Kereső toggle

Rimaszombati Andrea cikkei

Külföld

A németországi Kereszténydemokrata Unió vezetőjét, Angela Merkelt kedden délután Németország történetének első női kancellárává választották, miután a képviselőház előtt az "Isten engem úgy segéljen" formulával lezárva letette a hivatali esküt.
Nemcsak Kanadában, hanem már az Európai Unió több államában is problémát je­len­tenek a menekültként bevándorolni kívánó romák. Miután a német Alkotmány­­bíróság júliusban a menekültek járandóságait a német szociális segély szintjére emelte, az ország az ősz végére egyre komolyabb roma bevándorlási hullámmal kénytelen szembenézni.
A bajorországi tartományi választások közeledtével egyre hangosabb az iszlámellenes csoportok hangja a bajor fővárosban. A szélsőjobboldali mozgalmak a München központjában épülő iszlám kulturális központ elleni negatív hangulatot lovagolják meg, ahogy az utóbbi években minden mecsetépítési ügy körül hasonló megmozdulások történtek.
Egyre erősödnek a „populista” mozgalmak Európában. Az Ausztriában december 4-én megismétlendő elnökválasztás, illetve a szintén küszöbön álló olasz népszavazás a parlament átalakításáról egyaránt arról szól, hogy mekkora teret tudnak biztosítani maguknak a jelenlegi rendszert bíráló vagy teljesen elutasító politikai mozgalmak, amelyeknek viszont egy új felmérés szerint egyre erősödik a támogatottsága az európai társadalmakban.
Az Orbán Viktort bíráló médiával egyetértésben, úgy tűnik, az IMF-tagok egy része is úgy gondolja, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezet nem önkiszolgáló vegyesbolt vagy bankautomata, amely a megfelelő gombok megnyomása után annyi pénzt ad ki, amennyit szeretnénk. A feltörekvő tagországok egyre kevésbé hajlandók finanszírozni a szerintük működésképtelen európai modellt, sőt, a kritikusok az eddiginél jóval nagyobb beleszólási jogot követelnek az összegek felhasználásának módjába is.
Egyre több migráns indul útnak az időjárás enyhülésével Európa felé, ahol még mindig nincs megoldás a helyzet kezelésére. Sőt, most már biztos, hogy Törökország könnyű pénzszerzési lehetőségnek tekinti a kialakult helyzetet: egy kiszivárgott állítólagos jegyzőkönyv alapján ugyanis már novemberben megzsarolta az unió soros elnökét és az Európai Bizottság elnökét.
Egyre jobban merevednek a frontok David Cameron pártján belül, de az Európai Unió és a brit kormány között is a júniusi brit népszavazás közeledtével. A britek bent tartása az Európai Unióban viszont további feszültségeket gerjeszthet, ha Brüsszel teljesíti David Cameron követeléseit.
Berlinben is önkormányzati választások zajlottak két héttel ezelőtt. A német főváros szavazói újraválasztották a szociáldemokrata színekben induló Klaus Wowereit főpolgármestert, aki a pódiumon választási győzelmét ünnepelve átölelte élettársát. Egy férfit. Klaus Wowereit
Nyilvánosságra került a Thatcher-éra titkosszolgálati iratai közül néhány igen fontos dokumentum, amelynek 30 éves titkosítását nemrég oldották fel. Ezek miatt Helmut Kohl korábbi német kancellár most védekezésre kényszerült: 1982-ben ugyanis – a jegyzőkönyvek tanúsága szerint – minden második törököt hazaküldött volna.
Angela Merkel mégsem felejtette el, hogy Európában a német kancellárnak kötelessége az emberi jogokat és a demokráciát védelmezni. Ha Kínában nem is, Oroszországban határozottan kifejezte az egyre kevésbé demokratikus kormányzás fölötti aggályait.
Újabb mélyütést kapott az eurózóna a holland kormány összeomlásával. Mark Rutte miniszterelnök Beatrix királynőnek múlt hétfőn átadott lemondó levele ugyanis nemcsak az eddig mintapéldaként szolgáló holland gazdaság számára jelenthet igen nehéz időszakot, hanem az euró megmentésén fáradozó Angela Merkel tervei számára is.
Fegyverszünet jöhet létre Szíriában, ha a megállapodást minden fél kötelezőként fogadja el magára nézve. Erre azonban kevés az esély, ugyanis az orosz és amerikai fél fegyverszüneti megállapodásának szövegében nem szerepel sem az Iszlám Állam, sem az al-Nuszra Front.
Észak-Korea kilencedik államként – köztük az első távol-keleti országként – lépett be az atomfegyverrel rendelkező országok táborába, miután hétfőn hajnalban sikeres föld alatti robbantást hajtott végre Kildzsu város közelében. A kísérlet hírét a nyugati világ, valamint Észak-Korea szövetségesei, Kína és Oroszország is elítélték.
Egyre szaporodnak az Iszlám Állam által elkövetett brutális gyilkosságok a Közel-Keleten: a hétvégén egyiptomi kopt keresztényeket fejeztek le a líbiai tengerparton, kedden pedig 45 embert égettek halálra alig pár mérföldnyire az amerikai hadsereg bázisától az iraki al-Bagdadi városában.
Egyre súlyosabb a helyzet az Iszlám Állam körül, a folyamatos merényletek és emberrablások mellett mindkét oldalon zajlik a médiaháború. A nyugati koalíció és az általuk támogatott helyi erők egyelőre látszatgyőzelmeket aratnak ott, ahol nincs jelentős befolyása az Iszlám Államnak.
A karácsony előtti utolsó hétvégén, több mint harminchárom órás tanácskozás után megszületett az egyezség az Európai Unió 2007–2013-as költségvetéséről. A kompromisszumot kitörő vastaps üdvözölte: ami részben annak is szólt, hogy a sokak szerint az EU "fekete évének" számító 2005-ös év mégsem zárult teljes kudarccal. José Manuel Barroso és Tony Blair a költségvetés aláírása után. A vége jó Fotó: Reuters
Megfigyelői státuszt kapott Palesztina az ENSZ-ben a múlt hét végén. A 138 igen, 9 nem és 41 tartózkodó szavazat mellett elfogadott döntéssel a Vatikánnal egy szintre emelte, és lényegében formálisan államként ismerte el Palesztinát az ENSZ-közgyűlés.
Több figyelmet kellene szentelni az uniós polgárok alapjogainak védelmére a munkaügy és a gazdaság mellett – derül ki abból a felmérésből, amely 28 uniós tagállam több mint negyvenezer női állampolgárától gyűjtött adatokat a nők elleni erőszak témájában.
A görög szavazók múlt vasárnap ismét megmutatták, hogy milyen a nemzeti önérzet; hiába fenyeget az államcsőd réme, mégis a megszorítások ellen szavaztak. A gazdasági válság mellé sikerült egy politikait is összehozni, ami csak súlyosbítja az euróövezet válságát. Olyannyira, hogy vannak, akik már annak gondolatával is eljátszottak, hogy bizonyos országok nélkül jobban menne a sora a közös fizetőeszköznek.
Verbális támadást intézett a hét elején az iráni elnök Európa ellen. Nem sokkal az után, hogy Oroszország bejelentette: nem hagyja, hogy az ENSZ Iránt Észak-Korea ürügyén „megbüntesse” atomprogramja miatt, az évente megrendezésre kerülő „Jeruzsálem nap” nevű Izrael-ellenes tüntetésen Ahmadinezsád kihasználta a helyzetet, hogy üzenjen. Fotó: AP
Egyre súlyosabb nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek azok az európaiak, akik az Aszad-rezsim, vagy a lázadók oldalán harcolnak Szíriában.
Szeptember végén újra választanak a németek. A közvélemény-kutatások szerint Merkel kancellár – Konrad Adenauer és Helmut Kohl után újra – történelmet ír, ha harmadszor is kancellárrá választják.
Alig két és fél hónap van hátra az első kirúgásig a riói focivébén, de a biztonsági intézkedéseket nem lehet elég korán elkezdeni. 3,7 tonna kokaint foglaltak le Santosban, az ország legnagyobb kikötőjében, a brazil hadsereg és a rendőrség pedig „megszállta” a szegénynegyedeket, hogy megakadályozzák a tüntetéseket, és biztonságosabbá tegyék a várost az érkező turisták számára.
Maratoni csúcstalálkozók zajlottak a hétvégén az Egyesült Államokban. Barack Obama elnök először a washingtoni Camp Davidben, majd Chicagóban, a NATO-csúcson volt házigazda. Míg a G8-csúcson az eurózóna válsága volt a meghatározó kérdés, addig a NATO-találkozón egyértelműen a közelgő választások, illetve néhány meghatározó tagállam eddigi politikai irányában bekövetkezett változások adták meg az alaphangot.
Rémálmok fővárosa – ezzel a címmel jelentetett meg a Der Spiegel magazin riportot Budapestről, a várost az új antiszemitizmus centrumának nevezve, amely az évszázad ideológiáinak kísérleti laboratóriuma is – mivel Budapest mind Hitler fasizmusát, mind a kommunizmust átélte.
Atomfegyver Libanonban? Robert Fisk brit újságíró az Independent hasábjain indított offenzívát Izrael ellen, azzal vádolva a hadsereget, hogy urániumalapú fegyvereket vetettek be a 34 napos libanoni háborúban.
Újra válsággóccá válhat Görögország nemcsak az eurózóna, de egész Európa számára is. Ahogy közeledik április 9-e, amikor is az országnak vissza kellene fizetnie a szabad piacról rövid távra felvett kölcsöneit,  egyre forróbbá válik a talaj Alekszisz Ciprasz és társai lába alatt.
Angela Merkel kancellári beiktatása óta folyamatosan a világot járja. Megválasztásakor világosan kijelentette, hogy nem célja a régi külpolitika teljes átalakítása. Sikerének egyik titka, hogy diplomáciájában a hangsúlyt a gazdasági érdekekről az emberi jogokra módosította.  Washingtonban is hallgatnak a német kancellár asszonyra Fotó: Reuters
Vasárnap lépett életbe az a megállapodás, amely szerint az illegálisan Görögországba érkező migránsokat azonnal vissza kell(ene) küldeni Törökországba, ha nem tudják bizonyítani, hogy ott üldözés alatt állnak. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök viszont már kongatja a vészharangokat – nincs elég ember és erőforrás a kivitelezéshez.
Szaddám Huszein volt iraki diktátort 2006. november 5-én a bagdadi különleges törvényszék kötél általi halálra ítélte. Az ítéletet egy 1982-ben az észak-iraki Dudzsail-ben síiták ellen elkövetett népirtás miatt rótták ki. Az Európai Unió bírálta az ítéletet, mivel alapvetően ellenzi a halálbüntetést, amerikai emberi jogi szervezetek szerint azonban a büntetést azért nem szabad végrehajtani, mivel a per lefolyása nem volt korrekt.
Mintegy 150 embert gyilkoltak le iszlám terroristák a kenyai Garissza egyetemi városban. A terrortámadás értelmi szerzője a szomáliai al-Shabaab terrorszervezet egyik vezetője, Mohamed Mohamud, akinek a fejére több mint 145 ezer font (62 millió forint) vérdíjat tűztek ki.
Ázsia és Európa után Afrika lehet a madárinfluenza-járvány következő állomása.  A szakemberek szerint az AIDS-helyzet miatt legyengült lakosság miatt itt a legnagyobb a veszélye annak, hogy a betegség világkatasztrófává szélesedjen. 
Gazdaságélénkítést és gyengébb jent várnak a pénzpiacok az új japán miniszterelnöktől, akit tavaly év végén választott meg a világ harmadik legnagyobb gazdaságával rendelkező országa. Shinzo Abe a régóta  stagnáló gazdaság számára kulcsfontosságú lépéseket ígér: olcsó hitelt és akár mesterségesen gerjesztett inflációt, ám elemzők szerint ez is kevés.
A világ legnagyobb létszámú választói csoportjával rendelkező nemzet, India számára hamarosan eldől, hogy ki lesz az a személy, aki újabb öt évre átveszi majd az ország irányítását. A folyamat azonban nem gyors, a döntést pedig nehezíti, hogy a három esélyes párt programját mintha ugyanaz a személy készítette volna.
Nem lájkolják a kisbefektetők a Facebook tőzsdei bevezetését, sőt. Amerikai fel­haszná­lók tömeges keresetet indítottak a cég ellen, mivel úgy érzik, személyes szférájukat sérti, ahogy a Facebook még az után is figyeli, merre szörföznek az interneten, miután kijelentkeztek az alkalmazásból. A Facebook részvényei eközben sorra döntik a tőzsdei negatív rekordokat.
Szélsőjobbos győzelem született vasárnap az osztrák elnökválasztáson, ám mivel egy jelölt sem lépte át az 50 százalékot, újabb forduló következik májusban. Az egyértelműen a kudarcot vallott migránspolitika számlájára írható eredmény intő jel lehet Angela Merkel és a német politika számára is.
Az elmúlt időszakban több Irakban és Afganisztánban harcoló alakulat visszaélései kerültek napvilágra. A szakértők keresik a magyarázatot, vajon mi váltja ki a katonák brutális viselkedését.
Meghátrálásra kényszerültek a jarmuki menekülttábort elfoglaló dzsihádisták Szíriában. Az Iszlám Állam harcosai április elején vonták ellenőrzésük alá a Bassár el-Aszad damaszkuszi főhadiszállásától alig 10 kilométerre fekvő tábort, ahol csaknem két éve embertelen körülmények között élnek a palesztin menekültek.
Milos Zeman és teletetovált jelölt: Vladimir Franz.
A rendszerváltás óta először választhatnak a csehek közvetlenül köztársasági elnököt. Az első forduló végén egy konzervatív arisztokrata és egy excent­rikus baloldali politikus maradt versenyben, alig egy százaléknyi különbséggel.
Folyamatos vita zajlik Németországban Edward Snowden meghallgatásával kapcsolatban. A politikusok nem értenek egyet azzal kapcsolatban, hogy az NSA (Nemzetbiztonsági Ügynökség) megfigyelési botrány szivárogtatója tegyen-e vallomást a német parlament NSA-vizsgálóbizottsága előtt, illetve hogy ezt személyesen, Németországba utazva kell-e megtennie.
Újra választásokra került sor Dél-Afrikában, ráirányítva ezzel a figyelmet az ország állapotára, amely az 1994-ben névlegesen felszámolt faji elnyomó uralom után sem mutat számottevo változást – bár a társadalmi egyenlotlenségek már nem faji, hanem gazdasági szinten élezodnek a fehér és a fekete lakosság között.  Fotó: Reuters
 A PwC indonéz növekedést prognosztizál.
2050-re Kína átveszi a vezető pozíciót az Egyesült Államoktól, és Indiával kiegészítve ez a három gazdaság vezeti majd a legnagyobbak listáját. A fejlődő gazdaságokban várható ugrásszerű növekedés mellett mégis rengeteg a kihívás, ami befolyásolhatja a bővülést.
Ukrajna egyre jobban hasonlít egy puskaporos hordóra, amelyből a kilógó kanócot még éppen nem gyújtották meg, de nem sok kell hozzá.
A hétvégén az eurózóna negyedik tagállama, Spanyolország is bejelentette, hogy tőkeinjekcióra van szüksége, ha meg akarja menteni haldokló bankjait. A rekordgyorsasággal megszavazott 100 milliárd eurós mentőöv azonban meghiúsíthatja a zónán belül meghirdetett költségvetési megszorításokat, főleg ha a hétvégi görög választásokon az ezek ellen hangosan ágáló szélső­ségesek győznek.
Súlyos válság sújtja Dél-Amerikát, és nem csak a kíméletlen időjárás miatt. Brazíliában és Venezuelában a gazdasági visszaélések és a nyersolaj árának hirtelen esése miatt zuhanórepülésben vannak a gazdasági mutatók. Ennek nyomán komoly kormányválság van kialakulóban, még a kormányfők menesztésével is számolni kell.
Globális képmutatás vagy kötelező óvatosság? Az uniós tagállamok hozzáállása a bevándorlók kérdéséhez e két nézőpontból nézve is elég ellentmondásos.
A német hadsereg bevetése a kongói választások biztosítása érdekében a Szociáldemokrata Párt (SPD) ellenállásába ütközött. Johannes Kahrs, a tiltakozók szóvivője elmondta, hogy mindent megtesznek azért, hogy a javaslat ne kapjon többséget az SPD- frakción belül. Szerinte az egyedüli elfogadható megoldás, ha a hadsereg a nemzetközi megfigyelők védelmében van jelen Kongóban.
Elnökségének legnagyobb társadalmi válsága idején látogatott Németországba Mohamed Murszi egyiptomi elnök, aki arra számított, hogy a németek a keblükre ölelik, és elengedik országa tartozásait.
A Törökországgal kötött megállapodás enyhítette ugyan a terheket, de nem szűnt meg a migránsok beáramlása Európába, és nem szűnt meg a kötelező kvótarendszerről folyó vita sem. A migránshullámtól érintett európai országok igyekeznek minden erejükkel ellenállni, de már nemcsak az Európai Unió, hanem az ENSZ részéről is erősödik rajtuk a politikai nyomás.
Euroszkeptikusok pedig nincsenek: „Minket, az Európai Unió polgárait boldogsággal tölt el Európa egyesítése” – ezzel a felhőtlenül és alaptalanul optimista kijelentéssel kezdődik az unió 50. évfordulójára elfogadott Berlini Nyilatkozat. A helyenként a pártkongresszusi kommünikék – tévedhetetlenséget sugalló – stílusában fogalmazott dokumentum legfontosabb üzenete: a megbukott alkotmány helyett új, népszavazásmentes államközi szerződéssel hoznák létre az új Európát.
Nincs megállapodás, és már pénz sincs a görög államkasszában, hogy a júniusban esedékes 1,6 milliárd eurót visszafizessék az IMF-nek. Ha pedig nem fizetnek, az egyenlő az államcsőddel, aminek a következményei még súlyosabb válságba lökik Görögországot. Nagy kérdés, hogy szükség van-e erre a hajthatatlanságra.
Úgy tűnik, Szíriában lezárul a több éve tartó véres polgárháború. Iráni közvetítéssel a még mindig hatalmon levő Bassár el-Aszad újabb fegyverszüneti megállapodást kötött a lázadókkal, felszámolva ezzel az ellenállás utolsó bástyáját is. Külső szemlélő azt gondolhatja, hogy valóban véget ér a százezrek életét követelő, milliókat földönfutóvá tevő véres konfliktus.
Nagy felbolydulást keltett Obama elnök e heti bejelentése, mely szerint az illegális bevándorlók egy meghatározott csoportjának lehetővé tennék a letelepedést és a munkavállalást az Egyesült Államokban. A tervet azonban máris élesen bírálják, mivel a körülmények nem tisztázottak, és az sem, hogy mit kezd az Egyesült Államok új elnöke a regisztrálók adataival, ha esetleg nem Obama győz. Amerikával szemben Európában és Kanadában viszont egyre szigorodnak a bevándorlás feltételei.
A Fehér Palota:  ezerszobás elnöki rezidencia
Egy időre le kell hogy tegyen egyeduralmi terveiről Erdogan török miniszterelnök, miután nacionalista pártja, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a vasárnapi válasz­tásokon elveszítette parlamenti többségét. A kurdokat képviselő új párt, a HDP viszont 13 százalékkal átlépte a parlamenti küszöböt.
Los Angelesben legalább félmillióan tüntettek a bevándorlási törvény szigorítása ellen. A tervezet lehetővé tenné egy biztonsági kerítés létrehozását az Egyesült Államok védelmi szempontból legsebezhetőbb, ugyanakkor leghosszabb szárazföldi határszakaszán, délen, Mexikó felé. A fellángoló vita további tüntetéseket indukált Milwaukee-ban és Phoenixben is, a szigorítás mellett pedig Washington és Boston utcáin tüntettek. 
Megváltozhat a széljárás India számára a gazdaságban és a társadalomban is Narendra Modi és a nacionalista BJP választási győzelmével.
Két vagy három éve lehet még Szaúd-Arábiának a teljes összeomlásig – ezt jelzi előre az a gazdasági szakértő, aki két éve az olajárak mélyrepülését is megjósolta.
Egyre nagyobb feszültséget generál a bevándorlási kérdésről szóló vita az európai határországok között, de a bevándorlók hullámai is egyre nagyobbak.
Egyre gyorsabban közeledik a nap, amikor a román és bolgár állampolgárok előtt is megnyílik a hivatalos lehetőség, hogy akár szociális juttatásokat is kapjanak azokban az uniós államokban, ahová áttelepülni szeretnének.
Teljes a német kudarc: nemcsak a fociban, de uniós fronton is leterítették az olaszok a német túlerőt. A két „szuper-Mario", Mario Monti és Mario Balotelli gondoskodott arról, hogy ne legyen egyszerű Angela Merkel hétvégéje. A német kancellárnak a héten még saját kormánya haragjával is szembe kell néznie, ám az olaszok sem örülhetnek felhőtlenül: a megállapodás ugyanis gyenge lábakon áll.
Egy névtelen bejelentés vetett véget a kettős életnek: őrizetbe vette a rendőrség a hetvenhárom éves Josef Fritzlt, aki a DNS-vizsgálat után vallotta be, hogy huszonnégy évig fogva tartotta és szexuálisan bántalmazta legnagyobb lányát háza pincéjében, az alsó-ausztriai Amstettenben. Elisabeth Fritzl hét gyermeket szült saját apjának. A példátlan bűncse­lek­mény világszerte megdöbbenést váltott ki.
Úgy tűnik, megszakadt az arab tavasznak nevezett sorozat, amely sorra buktatta meg a Közel-Keleten uralkodó rezsimeket, átadva a stafétát a Muzulmán Testvériségnek a legtöbb országban. A múlt szombati líbiai választásokon a nem hivatalos eredmények alapján egy 58 pártból összeálló liberális formáció, a Nemzeti Erők Szövetsége aratott győzelmet. A problémák azonban ettől még nem oldódnak meg teljesen. Szakértők szerint ugyanis hónapokig is eltarthat, mire megalakul az új líbiai kormány.
Ronald Hopper,  az FBI orlandói ügyön dolgozó nyomozója. Kitakarták Mateen üzenetébõl  az Iszlám Állam nevét.
Folyik a nyomozás az orlandói lövöldözéssel kapcsolatban, és egyre-másra bukkannak fel olyan információk, amelyek tovább árnyalják az egyébként sem egy­szerű helyzetet. Ami változatlan: az amerikai mainstream nyilvánosság elzárkó­zása a tömeggyilkosság iszlamista motivációjának vizsgálata elől.

Belföld

Az elmúlt 30 évben kétségkívül javult a nők helyzete Európa társadalmaiban. Ezt a tendenciát azonban nem kifejezetten tükrözi a 2010-es magyar parlamenti választások eredménye. A Tisztelt Házban ugyanis az európai átlaghoz képest igen alacsony a női képviselők aránya, mindössze 10,13 százalék.
Miért tartja fontosnak a magyarországi szélsőjobb bevonását, integrálását a saját tevékenységükbe?– Azért, mert a nacionalista – és nem szélsőjobboldali, ahogyan Ön mondja – mozgalom még fiatal Európában, és nekünk támogatásunkról kell biztosítanunk azokat, akik a globalizáció és a multikulturális társadalom ellen fordulnak. A mostani rendezvény a német–magyar fegyverbarátságról is szól, és engem nagyon lelkesít, hogy ilyen sok fiatal önkéntesen idejön a hősökre emlékezni.

Interjú

Görögországon a világ szeme, már lassan két hete. Merevek az álláspontok, és nyitva van még a kérdés, hogy ki enged előbb: az eurózóna vezetése vagy az újonnan megválasztott görög kormány, amely zászlajára tűzte a költségvetési megszorítások megszüntetését.
Fosztogatók címmel jelent meg Anders Rydell svéd újságíró könyve a náci műkincsrablások történelmi hátteréről, és arról, hogy mi a helyzet ma a visszaszolgáltatások körül. A könyvet 2014-ben a legrangosabb svéd irodalmi díjra is jelölték.

Fókusz

Magyarországon egyezkedett a 2007–2013 közötti uniós költségvetésről Tony Blair, az Európai Unió soros elnökségét ellátó Nagy-Britannia miniszterelnöke a visegrádi négyek kormányfőivel. Az új tagállamok elé egyértelm? ajánlat került: a büdzsét a kohéziós források, vagyis az új tagállamok fejlesztési költségeinek 10 százalékos megkurtításával "reformálnák meg" első lépésként, amellett hogy a Nagy-Britanniának járó éves visszatérítéstől nem tekintenek el.
Idén télen Európa sosem látott hideggel néz szembe. Olyan országokat is elért a mínusz 30-35 fokos sarki fagy, amelyek évek óta havat sem láttak. A csontig hatoló hideg az Égei-tengertől, és Szicíliától Oroszországig söpört végig a kontinensen, több száz halálos áldozatot követelve.
Fellángolt a vita a bölcsődék szerepéről Németországban, ahol hazánkhoz hasonlóan egy szülőképes korú nőre 1,3 gyermek jut, és ahol az anyaszerepet illetően is hasonlóan konzervatív nézetek uralkodnak. Felmerült a kérdés: vajon mennyire távolodhatnak el az anyák a gyermekágytól? Teljes idejüket az utódoknak kell szentelniük, vagy munka mellett is lehetnek jó anyák?
Évszázados rekordokat dönt a Duna és a Tisza áradása idén, nemcsak Magyarországon, hanem a folyók mentén fekvő államokban is. A készültség óriási, de így sem sikerült mindenhol megakadályozni a tragédiákat. Több helyen átszakadtak a gátak, és az idei áradás Nyugat-Európa több területén halálos áldozatokat is követelt. Fotó: AP
Az MDF elnöke nem hisz abban,hogy „jobboldali egypártrendszert" kell csinálni, amibe Csurka is, és Csintalan Sándor is belefér. Dávid Ibolya szerint a politika nem olyan, mint egy mobiltelefon-társaság, ahol egyetlen cél van, a legnagyobb lefedettség. Fotó: Somorjai László

Háttér

Alig van már hátra három hónap a 2014-es brazil focivébé kezdőrúgásáig, ám nagy valószínűséggel a rangos nemzetközi sporteseményekhez „méltó” módon ez a rendezvény sem megy majd simán, ez már az előkészületekből látszik. A stadionok egy részének csúszik az átadása, a társadalomban minden egyes elköltött reállal egyre nő az ellenállás, pedig a brazilok lételeme a foci.
Fotó: DailyMail
Nem sokat hallunk róluk, de vannak olyanok, akik megbánják, hogy nemet változtató operációt hajtottak végre rajtuk.
Tovább zajlik a német jegybank korábbi elnöke által kiprovokált vita a bevándorlásról. Thilo Sarrazin Németország felszámolja önmagát című botránykönyve (A Sarrazin-botrány. Hetek, 2010. szeptember 10.) a jelek szerint rátapintott a németek legérzékenyebb pontjára, és igazi szakítópróbát jelent a szociáldemokrata pártnak. A politikai felfordulás azonban nívós szakmai vitát is generált – Sarrazin könyve segített abban, hogy a bevándorlók integrációjának hendikepjeit szakértők egész sora kezdje feszegetni.
Az egész Európára kiterjedő válság hatására erősödő szélsőséges mozgalmak egyre inkább fókuszba állítják a szélsőjobboldal múltját. A BBC nemrég Hitler gyermekei címmel dokumentumfilmet vetített, amelyben öt náci háborús bűnös leszármazottai szólaltak meg. A rendező, az izraeli Chanoch Ze’evi szerint hasonló érzelmi tüneteket produkálnak a szégyenkező utódok, mint a borzalmak túlélői.
Nem csitul a legnagyobb amerikai kikötők bérbeadása körül kitört vihar. Mint arról beszámoltunk, demokrata és republikánus politikusok tiltakoztak az ellen, hogy egy dubai állami cég kezelésébe kerüljön többek között a New York-i, philadelphiai és miami kikötő.
Egyre gyakrabban fogalmazódik meg bennünk a kívánság: bárcsak lenne pár nap szabadidőm, nem csinálnék semmit. Ez a „nem csinálok semmit" azonban legtöbbünk számára szinte lehetetlen. Nem azért, mert nincs rá idő, hanem mert a mai ember képtelen a semmittevésre; már az is kemény munkába telik, hogy egy helyben tudjon maradni. Az agy kikapcsolása, de még lelassítása is hosszú gyakorlás után tud csak megvalósulni, és ez nem csak a topmene­dzsereknek nem megy: a munkanélküliek is képtelenek élvezni a szabadidőt.
Leslie Van Houten a gyilkosság idején és ma. Fél évszázad múltán szabadulhat.
Egy azonosított holttest és egy feltételes szabadlábra helyezés esélye 47 év börtön után – ezek az események irányították rá újra a figyelmet Charles Manson sorozatgyilkosra és a körülötte kialakult „Manson családra”. A szekta 1969 nyarán öt hét alatt kilenc gyilkosságot követett el – legalábbis ennyit sikerült rájuk bizonyítani.
Speciális értékelési rendszert dolgozott ki a Minority Rights Group International (MRGI) elnevezésű nemzetközi jogvédő szervezet: azt igyekeznek meghatározni, hogy melyik országban mekkora egy humanitárius katasztrófa esélye.
A Washingtoni Egyetem tudósainak a világon elsőként sikerült egy még meg nem született gyermek teljes géntérképét felállítaniuk az anya vérében és az apa nyálában található DNS minták alapján. Az esemény azonban igen ellentmondásos, ugyanis ezzel nemcsak a betegségek, hanem akár maguk a magzatok is „szűrhetővé” válnak - elvileg akár a várható természetes adottságaik alapján is.
Egy ENSZ-tanulmány szerint az úgynevezett kiégés (burn out) szindróma húsz éven belül első helyre kerül a vezető halálokok között, megelőzve a szívinfarktust és az AIDS-et is. Ehhez képest a legtöbben még csak fel sem ismerik ezt a betegséget, és a tüneteket külön-külön igyekeznek kezelni. Pedig a kiégés gyógyítható, sőt megelőzhető.
Elképesztő szegénység, etnikai, vallási háborúk, éhínség, AIDS, járványok, menekülttáborok: Afrika sötét oldala. A fekete kontinens újabb problémával kénytelen szembenézni: úgy tűnik, a globális felmelegedés hatásai is hatványozottan érintik az afrikai országokat. 
Az elmúlt hónapokban többször is sokkolták a világ közvéleményét az indiai nők ellen elkövetett tömeges nemi erőszakokról szóló beszámolók. Decemberben az egyik áldozat halálhíre tömegeket vitt az utcára, ám a tendencia nem állt meg.
Rohamosan fejlŐdik a technológia, mára életünk szinte minden területére behatoltak az újításai.
A gyerekek és a fiatalok véleményének átformálásával igyekszik egyre nagyobb társadalmi befolyásra szert tenni a szélsőjobb Európában.
Nem csak nálunk vitás kérdés a droghasználattal kapcsolatos szabályozás. Vannak országok, amelyek intézkedései nyomán valódi fejlődés figyelhető meg a drog elleni harcban, más országok viszont melegágyává váltak a házilag termesztett vadkendernek és az illegális droglaboratóriumoknak. Így történt ez Csehországban is, ahol két éve liberalizálták a drogtörvényeket.

Sport

Még a Kanadában lezajlott G20 konferenciát is elhomályosítja a dél-afrikai futball-világbajnokság. A politikusok is igyekeztek gyorsan végezni vagy egy-két percre kiosonni a megbeszélések szüneteiben, hogy minél hamarabb leülhessenek a képernyő elé. Barack Obama, David Cameron, Angela Merkel és Nicolas Sarkozy is azok között volt, akik időnként néhány percre „kilógtak” a világgazdaság helyzetének stabilizálásáról szóló megbeszélésekről, hogy nemzeti válogatottjaiknak szurkoljanak.
Az egyre dagadó nemzetközi bundabotrány ügyében október elején megkezdte tárgyalássorozatát a németországi Bochum bírósága. Az ügyben még sok meglepetés érheti a közvéleményt, gyors ítéletre azonban biztosan nem lehet számítani. Magyar vonatkozásról részletesen eddig nem tudtak beszámolni, de az utóbbi hónapok hírei azt sejtetik, hogy ez sokáig már nem várat magára.
Lionel Messi, a Barcelona argentin játékosa zsinórban másodszor nyerte el az Aranylabdát. A győztes két csapattársát, Andrés Iniestát és Xavi Hernándezt utasította maga mögé. A héten kihirdetett eredmény nagy meglepetést keltett, mivel Messi ugyan szárnyalt a spanyol bajnokságban a Barcelonával, viszont a tavalyi év legrangosabb sporteseményén, a dél-afrikai futball-világbajnokságon Argentína színeiben még gólt sem szerzett, míg Iniesta neve mellett a világbajnoki címet jelentő döntő gól szerepel.
A média, a brazil elnök, a csapat-társak és mindenki a múltját méltatják, viszont Ronaldo 18 év profi futball után a jövőjét tervezi. Hétfőn jelentette be visszavonulását a legendás tehetségű brazil csatár, aki elmondta, hogy „úgy érzem magam, mintha meghaltam volna”. A csatár viszont azt is jelezte, hogy nem marad távol a futball világától.
Beköszöntött az adóbevallások időszaka, így hát itt az ideje annak is, hogy a vezető magazinok, mint a Forbes vagy a sportban az ESPN hírcsatorna utánanézzen, ki keresett tavaly a legjobban a milliárdosok, illetve a csúcssportolók között. A sportcsatorna 182 ország legjobban kereső sportolóit foglalta össze egy listában, amelyet internetes hírportálján tett közzé. A szórás elég nagy, 5 ezer dollártól 32 millió dollárig terjedő éves jövedelmekkel büszkélkedhetnek a legjobbak. Hazánkat Gera Zoltán képviseli, aki a 87.

Hit és értékek

Évtizedek óta akarnak a nők egyenrangú szerepet betölteni a társadalomban. Most, hogy ez – néhány olyan részlettől eltekintve, mint például a java­dalmazás – megvalósulni látszik, újabb fejezet nyílik a „mihez van jogom?” című vitában is.
Heves vita robbant ki a német politikai életben a szcientológia egyház körül. A nyilatkozatáradatot az váltotta ki, hogy az L. Ron Hubbard sci-fi író által alapított közösség január közepén egy hatemeletes, mintegy négyezer négyzetméteres üvegpalotát adott át Berlin központjában. A politikusok attól tartanak, hogy a közösség veszélyt jelent a fiatalokra, mivel a székház előtt máris agresszív térítő munka zajlik.
Nem egészen egy héttel a kelet-törökországi Malatya városában történt brutális gyilkosságok után, amelyekben török ultranacionalista fiatalok egy német és két török származású keresztény torkát vágták el, újabb fenyegetések ériték a keresztény könyvkiadókat Törökországban. A meggyilkolt német misszionárius családja Fotó: AP
Sok elemző próbálja megfejteni, hogy mi az Obama-jelenség titka, nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Európában is. A német Der Spiegel hetilap riporterei felkeresték a demokrata elnökjelölt számára az egyik legfontosabb hátteret jelentő chicagói Trinity United Church elnevezésű protestáns megagyülekezetet, amely több közismert amerikai fekete közéleti személyiség szellemi otthona és az afroamerikai kultúra bázisa.

Arcok

Mindannyiunk életében vannak hullámhegyek és hullámvölgyek. Egy fiatal hawaii lányt, bármennyire hihetetlenül hangzik is, éppen ez éltet: Bethany Hamilton ugyanis profi szörföző. Élete legmélyebb hullámvölgye, majd aztán a legmagasabb hullámhegy, amire hite segítségével szörfdeszkáján felkapaszkodott, mégis kivételes emberré teszi. Tragédiájáról és az ezt követő fölényes győzelemről Soul Surfer címmel film is készült, amely április elején debütált az amerikai mozikban.
A Forbes magazin idén is közzétette a világ száz leggazdagabb emberéről készített listáját. A rangsorban huszonöt ország nagyvállalkozói és iparmágnásai képviseltetik magukat, túlnyomó részben Ázsiából, az Egyesült Államokból, illetve Oroszországból.

Életmód

Nem jó az embernek egyedül lenni. Ősi igazság, ami a 21. századi ember számára is egyértelmű, holott a trendek és a média igyekeznek meggyőzni róla minket, hogy ez nem feltétlenül van így. Mindenesetre az informatikai korszak embere egyre magányosabb, a kedvelt közösségi portálok egyre nehezebbé teszik a normális kommunikációt, így hát a párválasztásban is fejleszteni kellett a technikán.
Amióta léteznek, a városok mindig is az élet középpontjában álltak, minden itt volt, ami számított: a templom, a bíróság, a piac és az iskola. Sőt, azok számára, akikben erősen izzik az ambíció, a városi létnél jobb választás nem is létezik. Ahogy mondani szokták, Shakespeare London miatt hagyta el Stratford-upon-Avont, nem pedig fordítva.

Oldalak