese, és egyre mélyebb, lassan fegyveressé fajuló konfliktus alakul közöttük.
Marc Chagall egy eddig ismeretlen képe. Becsült értéke 15 millió font.
Egy hétvégi újsághír szerint a müncheni vámosok milliárd eurós műkincsgyűjteményre bukkantak egy nyugdíjas férfi lakásában. A gyűjteményben állítólag mintegy 1500, a nácik által zsidóktól elrabolt, vagy alacsonyabb rendűnek minősített műkincset találtak meg, köztük Picasso, Renoir, Matisse, Chagall, Albrecht Dürer, Toulouse-Lautrec és más híres festők műveit.
Egy névtelen bejelentés vetett véget a kettős életnek: őrizetbe vette a rendőrség a hetvenhárom éves Josef Fritzlt, aki a DNS-vizsgálat után vallotta be, hogy huszonnégy évig fogva tartotta és szexuálisan bántalmazta legnagyobb lányát háza pincéjében, az alsó-ausztriai Amstettenben. Elisabeth Fritzl hét gyermeket szült saját apjának. A példátlan bűncse­lek­mény világszerte megdöbbenést váltott ki.
Újra forrnak az indulatok a Kanadában menedékjogot kért romák körül. A Kanadai Határszolgálati Hivatal (CBSA) megvizsgálta a 2010 és 2011 között bebörtönzött magyar származású romák hátterét, és arra a következtetésre jutott, hogy tenni kell a szerintük megtervezett, és emiatt igen veszélyes bevándorlási hullám ellen.
Vasárnap kerül sor az elnökválasztás első fordulójára, ahol egyelőre úgy tűnik, csak az kérdés, hogy megsemmisítő vagy szerény vereséget szenved a hivatalban lévő elnök. Nicolas Sarkozy 36 százalékos népszerűségi mutatójával az ötödik köztársaság legnép­szerűt­lenebb elnöke. A várható vereség ellenére Sarkozy remek hajrát produkált a kampány finisében, amelybe még Obama elnököt is sikerült bevonnia.
Nem működnek Merkel reformkísérletei az eurózónában – a notóriusok adóssága nemhogy csökken, az idő múlásával egyre növekszik. Az olaszok, az írek és a portugálok előtt azonban magasan listavezető a görög gazdaság, amely ugyan felére csökkentette a költségvetési hiányt, ám ez még nem elég az üdvösséghez – az eldöntött reformok valahogy nem akarnak megvalósulni.
Nemcsak Kanadában, hanem már az Európai Unió több államában is problémát je­len­tenek a menekültként bevándorolni kívánó romák. Miután a német Alkotmány­­bíróság júliusban a menekültek járandóságait a német szociális segély szintjére emelte, az ország az ősz végére egyre komolyabb roma bevándorlási hullámmal kénytelen szembenézni.
Az Európai Parlament huszonöt évig fizetett, mint a katonatiszt, most azonban igyekszik angolosan távozni egy olyan üzletből, amelyben kiderült: a strasbourgi városvezetők legalább 50 millió eurót (12 milliárd forint) tettek zsebre a semmiért cserébe. Összehasonlításként: ez másfélszerese a Kulcsár-ügyben eltűnt pénznek. Az Európai Parlament székháza. Nem olcsó mulatság Fotó: AP
Az Orbán Viktort bíráló médiával egyetértésben, úgy tűnik, az IMF-tagok egy része is úgy gondolja, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezet nem önkiszolgáló vegyesbolt vagy bankautomata, amely a megfelelő gombok megnyomása után annyi pénzt ad ki, amennyit szeretnénk. A feltörekvő tagországok egyre kevésbé hajlandók finanszírozni a szerintük működésképtelen európai modellt, sőt, a kritikusok az eddiginél jóval nagyobb beleszólási jogot követelnek az összegek felhasználásának módjába is.
Megszületett a megállapodás az új német kormányról, ám annak felépítését csak december 14. után tudhatjuk meg, miután a szociáldemokrata (SPD) párttagság is az áldását adta rá. Nagy a titkolózás az SPD kérésére, amit a kereszténydemokraták nem is néznek jó szemmel; szerintük annál intelligensebbek az SPD-tagok, mint hogy bedőljenek a pártpropagandának.
Nyilvánosságra került a Thatcher-éra titkosszolgálati iratai közül néhány igen fontos dokumentum, amelynek 30 éves titkosítását nemrég oldották fel. Ezek miatt Helmut Kohl korábbi német kancellár most védekezésre kényszerült: 1982-ben ugyanis – a jegyzőkönyvek tanúsága szerint – minden második törököt hazaküldött volna.
Angela Merkel mégsem felejtette el, hogy Európában a német kancellárnak kötelessége az emberi jogokat és a demokráciát védelmezni. Ha Kínában nem is, Oroszországban határozottan kifejezte az egyre kevésbé demokratikus kormányzás fölötti aggályait.
Bár a skótok többsége végül nemet mondott az Egyesült Királyságtól való elszakadásra, a kampányt élénk figyelemmel kísérték Európa más, függetlenedni vágyó kisebbségei is.
Angela Merkel német kancellár és George W. Bush fehér házi találkozójukon újra megerősítették, hogy Irán nem juthat nukleáris fegyverhez. A diplomáciai út végén, az American Jewish Committee ünnepségén Bush fontos stratégiai partnernek nevezte Merkelt, aki biztosította a hallgatóságot arról, hogy „Izrael létezéshez való jogát soha nem lehet megkérdőjelezni”.
Újabb mélyütést kapott az eurózóna a holland kormány összeomlásával. Mark Rutte miniszterelnök Beatrix királynőnek múlt hétfőn átadott lemondó levele ugyanis nemcsak az eddig mintapéldaként szolgáló holland gazdaság számára jelenthet igen nehéz időszakot, hanem az euró megmentésén fáradozó Angela Merkel tervei számára is.
Megszületett az új német kormány, majdnem három hónappal a választások után. A szociáldemokrata tagság szavazása utáni három nap az ünneplésé és vállveregetéseké volt, viszont mindenki tisztában van azzal, hogy sürgősen el kell kezdeniük dolgozni.
Miután egy sor különleges autó jelent meg az utóbbi hónapokban német városok utcáin tizenegy lencsés, 360 fokban fotózni képes kamerákkal a tetejükön, oldalukon pedig Google felirattal, egy alig ötezer lakosú észak-német kisváros, Molfsee szembeszállt az amerikai „adatóriással”, és közlekedési rendeletekre hivatkozva egyelőre sikeresen kitiltotta utcáiról a Google legújabb projektjét, a Street View-t.
Megfigyelői státuszt kapott Palesztina az ENSZ-ben a múlt hét végén. A 138 igen, 9 nem és 41 tartózkodó szavazat mellett elfogadott döntéssel a Vatikánnal egy szintre emelte, és lényegében formálisan államként ismerte el Palesztinát az ENSZ-közgyűlés.
„Itt volt a világvége” – az egyik túlélő így kommentálta a BBC tudósítójának az indonéziai földrengést, amely egy kitörni készülő tűzhányó tövében történt. Jáva szigetén óráról órára nő a halálos áldozatok száma: lapzártánkkor több mint 5500 holttestet takarnak a földrengés után romba dőlt házak. A mentőosztagok tovább kutatnak túlélők után, de az esőzések és az állandó áramkimaradások hátráltatják a mentési munkálatokat.
A görög szavazók múlt vasárnap ismét megmutatták, hogy milyen a nemzeti önérzet; hiába fenyeget az államcsőd réme, mégis a megszorítások ellen szavaztak. A gazdasági válság mellé sikerült egy politikait is összehozni, ami csak súlyosbítja az euróövezet válságát. Olyannyira, hogy vannak, akik már annak gondolatával is eljátszottak, hogy bizonyos országok nélkül jobban menne a sora a közös fizetőeszköznek.
Az év végén a média többször is kegyelmet kért Edward Snowden, az amerikai lehallgatási botrány szivárogtatója számára, miután Snowden exkluzív interjút adott a Washington Postnak karácsony előtt.
Egyre súlyosabb nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek azok az európaiak, akik az Aszad-rezsim, vagy a lázadók oldalán harcolnak Szíriában.
Lapzártakor már 250 fölé emelkedett a hétfő hajnali olaszországi földrengés halálos áldozatainak a száma. Az ország középső részét három évtized óta nem tapasztalt erősségű csapás érte, amelyben több mint ezerötszázan megsérültek, 17 ezer ember lett hajléktalan, és 26 településen keletkeztek jelentős károk. Egy helybeli tudós szerint azonban elkerülhető lett volna a katasztrófa, ha a hatóságok kellő figyelmet fordítanak az előrejelzésére – amely mindössze egy hetet és 60 kilométert tévedett.
Senki számára nem kérdés, hogy Helmut Kohl, Németország nyugalmazott kancellárja a német egység megteremtőjeként, nagy jelentőségű politikusként vonul be a történelembe.
Megrázó képsorokat tett közzé nemrég a BBC az amerikai hadsereg iraki kontingenséről, melyek szerint a koalíciós csapatok katonái „tizenegy ártatlan iraki civilt” öltek meg március 15-én Isaki városában, 60 kilométerre északra Bagdadtól. Fotók: AP
Maratoni csúcstalálkozók zajlottak a hétvégén az Egyesült Államokban. Barack Obama elnök először a washingtoni Camp Davidben, majd Chicagóban, a NATO-csúcson volt házigazda. Míg a G8-csúcson az eurózóna válsága volt a meghatározó kérdés, addig a NATO-találkozón egyértelműen a közelgő választások, illetve néhány meghatározó tagállam eddigi politikai irányában bekövetkezett változások adták meg az alaphangot.
Szeptember végén újra választanak a németek. A közvélemény-kutatások szerint Merkel kancellár – Konrad Adenauer és Helmut Kohl után újra – történelmet ír, ha harmadszor is kancellárrá választják.
Lázas készülődés előzi meg az Európai Unió és az Egyesült Államok júniusi csúcstalálkozóját. A Fehér Ház bejelentette, hogy a bécsi csúcson, ahol George W. Bush, a soros elnök Ausztria kancellárjával, Wolfgang Schüssellel George W. Bush Komoly témákról tárgyalna
Legalább öt meccsre eltiltotta kedden a brit Labdarúgó Szövetség Nicolas Anelkát, aki december 28-án fordított náci karlen­dí­téssel ünnepelte gólját csapata, a West Bromwich Albion West Ham elleni meccsén. A csapat egyik fő szponzora, a Zoopla úgy döntött, nem újít szerződést a West Brommal.
Gazdaságélénkítést és gyengébb jent várnak a pénzpiacok az új japán miniszterelnöktől, akit tavaly év végén választott meg a világ harmadik legnagyobb gazdaságával rendelkező országa. Shinzo Abe a régóta  stagnáló gazdaság számára kulcsfontosságú lépéseket ígér: olcsó hitelt és akár mesterségesen gerjesztett inflációt, ám elemzők szerint ez is kevés.
Megvádolta az elnököt, pár nappal később holtan találták otthonában, golyóval a fejében. Alberto Nisman argentin államügyész hétfőn tárta volna a parlament elé az argentin elnököt és a teheráni rezsim több magas rangú politikusát érintő vádakat alátámasztó bizonyítékait, ám erre már nem lehetett módja.

Háttér

Míg a német diplomások a minimálbérhez képest jó kilátásokkal indulnak neki a munka világának, addig amerikai társaik – a magyarokhoz hasonlóan – sok esetben nyakig eladósodva, például postásként tudnak csak elhelyezkedni.
Nem csendesedik a hosszú évek óta tartó vita a klíma­vál­to­zással kapcsolatosan. Hiába ábrándítják ki a tudósok a köz­vé­­le­ményt a pontatlan adatokkal, vagy adnak muníciót az ellentábor kezébe téves információkkal, vannak olyan vetületei a kér­désnek, amelyeket nem lehet megkérdőjelezni.
Minden negyedik évben fontos kérdés, hogy ki nyeri a választásokat, és persze nemcsak nálunk, hanem a világon mindenhol. Úgy tűnik, hogy a világ legnagyobb működő demokráciájában is csak illúzió a vegytiszta választás. Legalábbis Lawrence Lessig, a Stanford Egyetem professzora azt állítja: Amerikában mindössze 132 ember dönti el, hogy kik kerülnek ki győztesen a végén.
Nem csitul a legnagyobb amerikai kikötők bérbeadása körül kitört vihar. Mint arról beszámoltunk, demokrata és republikánus politikusok tiltakoztak az ellen, hogy egy dubai állami cég kezelésébe kerüljön többek között a New York-i, philadelphiai és miami kikötő.
Német tudósok szerint Európa rossz irányból közelíti meg a Közel-Kelet és Afrika nemzeteiben, illetve az azok között dúló véres háborús konfliktusokat. A gazdasági és politikai helyzet, valamint a vallási különbségek ugyanis csak látszólag okai ezeknek, a valós probléma mélyebben gyökerezik, és az előbbiekre is nagy hatással van: a tudósok szerint a munkanélküli fiatal férfiak – akik ölni is képesek a kiugrás lehetőségéért – jelentik a legfőbb okát a háborús helyzetnek.
Minden évben újra és újra kíváncsiak vagyunk arra, hogy a világ milliárdosai vajon tudták-e növelni vagyonukat, vagy nem. A Forbes magazin listáját mindenki figyeli, és az is érdekes, hogy vajon melyik ország vezeti a szupergazdagok ranglistáját.
A gyermekrabszolgaság olyan globális ügy, amely nem kizárólag a fejlődő országok vagy Fekete-Afrika problémája. Kimondható, hogy a jóléti államok polgárai akarva-akaratlan cinkosai a rabszolgatartóknak, mivel 2012-re gyakorlatilag szinte lehetetlenné vált az olyan műszaki termékek, ruhadarabok, élelmiszerek használata és fogyasztása, amelyeket ne gyermekmunka felhasználásával állítottak volna elő.
Egy ENSZ-tanulmány szerint az úgynevezett kiégés (burn out) szindróma húsz éven belül első helyre kerül a vezető halálokok között, megelőzve a szívinfarktust és az AIDS-et is. Ehhez képest a legtöbben még csak fel sem ismerik ezt a betegséget, és a tüneteket külön-külön igyekeznek kezelni. Pedig a kiégés gyógyítható, sőt megelőzhető.
Elképesztő szegénység, etnikai, vallási háborúk, éhínség, AIDS, járványok, menekülttáborok: Afrika sötét oldala. A fekete kontinens újabb problémával kénytelen szembenézni: úgy tűnik, a globális felmelegedés hatásai is hatványozottan érintik az afrikai országokat. 
Elnökválasztásra készül Németország, miután a 2010 nyarán megválasztott Christian Wulffnak távoznia kellett – többek között – egy túlságosan kedvező feltéte­lekkel felvett lakáshitel miatt. A március 18-ai választás legesélyesebbje öt parlamenti párt közös jelöltje, Joachim Gauck, a volt NDK emberi jogokért küzdő élharcosa, a Stasi-akták feldol­gozására kijelölt bizottság első elnöke, evan­­gélikus lelkész. Igazi mintapolgár, ami a pénzügyeit illeti – ám erkölcsileg semmivel sem alkalmasabb a posztra, mint elődje.
A válás nehéz dolog – sokkal kevésbé nehéz azonban, ha mások is csinálják. Így tehát a házasságunk állapota, vagy az, hogy döntést hozunk a házasság felbontásáról, nemcsak a mi életünkre lehet döntő hatással, hanem a barátainkéra is – és viszont.
Február közepén az amerikai hadsereg 14 ezer új pozíciót nyitott meg női katonák számára, köztük olyanokat is, amelyek eddig tiltott területnek számítottak. A vélemények erősen megoszlanak ezzel kapcsolatosan, mivel egyesek szerint ez még mindig túl kevés, ugyanis több tucat országban harcolhatnak nők a frontvonalon, mások pedig, köztük Rick Santorum republikánus elnökjelölt-aspiráns, azt mondják, hogy ez is túl sok, mert a férfiak máshogy reagálnak, ha egy nő van veszélyben a közelükben, és sokan szexuális igényeiken is nehezen tudnak uralkodni.
Európa-szerte növekvő intoleranciát és diszkriminációt tapasztalnak a keresztények, miközben Brüsszel egyre erélyesebben hirdeti ez egyenlő bánásmódot – derül ki egy napokban nyilvánosságra hozott jelentésből. A beszámoló szerkesztőjét, Veronika Gudrun Kugler német keresztény jogvédőt kérdeztük.
Nem lehet még teljesen fellélegezni, annak ellenére, hogy a múlt csütörtöki eurócsúcson megállapodtak a tagállamok, hogy meg­mentik Görögországot az államcsődtől. A vita azonban nem csitul, és elmaradhatatlan a megszorítások miatti fogcsikorgás, ha hosszú távú javulást szeretnének. A Deutsche Bank vezető közgazdásza szerint korlátolt felelősségű társaságot kellene kreálni az eurózónából.
Több ütközést is karcolásokkal úszott meg a Forma–1-ben Michael Schumacher, hogy aztán egy banális síbalesetben szenvedjen olyan sérülést, amely kétségessé teszi, hogy valaha is a régi lesz-e egyáltalán. A mesterséges kómában fekvő 44 éves sportoló óriási figyelem középpontjában áll.
A hosszú évtizedeken át az írországi katolikus oktatási intézményekben zajló szexuális és egyéb bántalmazásokról szóló, kilenc évig készült tanulmányt hoztak nyilvánosságra a múlt héten Dublinban. Az általános botrányt kavart ötkötetes feljegyzésre reakcióul egyelőre csak bocsánatkérés érkezett a katolikus rendektől, anyagi kárpótlásról nincsen szó.
Az egész Európára kiterjedő válság hatására erősödő szélsőséges mozgalmak egyre inkább fókuszba állítják a szélsőjobboldal múltját. A BBC nemrég Hitler gyermekei címmel dokumentumfilmet vetített, amelyben öt náci háborús bűnös leszármazottai szólaltak meg. A rendező, az izraeli Chanoch Ze’evi szerint hasonló érzelmi tüneteket produkálnak a szégyenkező utódok, mint a borzalmak túlélői.
A kilencvenéves kor manapság igen nagy megbecsülést vált ki az emberekből rohanó világunk legnagyobb részében. Ez azonban a világ némely pontján egyáltalán nem számít magas életkornak – ezek az úgynevezett „kék zónák”, ahol a lakosság nagy százaléka 7-10 évvel hosszabb ideig él, mint az átlagos európai vagy észak-amerikai.

Sport

Az egyre dagadó nemzetközi bundabotrány ügyében október elején megkezdte tárgyalássorozatát a németországi Bochum bírósága. Az ügyben még sok meglepetés érheti a közvéleményt, gyors ítéletre azonban biztosan nem lehet számítani. Magyar vonatkozásról részletesen eddig nem tudtak beszámolni, de az utóbbi hónapok hírei azt sejtetik, hogy ez sokáig már nem várat magára.
Lionel Messi, a Barcelona argentin játékosa zsinórban másodszor nyerte el az Aranylabdát. A győztes két csapattársát, Andrés Iniestát és Xavi Hernándezt utasította maga mögé. A héten kihirdetett eredmény nagy meglepetést keltett, mivel Messi ugyan szárnyalt a spanyol bajnokságban a Barcelonával, viszont a tavalyi év legrangosabb sporteseményén, a dél-afrikai futball-világbajnokságon Argentína színeiben még gólt sem szerzett, míg Iniesta neve mellett a világbajnoki címet jelentő döntő gól szerepel.
A média, a brazil elnök, a csapat-társak és mindenki a múltját méltatják, viszont Ronaldo 18 év profi futball után a jövőjét tervezi. Hétfőn jelentette be visszavonulását a legendás tehetségű brazil csatár, aki elmondta, hogy „úgy érzem magam, mintha meghaltam volna”. A csatár viszont azt is jelezte, hogy nem marad távol a futball világától.
Mennyi lehet egy olimpiai érem értéke, és vajon hol éri meg a legjobban olimpiai bajnoknak lenni? Nagyon eltérnek erről a vélemények, vannak olyan országok, ahol eurószázezreket kasszíroznak a bajnokok, de van olyan is, ahol egy fillért sem kapnak - maximum egy sorozatnyi bélyeget.
Beköszöntött az adóbevallások időszaka, így hát itt az ideje annak is, hogy a vezető magazinok, mint a Forbes vagy a sportban az ESPN hírcsatorna utánanézzen, ki keresett tavaly a legjobban a milliárdosok, illetve a csúcssportolók között. A sportcsatorna 182 ország legjobban kereső sportolóit foglalta össze egy listában, amelyet internetes hírportálján tett közzé. A szórás elég nagy, 5 ezer dollártól 32 millió dollárig terjedő éves jövedelmekkel büszkélkedhetnek a legjobbak. Hazánkat Gera Zoltán képviseli, aki a 87.
A 2008-as pekingi olimpiai játékok sokkal inkább, mint eddig bármikor, előtérbe állították az elit sportolókkal és a szinte természetfölötti teljesítményekkel kapcsolatos doppingvádakat is. Az FBI koronatanúja, Angel Heredia vallomásai és nyilatkozatai – amelyek közül egyet lapunk is közölt – viták sokaságát indították el a témában.

Üzlet

Hazánk nemzetközi megítélése manapság nem túlságosan jó, és a bizonytalan politikai és gazdasági helyzet egyáltalán nem kedvez a befektetők jelenlétének sem. A rettenthetetlen vállalkozó szelleműeknek ad tippeket a magyarokkal való tárgyalásokhoz Lothar Katz Amerikában élő német tárgyalástechnikai szakember. Könyvét ötven országban gyűjtött tapasztalatok alapján állította össze.

Fókusz

A kereszténység erőteljes gyökerekkel rendelkezik Szíriában. A damaszkuszi úton történt Pál apostol híres megtérése, és a szíriai Antiókhiában nevezték Krisztus követőit először ke­resz­tényeknek. Mára azonban az egykor túlnyomó részben keresztény területeken a helyiek számára lassan már csak egy kérdés maradt: menni vagy meghalni?
Évszázados rekordokat dönt a Duna és a Tisza áradása idén, nemcsak Magyarországon, hanem a folyók mentén fekvő államokban is. A készültség óriási, de így sem sikerült mindenhol megakadályozni a tragédiákat. Több helyen átszakadtak a gátak, és az idei áradás Nyugat-Európa több területén halálos áldozatokat is követelt. Fotó: AP
Fellángolt a vita a bölcsődék szerepéről Németországban, ahol hazánkhoz hasonlóan egy szülőképes korú nőre 1,3 gyermek jut, és ahol az anyaszerepet illetően is hasonlóan konzervatív nézetek uralkodnak. Felmerült a kérdés: vajon mennyire távolodhatnak el az anyák a gyermekágytól? Teljes idejüket az utódoknak kell szentelniük, vagy munka mellett is lehetnek jó anyák?
Az MDF elnöke nem hisz abban,hogy „jobboldali egypártrendszert" kell csinálni, amibe Csurka is, és Csintalan Sándor is belefér. Dávid Ibolya szerint a politika nem olyan, mint egy mobiltelefon-társaság, ahol egyetlen cél van, a legnagyobb lefedettség. Fotó: Somorjai László
A baloldali kormánykoalíció győzelmét minden külföldi fórum történelminek nevezte, és kiemelte, hogy a rendszerváltás óta először fordul elő Magyarországon, hogy egy kormány másodszor is mandátumot szerez.
 
Az 1954-ben egy evangélikus lelkész első gyermekeként született „Legek Kancellárjának” egyik legfőbb meggyőződése, hogy nem az állam, hanem mindig az egyes ember kell hogy a politikai intézkedések középpontjában álljon. Ha a politikusok a keresztény emberképet tartják mérvadónak, akkor szerinte képesek lesznek választ találni az olyan égető kihívásokra, mint a globalizáció, a nemzetközi terrorizmus és a klímaváltozás.

Hit és értékek

Heves vita robbant ki a német politikai életben a szcientológia egyház körül. A nyilatkozatáradatot az váltotta ki, hogy az L. Ron Hubbard sci-fi író által alapított közösség január közepén egy hatemeletes, mintegy négyezer négyzetméteres üvegpalotát adott át Berlin központjában. A politikusok attól tartanak, hogy a közösség veszélyt jelent a fiatalokra, mivel a székház előtt máris agresszív térítő munka zajlik.
Nem egészen egy héttel a kelet-törökországi Malatya városában történt brutális gyilkosságok után, amelyekben török ultranacionalista fiatalok egy német és két török származású keresztény torkát vágták el, újabb fenyegetések ériték a keresztény könyvkiadókat Törökországban. A meggyilkolt német misszionárius családja Fotó: AP
Mivel a kereszt, illetve a feszület a kereszténység szerint nem kötelezően viselendő vallási jelkép, ezért a munkáltatók megtilthatják a hordását, valamint elbocsáthatják a jelképhez ragaszkodó alkalmazottaikat – így érvelt a londoni kormány abban a perben, amelyet két brit hölgy indított a stras­bourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságán, miután fegyelmi eljárás alá vonták, illetve elbocsátották őket a kereszt viselése miatt.
Sok elemző próbálja megfejteni, hogy mi az Obama-jelenség titka, nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Európában is. A német Der Spiegel hetilap riporterei felkeresték a demokrata elnökjelölt számára az egyik legfontosabb hátteret jelentő chicagói Trinity United Church elnevezésű protestáns megagyülekezetet, amely több közismert amerikai fekete közéleti személyiség szellemi otthona és az afroamerikai kultúra bázisa.
Évtizedek óta akarnak a nők egyenrangú szerepet betölteni a társadalomban. Most, hogy ez – néhány olyan részlettől eltekintve, mint például a java­dalmazás – megvalósulni látszik, újabb fejezet nyílik a „mihez van jogom?” című vitában is.

Arcok

Mindannyiunk életében vannak hullámhegyek és hullámvölgyek. Egy fiatal hawaii lányt, bármennyire hihetetlenül hangzik is, éppen ez éltet: Bethany Hamilton ugyanis profi szörföző. Élete legmélyebb hullámvölgye, majd aztán a legmagasabb hullámhegy, amire hite segítségével szörfdeszkáján felkapaszkodott, mégis kivételes emberré teszi. Tragédiájáról és az ezt követő fölényes győzelemről Soul Surfer címmel film is készült, amely április elején debütált az amerikai mozikban.
A Forbes magazin idén is közzétette a világ száz leggazdagabb emberéről készített listáját. A rangsorban huszonöt ország nagyvállalkozói és iparmágnásai képviseltetik magukat, túlnyomó részben Ázsiából, az Egyesült Államokból, illetve Oroszországból.

Belföld

Miért tartja fontosnak a magyarországi szélsőjobb bevonását, integrálását a saját tevékenységükbe?– Azért, mert a nacionalista – és nem szélsőjobboldali, ahogyan Ön mondja – mozgalom még fiatal Európában, és nekünk támogatásunkról kell biztosítanunk azokat, akik a globalizáció és a multikulturális társadalom ellen fordulnak. A mostani rendezvény a német–magyar fegyverbarátságról is szól, és engem nagyon lelkesít, hogy ilyen sok fiatal önkéntesen idejön a hősökre emlékezni.

Tudósklub

Szeretnél magabiztosabb lenni, vagy nagyobb önbizalomra vágysz? Jó lenne, ha nyárra igazán önmagad lehetnél? Ilyen és ehhez hasonló szlogenekkel kínálják az interneten a gyors és igen hatékony fogyást ígérő szintetikus szereket. Azok viszont, akik ezeket a készítményeket megvásárolják, gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy a mai szépségideálnak megfelelő testsúly vagy forma eléréséhez választott módszer rosszabb esetben akár az életükbe is kerülhet.

Életmód

Amióta léteznek, a városok mindig is az élet középpontjában álltak, minden itt volt, ami számított: a templom, a bíróság, a piac és az iskola. Sőt, azok számára, akikben erősen izzik az ambíció, a városi létnél jobb választás nem is létezik. Ahogy mondani szokták, Shakespeare London miatt hagyta el Stratford-upon-Avont, nem pedig fordítva.
A régi angol mondás, mely szerint „az én házam az én váram” egyre inkább kiüresedik, ahogy rohanó világunkban az emberek nem személyes kapcsolatok, hanem az internet és a televízió által élik meg társadalmi érintkezéseiket. Két, a közelmúltban megjelent tanulmány szerint a televízióval nemcsak a születésszabályozásra lehet hatást gyakorolni, hanem akár még felszabadulást is jelenthet a fejlődő országokban igazságtalanul elnyomott nők számára.

Interjú

A szegénység lopás – miért tesznek tönkre minket a szegények (Armut ist Diebstahl – Warum die Armen uns ruinieren) címmel jelent meg tavaly októberben Dr.

Oldalak