Kereső toggle

Rimaszombati Andrea cikkei

Külföld

Egyre jobban merevednek a frontok David Cameron pártján belül, de az Európai Unió és a brit kormány között is a júniusi brit népszavazás közeledtével. A britek bent tartása az Európai Unióban viszont további feszültségeket gerjeszthet, ha Brüsszel teljesíti David Cameron követeléseit.
A múlt század hidegháborús hangulatát idézik a Törökországról és Szíriáról szóló hírek az elmúlt két hétben. Az egyik a NATO tagja, Amerika támogatását élvezi, viszont a lázadók oldalán áll, míg a másik Oroszország szoros szövetségese, és egyre mélyebb, lassan fegyveressé fajuló konfliktus alakul közöttük.
Los Angelesben legalább félmillióan tüntettek a bevándorlási törvény szigorítása ellen. A tervezet lehetővé tenné egy biztonsági kerítés létrehozását az Egyesült Államok védelmi szempontból legsebezhetőbb, ugyanakkor leghosszabb szárazföldi határszakaszán, délen, Mexikó felé. A fellángoló vita további tüntetéseket indukált Milwaukee-ban és Phoenixben is, a szigorítás mellett pedig Washington és Boston utcáin tüntettek. 
A bajorországi tartományi választások közeledtével egyre hangosabb az iszlámellenes csoportok hangja a bajor fővárosban. A szélsőjobboldali mozgalmak a München központjában épülő iszlám kulturális központ elleni negatív hangulatot lovagolják meg, ahogy az utóbbi években minden mecsetépítési ügy körül hasonló megmozdulások történtek.
Nem működnek Merkel reformkísérletei az eurózónában – a notóriusok adóssága nemhogy csökken, az idő múlásával egyre növekszik. Az olaszok, az írek és a portugálok előtt azonban magasan listavezető a görög gazdaság, amely ugyan felére csökkentette a költségvetési hiányt, ám ez még nem elég az üdvösséghez – az eldöntött reformok valahogy nem akarnak megvalósulni.
Egyre szaporodnak az Iszlám Állam által elkövetett brutális gyilkosságok a Közel-Keleten: a hétvégén egyiptomi kopt keresztényeket fejeztek le a líbiai tengerparton, kedden pedig 45 embert égettek halálra alig pár mérföldnyire az amerikai hadsereg bázisától az iraki al-Bagdadi városában.
Újra forrnak az indulatok a Kanadában menedékjogot kért romák körül. A Kanadai Határszolgálati Hivatal (CBSA) megvizsgálta a 2010 és 2011 között bebörtönzött magyar származású romák hátterét, és arra a következtetésre jutott, hogy tenni kell a szerintük megtervezett, és emiatt igen veszélyes bevándorlási hullám ellen.
Vasárnap kerül sor az elnökválasztás első fordulójára, ahol egyelőre úgy tűnik, csak az kérdés, hogy megsemmisítő vagy szerény vereséget szenved a hivatalban lévő elnök. Nicolas Sarkozy 36 százalékos népszerűségi mutatójával az ötödik köztársaság legnép­szerűt­lenebb elnöke. A várható vereség ellenére Sarkozy remek hajrát produkált a kampány finisében, amelybe még Obama elnököt is sikerült bevonnia.
Nyilvánosságra került a Thatcher-éra titkosszolgálati iratai közül néhány igen fontos dokumentum, amelynek 30 éves titkosítását nemrég oldották fel. Ezek miatt Helmut Kohl korábbi német kancellár most védekezésre kényszerült: 1982-ben ugyanis – a jegyzőkönyvek tanúsága szerint – minden második törököt hazaküldött volna.
Egy névtelen bejelentés vetett véget a kettős életnek: őrizetbe vette a rendőrség a hetvenhárom éves Josef Fritzlt, aki a DNS-vizsgálat után vallotta be, hogy huszonnégy évig fogva tartotta és szexuálisan bántalmazta legnagyobb lányát háza pincéjében, az alsó-ausztriai Amstettenben. Elisabeth Fritzl hét gyermeket szült saját apjának. A példátlan bűncse­lek­mény világszerte megdöbbenést váltott ki.
Egyre súlyosabb a helyzet az Iszlám Állam körül, a folyamatos merényletek és emberrablások mellett mindkét oldalon zajlik a médiaháború. A nyugati koalíció és az általuk támogatott helyi erők egyelőre látszatgyőzelmeket aratnak ott, ahol nincs jelentős befolyása az Iszlám Államnak.
Nemcsak Kanadában, hanem már az Európai Unió több államában is problémát je­len­tenek a menekültként bevándorolni kívánó romák. Miután a német Alkotmány­­bíróság júliusban a menekültek járandóságait a német szociális segély szintjére emelte, az ország az ősz végére egyre komolyabb roma bevándorlási hullámmal kénytelen szembenézni.
Több figyelmet kellene szentelni az uniós polgárok alapjogainak védelmére a munkaügy és a gazdaság mellett – derül ki abból a felmérésből, amely 28 uniós tagállam több mint negyvenezer női állampolgárától gyűjtött adatokat a nők elleni erőszak témájában.
Az Orbán Viktort bíráló médiával egyetértésben, úgy tűnik, az IMF-tagok egy része is úgy gondolja, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezet nem önkiszolgáló vegyesbolt vagy bankautomata, amely a megfelelő gombok megnyomása után annyi pénzt ad ki, amennyit szeretnénk. A feltörekvő tagországok egyre kevésbé hajlandók finanszírozni a szerintük működésképtelen európai modellt, sőt, a kritikusok az eddiginél jóval nagyobb beleszólási jogot követelnek az összegek felhasználásának módjába is.
Angela Merkel mégsem felejtette el, hogy Európában a német kancellárnak kötelessége az emberi jogokat és a demokráciát védelmezni. Ha Kínában nem is, Oroszországban határozottan kifejezte az egyre kevésbé demokratikus kormányzás fölötti aggályait.
Alig két és fél hónap van hátra az első kirúgásig a riói focivébén, de a biztonsági intézkedéseket nem lehet elég korán elkezdeni. 3,7 tonna kokaint foglaltak le Santosban, az ország legnagyobb kikötőjében, a brazil hadsereg és a rendőrség pedig „megszállta” a szegénynegyedeket, hogy megakadályozzák a tüntetéseket, és biztonságosabbá tegyék a várost az érkező turisták számára.
Újabb mélyütést kapott az eurózóna a holland kormány összeomlásával. Mark Rutte miniszterelnök Beatrix királynőnek múlt hétfőn átadott lemondó levele ugyanis nemcsak az eddig mintapéldaként szolgáló holland gazdaság számára jelenthet igen nehéz időszakot, hanem az euró megmentésén fáradozó Angela Merkel tervei számára is.
Egyre súlyosabb nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek azok az európaiak, akik az Aszad-rezsim, vagy a lázadók oldalán harcolnak Szíriában.
Újra válsággóccá válhat Görögország nemcsak az eurózóna, de egész Európa számára is. Ahogy közeledik április 9-e, amikor is az országnak vissza kellene fizetnie a szabad piacról rövid távra felvett kölcsöneit,  egyre forróbbá válik a talaj Alekszisz Ciprasz és társai lába alatt.
Megfigyelői státuszt kapott Palesztina az ENSZ-ben a múlt hét végén. A 138 igen, 9 nem és 41 tartózkodó szavazat mellett elfogadott döntéssel a Vatikánnal egy szintre emelte, és lényegében formálisan államként ismerte el Palesztinát az ENSZ-közgyűlés.
Az Európai Parlament huszonöt évig fizetett, mint a katonatiszt, most azonban igyekszik angolosan távozni egy olyan üzletből, amelyben kiderült: a strasbourgi városvezetők legalább 50 millió eurót (12 milliárd forint) tettek zsebre a semmiért cserébe. Összehasonlításként: ez másfélszerese a Kulcsár-ügyben eltűnt pénznek. Az Európai Parlament székháza. Nem olcsó mulatság Fotó: AP
A görög szavazók múlt vasárnap ismét megmutatták, hogy milyen a nemzeti önérzet; hiába fenyeget az államcsőd réme, mégis a megszorítások ellen szavaztak. A gazdasági válság mellé sikerült egy politikait is összehozni, ami csak súlyosbítja az euróövezet válságát. Olyannyira, hogy vannak, akik már annak gondolatával is eljátszottak, hogy bizonyos országok nélkül jobban menne a sora a közös fizetőeszköznek.
Szeptember végén újra választanak a németek. A közvélemény-kutatások szerint Merkel kancellár – Konrad Adenauer és Helmut Kohl után újra – történelmet ír, ha harmadszor is kancellárrá választják.
Mintegy 150 embert gyilkoltak le iszlám terroristák a kenyai Garissza egyetemi városban. A terrortámadás értelmi szerzője a szomáliai al-Shabaab terrorszervezet egyik vezetője, Mohamed Mohamud, akinek a fejére több mint 145 ezer font (62 millió forint) vérdíjat tűztek ki.
Angela Merkel német kancellár és George W. Bush fehér házi találkozójukon újra megerősítették, hogy Irán nem juthat nukleáris fegyverhez. A diplomáciai út végén, az American Jewish Committee ünnepségén Bush fontos stratégiai partnernek nevezte Merkelt, aki biztosította a hallgatóságot arról, hogy „Izrael létezéshez való jogát soha nem lehet megkérdőjelezni”.
A világ legnagyobb létszámú választói csoportjával rendelkező nemzet, India számára hamarosan eldől, hogy ki lesz az a személy, aki újabb öt évre átveszi majd az ország irányítását. A folyamat azonban nem gyors, a döntést pedig nehezíti, hogy a három esélyes párt programját mintha ugyanaz a személy készítette volna.
Maratoni csúcstalálkozók zajlottak a hétvégén az Egyesült Államokban. Barack Obama elnök először a washingtoni Camp Davidben, majd Chicagóban, a NATO-csúcson volt házigazda. Míg a G8-csúcson az eurózóna válsága volt a meghatározó kérdés, addig a NATO-találkozón egyértelműen a közelgő választások, illetve néhány meghatározó tagállam eddigi politikai irányában bekövetkezett változások adták meg az alaphangot.
Miután egy sor különleges autó jelent meg az utóbbi hónapokban német városok utcáin tizenegy lencsés, 360 fokban fotózni képes kamerákkal a tetejükön, oldalukon pedig Google felirattal, egy alig ötezer lakosú észak-német kisváros, Molfsee szembeszállt az amerikai „adatóriással”, és közlekedési rendeletekre hivatkozva egyelőre sikeresen kitiltotta utcáiról a Google legújabb projektjét, a Street View-t.
Meghátrálásra kényszerültek a jarmuki menekülttábort elfoglaló dzsihádisták Szíriában. Az Iszlám Állam harcosai április elején vonták ellenőrzésük alá a Bassár el-Aszad damaszkuszi főhadiszállásától alig 10 kilométerre fekvő tábort, ahol csaknem két éve embertelen körülmények között élnek a palesztin menekültek.
Egyre több migráns indul útnak az időjárás enyhülésével Európa felé, ahol még mindig nincs megoldás a helyzet kezelésére. Sőt, most már biztos, hogy Törökország könnyű pénzszerzési lehetőségnek tekinti a kialakult helyzetet: egy kiszivárgott állítólagos jegyzőkönyv alapján ugyanis már novemberben megzsarolta az unió soros elnökét és az Európai Bizottság elnökét.
„Itt volt a világvége” – az egyik túlélő így kommentálta a BBC tudósítójának az indonéziai földrengést, amely egy kitörni készülő tűzhányó tövében történt. Jáva szigetén óráról órára nő a halálos áldozatok száma: lapzártánkkor több mint 5500 holttestet takarnak a földrengés után romba dőlt házak. A mentőosztagok tovább kutatnak túlélők után, de az esőzések és az állandó áramkimaradások hátráltatják a mentési munkálatokat.
Folyamatos vita zajlik Németországban Edward Snowden meghallgatásával kapcsolatban. A politikusok nem értenek egyet azzal kapcsolatban, hogy az NSA (Nemzetbiztonsági Ügynökség) megfigyelési botrány szivárogtatója tegyen-e vallomást a német parlament NSA-vizsgálóbizottsága előtt, illetve hogy ezt személyesen, Németországba utazva kell-e megtennie.
Lapzártakor már 250 fölé emelkedett a hétfő hajnali olaszországi földrengés halálos áldozatainak a száma. Az ország középső részét három évtized óta nem tapasztalt erősségű csapás érte, amelyben több mint ezerötszázan megsérültek, 17 ezer ember lett hajléktalan, és 26 településen keletkeztek jelentős károk. Egy helybeli tudós szerint azonban elkerülhető lett volna a katasztrófa, ha a hatóságok kellő figyelmet fordítanak az előrejelzésére – amely mindössze egy hetet és 60 kilométert tévedett.
Gazdaságélénkítést és gyengébb jent várnak a pénzpiacok az új japán miniszterelnöktől, akit tavaly év végén választott meg a világ harmadik legnagyobb gazdaságával rendelkező országa. Shinzo Abe a régóta  stagnáló gazdaság számára kulcsfontosságú lépéseket ígér: olcsó hitelt és akár mesterségesen gerjesztett inflációt, ám elemzők szerint ez is kevés.
Fegyverszünet jöhet létre Szíriában, ha a megállapodást minden fél kötelezőként fogadja el magára nézve. Erre azonban kevés az esély, ugyanis az orosz és amerikai fél fegyverszüneti megállapodásának szövegében nem szerepel sem az Iszlám Állam, sem az al-Nuszra Front.
Megrázó képsorokat tett közzé nemrég a BBC az amerikai hadsereg iraki kontingenséről, melyek szerint a koalíciós csapatok katonái „tizenegy ártatlan iraki civilt” öltek meg március 15-én Isaki városában, 60 kilométerre északra Bagdadtól. Fotók: AP
Ukrajna egyre jobban hasonlít egy puskaporos hordóra, amelyből a kilógó kanócot még éppen nem gyújtották meg, de nem sok kell hozzá.
Nem lájkolják a kisbefektetők a Facebook tőzsdei bevezetését, sőt. Amerikai fel­haszná­lók tömeges keresetet indítottak a cég ellen, mivel úgy érzik, személyes szférájukat sérti, ahogy a Facebook még az után is figyeli, merre szörföznek az interneten, miután kijelentkeztek az alkalmazásból. A Facebook részvényei eközben sorra döntik a tőzsdei negatív rekordokat.
Globális képmutatás vagy kötelező óvatosság? Az uniós tagállamok hozzáállása a bevándorlók kérdéséhez e két nézőpontból nézve is elég ellentmondásos.
Milos Zeman és teletetovált jelölt: Vladimir Franz.
A rendszerváltás óta először választhatnak a csehek közvetlenül köztársasági elnököt. Az első forduló végén egy konzervatív arisztokrata és egy excent­rikus baloldali politikus maradt versenyben, alig egy százaléknyi különbséggel.
Lázas készülődés előzi meg az Európai Unió és az Egyesült Államok júniusi csúcstalálkozóját. A Fehér Ház bejelentette, hogy a bécsi csúcson, ahol George W. Bush, a soros elnök Ausztria kancellárjával, Wolfgang Schüssellel George W. Bush Komoly témákról tárgyalna
Nincs megállapodás, és már pénz sincs a görög államkasszában, hogy a júniusban esedékes 1,6 milliárd eurót visszafizessék az IMF-nek. Ha pedig nem fizetnek, az egyenlő az államcsőddel, aminek a következményei még súlyosabb válságba lökik Görögországot. Nagy kérdés, hogy szükség van-e erre a hajthatatlanságra.
 A PwC indonéz növekedést prognosztizál.
2050-re Kína átveszi a vezető pozíciót az Egyesült Államoktól, és Indiával kiegészítve ez a három gazdaság vezeti majd a legnagyobbak listáját. A fejlődő gazdaságokban várható ugrásszerű növekedés mellett mégis rengeteg a kihívás, ami befolyásolhatja a bővülést.
Úgy tűnik, Szíriában lezárul a több éve tartó véres polgárháború. Iráni közvetítéssel a még mindig hatalmon levő Bassár el-Aszad újabb fegyverszüneti megállapodást kötött a lázadókkal, felszámolva ezzel az ellenállás utolsó bástyáját is. Külső szemlélő azt gondolhatja, hogy valóban véget ér a százezrek életét követelő, milliókat földönfutóvá tevő véres konfliktus.
A hétvégén az eurózóna negyedik tagállama, Spanyolország is bejelentette, hogy tőkeinjekcióra van szüksége, ha meg akarja menteni haldokló bankjait. A rekordgyorsasággal megszavazott 100 milliárd eurós mentőöv azonban meghiúsíthatja a zónán belül meghirdetett költségvetési megszorításokat, főleg ha a hétvégi görög választásokon az ezek ellen hangosan ágáló szélső­ségesek győznek.
A Fehér Palota:  ezerszobás elnöki rezidencia
Egy időre le kell hogy tegyen egyeduralmi terveiről Erdogan török miniszterelnök, miután nacionalista pártja, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a vasárnapi válasz­tásokon elveszítette parlamenti többségét. A kurdokat képviselő új párt, a HDP viszont 13 százalékkal átlépte a parlamenti küszöböt.
Elnökségének legnagyobb társadalmi válsága idején látogatott Németországba Mohamed Murszi egyiptomi elnök, aki arra számított, hogy a németek a keblükre ölelik, és elengedik országa tartozásait.
Vasárnap lépett életbe az a megállapodás, amely szerint az illegálisan Görögországba érkező migránsokat azonnal vissza kell(ene) küldeni Törökországba, ha nem tudják bizonyítani, hogy ott üldözés alatt állnak. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök viszont már kongatja a vészharangokat – nincs elég ember és erőforrás a kivitelezéshez.
Egy héttel azt követően, hogy nyilvánosságra kerültek a New York-i metró elleni gáztámadás tervei, újabb merényletkísérletet lepleztek le az Egyesült Államokban. Hét embert tartóztatott le az FBI Liberty Cityben, Miamiban. Narsile Batiste (balra) és a Sears Tower Fotók: AP
Megváltozhat a széljárás India számára a gazdaságban és a társadalomban is Narendra Modi és a nacionalista BJP választási győzelmével.
Egyre nagyobb feszültséget generál a bevándorlási kérdésről szóló vita az európai határországok között, de a bevándorlók hullámai is egyre nagyobbak.
Szélsőjobbos győzelem született vasárnap az osztrák elnökválasztáson, ám mivel egy jelölt sem lépte át az 50 százalékot, újabb forduló következik májusban. Az egyértelműen a kudarcot vallott migránspolitika számlájára írható eredmény intő jel lehet Angela Merkel és a német politika számára is.
A június 9-én a belgiumi Liege-ben eltűnt két kislány, a 7 éves Stacy Lemmens és a 10 éves Nathalie Mahy (képeinken) holttestének megtalálásával a belga társadalomban újra megelevenedtek az emlékek a gyermekgyilkos Marc Dutroux-ról, aki 1995-ben ugyancsak Liege-ben két 8 éves kislányt rabolt el és éheztetett halálra egy pincébe zárva.
Nagy felbolydulást keltett Obama elnök e heti bejelentése, mely szerint az illegális bevándorlók egy meghatározott csoportjának lehetővé tennék a letelepedést és a munkavállalást az Egyesült Államokban. A tervet azonban máris élesen bírálják, mivel a körülmények nem tisztázottak, és az sem, hogy mit kezd az Egyesült Államok új elnöke a regisztrálók adataival, ha esetleg nem Obama győz. Amerikával szemben Európában és Kanadában viszont egyre szigorodnak a bevándorlás feltételei.
Finisébe érkezett a választási kampány Németországban. Az amerikai választások felfokozott izgalmához képest a németeket nem kifejezetten jellemzik – ebben az időszakban sem – a nagy érzelmi kilengések: az elmúlt négy­évnyi kormányzás után a kérdés a németek számára nagyjából annyi, hogy Angela Merkelt és pártját ki fogja a következő ciklusban támogatni a kormányzásban.
Visszaesett a német helyi önkormányzati választásokon a neonáci NPD az öt évvel ezelőtti állapotokhoz képest. Míg a legutóbbi választásokkor szinte túlszárnyalta a kormányzó szociáldemokrata pártot is az elért 9,2 százalékkal, addig az augusztus utolsó hétvégéjén lezajlott szövetségi állami választásokon alig több mint felére csökkent a támogatottságuk.
Nem sok barátja maradt a görögöknek az eurózóna miniszterelnökei között – ha azonban nem állapodnak meg július 20-ig, azaz két héten belül, az Égei-tengeri ország végleg ki is kerülhet az eurózónából. Ötnapos ultimátumot kapott az új pénzügyminiszter, hogy kivitelezhető terveket tegyen az asztalra.
Egyre gyorsabban közeledik a nap, amikor a román és bolgár állampolgárok előtt is megnyílik a hivatalos lehetőség, hogy akár szociális juttatásokat is kapjanak azokban az uniós államokban, ahová áttelepülni szeretnének.
Súlyos válság sújtja Dél-Amerikát, és nem csak a kíméletlen időjárás miatt. Brazíliában és Venezuelában a gazdasági visszaélések és a nyersolaj árának hirtelen esése miatt zuhanórepülésben vannak a gazdasági mutatók. Ennek nyomán komoly kormányválság van kialakulóban, még a kormányfők menesztésével is számolni kell.
Lapzártakor súlyos fordulatot vett a három hete tartó izraeli túszdráma, miután keddről szerdára virradó éjjel újabb két katonát raboltak el, ezúttal északon. A libanoni Hezbollah vezetői most azt követelik, hogy Izrael több ezer bebörtönzött terroristát engedjen szabadon a foglyul ejtett katonákért. Fotók: AP
Új fejezetet nyitott Amerika történelmében Barack Obama elnök legutóbbi magánakciója, amelynek keretében fogolycsere segítségével kiszabadította az afganisztáni tálibok kezéből az öt éve fogva tartott Bowe Bergdahl őrmestert.
Teljes a német kudarc: nemcsak a fociban, de uniós fronton is leterítették az olaszok a német túlerőt. A két „szuper-Mario", Mario Monti és Mario Balotelli gondoskodott arról, hogy ne legyen egyszerű Angela Merkel hétvégéje. A német kancellárnak a héten még saját kormánya haragjával is szembe kell néznie, ám az olaszok sem örülhetnek felhőtlenül: a megállapodás ugyanis gyenge lábakon áll.
Továbbra is eseménytelenül zajlik a német választási kampány, legalábbis a bel-politikában. Merkel és politikustársai annyira biztosra akarnak menni, hogy egyetlen fontos európai szintű témában sem nyilatkoznak, amiért élesen bírálja is őket a nemzetközi sajtó.
Merkel marad, de új koalíció élén. A német választások nyertesei azonban a kisebb pártok: a liberálisok, a zöldek és exkommunista baloldaliak is jobb eredményt értek el a vártnál, együtt a szavazatok közel egyharmadát szerezve meg. Bukott viszont a baloldal, nem is kicsit: 11 százalékot veszítettek, és kikerültek a kormányból, így a szociáldemokrata térvesztés tovább folytatódott Európában. Még inkább leszerepelt a német szélsőjobb, amelyre a 80 milliós Németországban alig 600 ezren szavaztak.
Megszületett a megállapodás Görögország ügyében, ami inkább ultimátum, mint közös megegyezés. A vesszőfutásnak azonban még mindig nincs vége, a görög parlament ugyanis lapzártánk idején szavaz arról, hogy ők is elfogadják-e azt a segélycsomagot, amelyet Alekszisz Ciprasz görög kormányfő írt alá hétfőn Brüsszelben.
A Törökországgal kötött megállapodás enyhítette ugyan a terheket, de nem szűnt meg a migránsok beáramlása Európába, és nem szűnt meg a kötelező kvótarendszerről folyó vita sem. A migránshullámtól érintett európai országok igyekeznek minden erejükkel ellenállni, de már nemcsak az Európai Unió, hanem az ENSZ részéről is erősödik rajtuk a politikai nyomás.
A világszerte hatalmas felháborodást keltő dél-libanoni Kána faluban történt robbanás, amelyben 56 civil halt meg, valószínűleg nem az, aminek látszik. Holott a világsajtó minden kétséget kizáróan Izraelt teszi felelőssé az esetért, és már „emberiség ellen elkövetett bűntényről” beszélnek, az ügy körültekintő vizsgálata mégis több kérdést hagy nyitva, mint amennyit megválaszol.
Mindenki emlékszik még a szomorú arcú celebekre, ahogy a Nigériában elrabolt 220 keresztény diáklány kiszabadításáért kampányolnak az interneten. Úgy tűnik azonban, hogy a kérdés hamvába holt üggyé vált; a nigériai rendőrség betiltotta a lányok kiszabadításáért zajló tüntetése­ket, a legtöbb celeb pedig május óta nem foglalkozik már a kérdéssel.

Hit és értékek

Sok elemző próbálja megfejteni, hogy mi az Obama-jelenség titka, nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Európában is. A német Der Spiegel hetilap riporterei felkeresték a demokrata elnökjelölt számára az egyik legfontosabb hátteret jelentő chicagói Trinity United Church elnevezésű protestáns megagyülekezetet, amely több közismert amerikai fekete közéleti személyiség szellemi otthona és az afroamerikai kultúra bázisa.
Évtizedek óta akarnak a nők egyenrangú szerepet betölteni a társadalomban. Most, hogy ez – néhány olyan részlettől eltekintve, mint például a java­dalmazás – megvalósulni látszik, újabb fejezet nyílik a „mihez van jogom?” című vitában is.

Interjú

Görögországon a világ szeme, már lassan két hete. Merevek az álláspontok, és nyitva van még a kérdés, hogy ki enged előbb: az eurózóna vezetése vagy az újonnan megválasztott görög kormány, amely zászlajára tűzte a költségvetési megszorítások megszüntetését.
Fosztogatók címmel jelent meg Anders Rydell svéd újságíró könyve a náci műkincsrablások történelmi hátteréről, és arról, hogy mi a helyzet ma a visszaszolgáltatások körül. A könyvet 2014-ben a legrangosabb svéd irodalmi díjra is jelölték.

Háttér

Európa-szerte növekvő intoleranciát és diszkriminációt tapasztalnak a keresztények, miközben Brüsszel egyre erélyesebben hirdeti ez egyenlő bánásmódot – derül ki egy napokban nyilvánosságra hozott jelentésből. A beszámoló szerkesztőjét, Veronika Gudrun Kugler német keresztény jogvédőt kérdeztük.
Alig van már hátra három hónap a 2014-es brazil focivébé kezdőrúgásáig, ám nagy valószínűséggel a rangos nemzetközi sporteseményekhez „méltó” módon ez a rendezvény sem megy majd simán, ez már az előkészületekből látszik. A stadionok egy részének csúszik az átadása, a társadalomban minden egyes elköltött reállal egyre nő az ellenállás, pedig a brazilok lételeme a foci.
Nem lehet még teljesen fellélegezni, annak ellenére, hogy a múlt csütörtöki eurócsúcson megállapodtak a tagállamok, hogy meg­mentik Görögországot az államcsődtől. A vita azonban nem csitul, és elmaradhatatlan a megszorítások miatti fogcsikorgás, ha hosszú távú javulást szeretnének. A Deutsche Bank vezető közgazdásza szerint korlátolt felelősségű társaságot kellene kreálni az eurózónából.
Az egész Európára kiterjedő válság hatására erősödő szélsőséges mozgalmak egyre inkább fókuszba állítják a szélsőjobboldal múltját. A BBC nemrég Hitler gyermekei címmel dokumentumfilmet vetített, amelyben öt náci háborús bűnös leszármazottai szólaltak meg. A rendező, az izraeli Chanoch Ze’evi szerint hasonló érzelmi tüneteket produkálnak a szégyenkező utódok, mint a borzalmak túlélői.
A hosszú évtizedeken át az írországi katolikus oktatási intézményekben zajló szexuális és egyéb bántalmazásokról szóló, kilenc évig készült tanulmányt hoztak nyilvánosságra a múlt héten Dublinban. Az általános botrányt kavart ötkötetes feljegyzésre reakcióul egyelőre csak bocsánatkérés érkezett a katolikus rendektől, anyagi kárpótlásról nincsen szó.
Fotó: DailyMail
Nem sokat hallunk róluk, de vannak olyanok, akik megbánják, hogy nemet változtató operációt hajtottak végre rajtuk.
Speciális értékelési rendszert dolgozott ki a Minority Rights Group International (MRGI) elnevezésű nemzetközi jogvédő szervezet: azt igyekeznek meghatározni, hogy melyik országban mekkora egy humanitárius katasztrófa esélye.
Egyre gyakrabban fogalmazódik meg bennünk a kívánság: bárcsak lenne pár nap szabadidőm, nem csinálnék semmit. Ez a „nem csinálok semmit" azonban legtöbbünk számára szinte lehetetlen. Nem azért, mert nincs rá idő, hanem mert a mai ember képtelen a semmittevésre; már az is kemény munkába telik, hogy egy helyben tudjon maradni. Az agy kikapcsolása, de még lelassítása is hosszú gyakorlás után tud csak megvalósulni, és ez nem csak a topmene­dzsereknek nem megy: a munkanélküliek is képtelenek élvezni a szabadidőt.
A kilencvenéves kor manapság igen nagy megbecsülést vált ki az emberekből rohanó világunk legnagyobb részében. Ez azonban a világ némely pontján egyáltalán nem számít magas életkornak – ezek az úgynevezett „kék zónák”, ahol a lakosság nagy százaléka 7-10 évvel hosszabb ideig él, mint az átlagos európai vagy észak-amerikai.
Álmai utazásához csak a repülőjegyre telik? Angolul tanulna, de nem futja rá? Mit szólna egy cserenyaraláshoz, mondjuk Új-Zélandon? És ha versenyeznének Önért a szakemberek? Spanyolországban négymillió munkanélküli van, ez a lakosság 10 százalékát teszi ki, és ezen felül még ezrek felett lóg a leépítés Damoklesz kardja. Ebben a helyzetben a társadalomban a szolidaritásnak modern formái jelentek meg.
A Washingtoni Egyetem tudósainak a világon elsőként sikerült egy még meg nem született gyermek teljes géntérképét felállítaniuk az anya vérében és az apa nyálában található DNS minták alapján. Az esemény azonban igen ellentmondásos, ugyanis ezzel nemcsak a betegségek, hanem akár maguk a magzatok is „szűrhetővé” válnak - elvileg akár a várható természetes adottságaik alapján is.
Az egész világra kiterjedő keresés után végül a brit Ben Southallt választotta a queenslandi turisztikai hatóság „szigetgondnoki” munkára, amely a keresés ideje alatt A világ legjobb munkája címet kapta. Az állás egy újonnan létrehozott pozíció, amelyet arra találtak ki, hogy népszerűsítse a Nagy-korallzátony szigeteit.
Az elmúlt hónapokban többször is sokkolták a világ közvéleményét az indiai nők ellen elkövetett tömeges nemi erőszakokról szóló beszámolók. Decemberben az egyik áldozat halálhíre tömegeket vitt az utcára, ám a tendencia nem állt meg.
A gyerekek és a fiatalok véleményének átformálásával igyekszik egyre nagyobb társadalmi befolyásra szert tenni a szélsőjobb Európában.
Leslie Van Houten a gyilkosság idején és ma. Fél évszázad múltán szabadulhat.
Egy azonosított holttest és egy feltételes szabadlábra helyezés esélye 47 év börtön után – ezek az események irányították rá újra a figyelmet Charles Manson sorozatgyilkosra és a körülötte kialakult „Manson családra”. A szekta 1969 nyarán öt hét alatt kilenc gyilkosságot követett el – legalábbis ennyit sikerült rájuk bizonyítani.
Nem csak nálunk vitás kérdés a droghasználattal kapcsolatos szabályozás. Vannak országok, amelyek intézkedései nyomán valódi fejlődés figyelhető meg a drog elleni harcban, más országok viszont melegágyává váltak a házilag termesztett vadkendernek és az illegális droglaboratóriumoknak. Így történt ez Csehországban is, ahol két éve liberalizálták a drogtörvényeket.

Arcok

A Forbes magazin idén is közzétette a világ száz leggazdagabb emberéről készített listáját. A rangsorban huszonöt ország nagyvállalkozói és iparmágnásai képviseltetik magukat, túlnyomó részben Ázsiából, az Egyesült Államokból, illetve Oroszországból.

Életmód

Amióta léteznek, a városok mindig is az élet középpontjában álltak, minden itt volt, ami számított: a templom, a bíróság, a piac és az iskola. Sőt, azok számára, akikben erősen izzik az ambíció, a városi létnél jobb választás nem is létezik. Ahogy mondani szokták, Shakespeare London miatt hagyta el Stratford-upon-Avont, nem pedig fordítva.
A régi angol mondás, mely szerint „az én házam az én váram” egyre inkább kiüresedik, ahogy rohanó világunkban az emberek nem személyes kapcsolatok, hanem az internet és a televízió által élik meg társadalmi érintkezéseiket. Két, a közelmúltban megjelent tanulmány szerint a televízióval nemcsak a születésszabályozásra lehet hatást gyakorolni, hanem akár még felszabadulást is jelenthet a fejlődő országokban igazságtalanul elnyomott nők számára.
Nem jó az embernek egyedül lenni. Ősi igazság, ami a 21. századi ember számára is egyértelmű, holott a trendek és a média igyekeznek meggyőzni róla minket, hogy ez nem feltétlenül van így. Mindenesetre az informatikai korszak embere egyre magányosabb, a kedvelt közösségi portálok egyre nehezebbé teszik a normális kommunikációt, így hát a párválasztásban is fejleszteni kellett a technikán.

Fókusz

Fellángolt a vita a bölcsődék szerepéről Németországban, ahol hazánkhoz hasonlóan egy szülőképes korú nőre 1,3 gyermek jut, és ahol az anyaszerepet illetően is hasonlóan konzervatív nézetek uralkodnak. Felmerült a kérdés: vajon mennyire távolodhatnak el az anyák a gyermekágytól? Teljes idejüket az utódoknak kell szentelniük, vagy munka mellett is lehetnek jó anyák?
Évszázados rekordokat dönt a Duna és a Tisza áradása idén, nemcsak Magyarországon, hanem a folyók mentén fekvő államokban is. A készültség óriási, de így sem sikerült mindenhol megakadályozni a tragédiákat. Több helyen átszakadtak a gátak, és az idei áradás Nyugat-Európa több területén halálos áldozatokat is követelt. Fotó: AP
Az MDF elnöke nem hisz abban,hogy „jobboldali egypártrendszert" kell csinálni, amibe Csurka is, és Csintalan Sándor is belefér. Dávid Ibolya szerint a politika nem olyan, mint egy mobiltelefon-társaság, ahol egyetlen cél van, a legnagyobb lefedettség. Fotó: Somorjai László
A baloldali kormánykoalíció győzelmét minden külföldi fórum történelminek nevezte, és kiemelte, hogy a rendszerváltás óta először fordul elő Magyarországon, hogy egy kormány másodszor is mandátumot szerez.
Az 1954-ben egy evangélikus lelkész első gyermekeként született „Legek Kancellárjának” egyik legfőbb meggyőződése, hogy nem az állam, hanem mindig az egyes ember kell hogy a politikai intézkedések középpontjában álljon. Ha a politikusok a keresztény emberképet tartják mérvadónak, akkor szerinte képesek lesznek választ találni az olyan égető kihívásokra, mint a globalizáció, a nemzetközi terrorizmus és a klímaváltozás.
Nincs sokkal jobban felkészülve az Európai Unió George W. Bush amerikai elnök fogadására, mint a múlt hét végén tartott konferencia előtt. A brüsszeli tárgyalássorozat Vaclav Klaus cseh elnök szerint „szójátékok” tömkelege volt, a lengyel elnök, Kazimierz Marcinkiewicz pedig „kollektív szunyókálásnak” minősítette a javaslatokra történő reagálást.

Sport

A 2008-as pekingi olimpiai játékok sokkal inkább, mint eddig bármikor, előtérbe állították az elit sportolókkal és a szinte természetfölötti teljesítményekkel kapcsolatos doppingvádakat is. Az FBI koronatanúja, Angel Heredia vallomásai és nyilatkozatai – amelyek közül egyet lapunk is közölt – viták sokaságát indították el a témában.

Üzlet

Magyarország lakosságának közel 8 százaléka rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül. Európai viszonylatban ezzel a létszámmal vezetők vagyunk. Az állami pénzek megcsapolása ráadásul két irányból történik: műrokkantak és mű-rokkantfoglalkoztatók részéről.

Oldalak