Kereső toggle

Morvay Péter cikkei

Külföld

A várakozásokkal ellentétben a héten a közel-keleti ügyekben érdemi döntést nem Párizsban, hanem Moszkvában hoztak. A 70 állam részvételével Franciaország által összehívott csúcstalálkozón az Izraelt egyoldalúan megbélyegző határozatszöveget Nagy-Britannia megvétózta, és ebben a briteket Magyarország, Horvátország és egy balti állam is támogatta. Az orosz fővárosban aztán egy nappal később kiegyezett egymással a két palesztin frakció, a Hamasz és az Abbász vezette Fatah, amelynek szóvivője megfenyegette Izraelt és az Egyesült Államokat, hogy a „pokol kapui nyílnak meg”, ha Jeruzsálembe helyezik az amerikai nagykövetséget.
Egy nappal azt követően, hogy Washingtonban bejelentették Barack Obama március 27-ei vatikáni látogatását, Chicagóban közzétettek több mint 6 ezer oldalnyi titkos egyházi dokumentumot és peranyagot, amelyek első ízben adnak pontos képet arról, milyen magas szintű védelmet élveztek a katolikus egyházban a gyermekrontó papok.
Izraelben eltemették a három diákot, akiknek holttestét 18 nappal elrablásuk után találták meg egy Hebron közeli barlangban. Bár a fiatalok kiszabadításáért az izraeli hatóságok erőfeszítésein kívül nemzetközi kampány is indult, a nyomozást irányító Sin Bét belbiztonsági szolgálat vezetői már az emberrablás másnapján tudták: a terroristák szinte azonnal megölték túszaikat.
Az izraeli kormánynak biztosítania kell a vallásszabadságot a Templom-hegyen – erre szólított fel a Kneszet belügyi bizottságának újonnan kinevezett elnöke. Miri Regev szerint elfogadhatatlan az az évtizedek óta fennálló helyzet, hogy zsidók nem imádkozhatnak vallásuk legszentebb helyén. A kezdeményezést most először vallási vezetők is támogatják.
Az Egyesült Államok és szövetségesei napokon belül készek beavatkozni Szíriában, ha Asszad elnök végső eszközként vegyi fegyvereket vet be a lázadók ellen. A londoni Times értesülése egybevág Barack Obama és Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár figyelmeztetésével.
Vlagyimir Putyin előhúzta a cilinderből azt a nyulat, amiről Barack Obama titokban álmodott. Az orosz javaslat a szíriai vegyi fegyverek nemzetközi ellenőrzés alá helyezéséről mentesíti az amerikai elnököt az ígérete alól, hogy katonai akcióval bünteti meg Bassár el-Aszadot az augusztusi mészárlásért, miközben garanciát kínál arra, hogy ilyen támadás a jövőben nem ismétlődik meg.
Donald Trump és Benjamin Netanjahu washingtoni találkozója új korszakot nyitott az amerikai–izraeli kapcsolatokban. Bár a konkrétumokra érthető módon még várni kell, a hangsúlyok azért körvonalazódni látszanak. Izrael számára a legfontosabb kihívás Irán, az Egyesült Államok pedig nem kizárólag a kétállami megoldást látja járható útnak a palesztinokkal való megegyezésre.
A CDU kampányközpontjában hívei ütemes „Angie, Angie” kiáltásokkal köszöntötték Angela Merkelt, akit mások bizalmasan csak „Mutti” becenéven emlegetnek. A kancellár asszonyt láthatóan mit sem zavarja a bizalmaskodó méltatás, úgy ünnepelt a választás éjszakáján, mint ahogyan azt a német válogatott mérkőzésein a lelátón megszokhattuk tőle.
A 2013 őszén kezdődött tárgyalások tétje nemcsak az, hogy sikerül-e megakadályozni Irán atomfegyverhez jutását (ebben sokan szkeptikusak), hanem az is, vajon milyen erőviszonyok alakulnak ki a térségben, amelyet Washingtontól Jeruzsálemen át Rijádig és Moszkváig „új Közel-Keletnek” neveznek.
Drámaian kezdődött az újév Amerikában. A költségvetési szakadék néven emlegetett megszorítási csomag súlyos recesszióval fenyegetett nemcsak az Egyesült Államok, hanem közvetett módon Európa számára is. Végül az utolsó utáni pillanatban sikerült alkut kötni, így elhárult a veszély, hogy már 2013 első órái új válságba taszíthatják a világot (lásd keretes írásunkat).
Mike Pence megválasztott alelnök vezeti azt az elnöki stábot, amelynek feladata, hogy kiválassza a jelölteket Donald Trump kabinetjébe. Az amerikai gyakorlat szerint az elnök nemcsak a kormánya tagjait nevezi ki, hanem közel 4000 poszt betöltéséről dönt.
Diszkrét címmel, eldugott helyen közölte a napokban a londoni Sunday Times az évtized pénzügyi botrányáról szóló tudósítását: „1,95 milliárd fontnyi EU-segélynek veszett nyoma Palesztinában”. Más mérvadó médiumok még említést sem tettek a luxemburgi székhelyű Európai Számvevőszék jelentéséről, amely a 2008 és 2012 között Brüsszel által átutalt támogatási összegek sorsát vizsgálta.
Bár még nyolc hét van hátra Donald Trump beiktatásáig, az amerikai elnökválasztás óta eltelt 20 napban több történt, mint korábban hónapok alatt. Véget ért a 2008-as mottó szerinti „No Drama, Obama” korszak, és beindult a Trump-úthenger.
Nem hozott fordulatot a személyes kapcsolatokban, de a beszélő viszony helyreállt. A kommentárok többsége így értékeli a washingtoni Obama–Netanjahu-találkozót, amely ezúttal mindkét vezető számára fontos volt.
Megoszlik a szakértők véleménye arról, hogy kitörhet-e új hidegháború Oroszország és az Egyesült Államok között. A kérdés természetesen elsősorban geopolitikai szempontból fontos, ám közvetve érinti Magyarországot is.
Éles vitát váltott ki az Egyesült Államokban az a törvényjavaslat, amelyet republikánus képviselők nyújtottak be az Irán elleni szankciók szigorításáról. Barack Obama elnök azt kérte a törvényhozóktól, hogy adjanak időt a nagyhatalmak számára a teheráni atomprogrammal kapcsolatos tárgyalások végig-vitelére.
Négy rabbi és egy rendőr halt meg az egyik nyugat-jeruzsálemi zsinagógában, ahová két palesztin terrorista tört be pisztollyal, késekkel és baltákkal felfegyverezve.
A legutóbbi, jeruzsálemi teherautós terrortámadás után egy héttel arra készülnek Párizsban, hogy – az érintett felek távollétében – lefektetik a tartós közel-keleti béke alapjait. Az irreális célkitűzést még abszurdabbá teszi, hogy az amerikai delegációt az a John Kerry külügyminiszter vezeti, akinek megbízatása a konferencia után négy nappal megszűnik. Kérdés, mi akkor a célja a nemzetközi „békecsúcsnak”? Izraelben attól tartanak, hogy a háttérben egy második, a decemberinél is keményebb és egyoldalúbb szövegű ENSZ BT-határozat készülhet a zsidó állam ellen.
A  12 éves Menachem Zivotofsky izraelinek tekinti magát, és büszke erre a  tényre.
Az „utóbbi évek leghülyébb amerikai perének” nevezte a 444.hu a Legfelsőbb Bíróság döntését, amelyben kimondta, hogy a Jeruzsálemben született amerikai állampolgárok útlevelében a városnév mellett nem lehet feltüntetni az országot, vagyis Izraelt. Nos, a portál ennél nagyobb butaságot nem is írhatott volna.
Új fogalommal gazdagította az angol nyelvet Barack Obama, aki az utolsó televíziós vita előtti napon azt mondta, hogy republikánus ellenfele viselkedését csak egy szóval tudja jellemezni: „Romnézia”. Az új összetétel Mitt Romney nevéből és az emlékezetkiesést jelentő amnézia szóból keletkezett – vélhetően a demokrata kampánystáb egyik ötletelésén.
Ayaan Hirsi Ali, a szomáliai születésű, Hollandiában élő bátor aktivista a Foreign Affairs aktuális számában írt cikkében bemutatta, milyen következményekkel járt az, hogy az Obama-kormányzat tisztviselői – az elnök példáját követve – nem használhatják egymás után a „radikális” és az „iszlám” szavakat.
Vihart kavart a Simon Wiesenthal Központ alapító-társelnökének budapesti látogatása. Abraham Cooper tárgyalt a kormányzat és a Fidesz, valamint az ellenzéki demokratikus pártok vezető képviselőivel, és a tárgyalásokon többek között felvetette a Jobbik és az iráni kormányzat közötti kapcsolatok kérdését.
Az Európát fenyegető legfontosabb kihívások álltak annak a  jeruzsálemi rendezvénynek  a középpontjában, amelyet az izraeli parlament, a Kneszet szervezett.
„Nem hiszem, hogy Teheránban adták ki a parancsot, hogy a Hamasz kezdjen rakétaháborút Izrael ellen” – állította a Hetek kérdésére David Mizrahin ezredes, izraeli katonai attasé, aki azonban megerősítette, hogy az övezetet az elmúlt években legaktívabban  Irán támogatta fegyverekkel és kiképzéssel.
Véget értek a jelölőgyűlések az Egyesült Államokban. A kampányfinisbe Obama fordult jobban: 50 nappal az elnökválasztás előtt minden felmérés szerint vezet Mitt Romneyval szemben. A republikánus jelölt ráadásul elveszítette előnyét a gazdasági kérdésekben is.
A hírekben kiemelt helyet kapott az ABC News 20 nappal a választások előtt készített közvélemény-kutatása, amely fölényes, 12 pontos Clinton-vezetést jelzett. Csalóka lenne azonban ebből arra következtetni, hogy garantált a demokrata jelölt elsöprő győzelme november 8-án.
„Azért jöttem Jeruzsálemből, hogy a népem, Izrael népe nevében szóljak, azokról a veszélyekről, amelyekkel szembe kell néznünk, … és leleplezzem azokat az arcátlan hazugságokat, amelyek erről a pódiumról hangzottak el országom és az azt védelmező bátor katonák ellen” — így kezdte az ENSZ őszi ülésszakán elmondott beszédét Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Mahmúd Abbász pal
Az egy főre jutó nemzetközi segélyek tekintetében eddig is a Palesztin Hatóság kapta a világon a legnagyobb támogatást, ám most abszolút összegben is az első helyre kerültek, miután a kairói donorkonferencián újabb 5,4 milliárd dollárt ajánlottak fel a részt vevő országok.
„Egy országot nem lehet úgy vezetni, hogy az ellenzék a kormányon belül működik” - mondta Benjamin Netanjahu, miután egyértelművé tette, hogy előrehozott választásokon akarja megerősíteni pozícióját, előreláthatólag 2015 márciusában.
Lezajlottak a pártkonvenciók, hivatalosan is jelöltek lettek a jelöltek, így a hivatalos menetrend szerint is elkezdődött az amerikai elnökválasztási kampány. Ami persze már tavaly ősz óta tart, de most már klasszikus westernpárbajként, szemtől-szembe.
„A török szultán fájlalja a fáraó bukását” – ezzel a találó címmel jellemezte az egyiptomi katonai hatalomátvétel utáni közel-keleti reakciókat az indiai Asia Times című angol nyelvű napilap.
Éles kampányt követően a 71 éves veterán Likud-politikust, Reuven „Rubi” Rivlint választotta államelnöknek az izraeli Kneszet. A politikus karakterében és az Izrael jövőjével kapcsolatos felfogásában is nagyban eltér elődjétől, Simon Peresztől. A jeruzsálemi születésű Rivlin sorsa többszörösen is összefonódott az izraeli fővárossal.
Az EU bojkottja alá esne a kelet-jeruzsálemi Héber Egyetem is.
Váratlanul érte Izraelt az Európai Unió által kiadott új irányelv, amely a kétoldalú kapcsolatokat szabályozza újra. Az intézkedéssel Brüsszel bojkottot hirdet minden olyan szervezettel és oktatási intézménnyel szemben, amely bármilyen kapcsolatban áll a „megszállónak” minősített izraeli telepesekkel.
Fotó: AP
Három hónappal a november 8-ai elnökválasztás előtt a Washington Post vezető elemzője magabiztosan eredményt hirdetett. Stuart Rothenberg szerint hacsak „nem történik csoda”, Hillary Clinton lesz az Egyesült Államok új elnöke.
Ali Hamanei ajatollah.  A legfelsõbb vezetõ egy AK-47-esre támaszkod­va üzent a Nyugatnak.
Az Iránnal kötött atomegyezmény – amelyről múlt heti számunkban írtunk (Egy a jelszónk, a béke. Hetek, 2015. július 17.) – alaposan megmozgatta nemcsak a politikai, hanem a gazdasági érdekelteket is. Még meg sem száradt a tinta a dokumentumokon, a McDonald’s és az Apple hirdetésekben kezdett helyi üzleti partnereket keresni Iránban.
Két, gyökeresen eltérő irányban folytatódott augusztus második felében az amerikai elnökválasztási kampány. Míg Donald Trump naponta akár több helyszínen is fellép nagy létszámú hallgatóság előtt, Hillary Clinton a demokrata je­lö­lő­gyűlés óta alig jelent meg a nyilvánosság előtt, és ha igen, akkor is csak szűk, esetenként néhány száz fős kampányrendezvényeken.
Donald Trump elnökségének eddigi legvita­tottabb döntése lett az az elnöki rendelet, amellyel hét, muzulmán többségű ország­ból három hónapra felfüggesztette a beutazást az Egyesült Államokba, valamint 120 napra leállította minden menekültügyi kérelem befogadását. Az amerikaiak abszolút többsége támogatja Trump intézkedését, míg az elit­média, a különféle hátterű civilszervezetek és a nemzetközi politikai közvélemény tiltako­zik ellene. A rendelet önmagában természe­tesen nem alkalmas a terrorveszély elhárí­tására, de mégis több, mint politikai marke­­tingeszköz egy kampányígéret kipipálására.
A hónap második fele Hillary Clinton számára alakult kifejezetten rosszul. A média által számára biztosított védőernyő ellenére, az újabb 15 ezer, eddig titkolt e-mail előkerülése és a Clinton Alapítvány körüli botrányok ha tompítottan is, de eljutottak a közvéleményhez.
Benjamin Netanjahu annak ellenére vállalja a jövő hétre tervezett beszédét a washingtoni képviselőház együttes ülésén, hogy tisztában van vele, ezzel „minden eddig megmaradt hidat feléget a Fehér Ház felé” - írja az The Atlantic magazin.
Nagyon szerény, egyszázalékos „ugrást” eredményezett Mitt Romney számára a republikánusok tampai jelölőgyűlése. Obamáék abban bíznak, hogy az észak-karolinai Charlotte-ban lapzártánk után záruló demokrata konvenció megerősíti az elnök újraválasztási esélyeit.
A Svéd Demokraták népszerűségüket annak köszönhetik, hogy több mint egy évtizede figyelmeztetnek arra, hogy a svéd bevándorlási modell súlyosan veszélyezteti az ország jövőjét.
Az amerikai elnökválasztási folyamat résztvevői eddig is gondoskodtak arról, hogy az utóbbi évtizedek legfordulatosabb kampányának lehessünk szemtanúi. A hangos vitákban eddig háttérbe szorult a külpolitika, de ez a helyzet novemberig változhat, például egy váratlan geopolitikai fordulat, terrortámadás vagy katonai konfliktus hatására.
Mosolygó nemzetközi hírességek kontra szemcsés, fekete-fehér képeken ökölrázó politikai ellenfelek; csúcstechnológia, fejlődés, erő kontra hajléktalanság, elszegényedés; szellemes egyperces gegek...
Hatalmas lendületet adhat az európai melegmozgalmaknak az ír népszavazás győzelme. Több európai vezető - köztük Matteo Renzi olasz miniszterelnök - úgy érzi, hogy elébe kell menni a „népakaratnak”...
Jeb Bush, Marco Rubio, Joe Biden.  Ringbe szállhatnak 2016-ban.
Clinton kontra Bush: az elemzők szerint újrajátszhatják az 1992-es elnökválasztási menetet 2016-ban. Ha így történik, az utóbbi negyedszázad két leginkább meghatározó politikus dinasztiája között dőlhet el, ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke. A szereplők természetesen nem ugyanazok lennének, mint 22 éve: a demokrata oldalon a volt First Lady indulhat, míg ellenfele a 41.
Jamie Bartlett
Az európai politikai elit nem söpörheti le az asztalról a választók üzenetét, amellyel több mint 120 EU-szkeptikus képviselőt küldtek Brüsszelbe – állítja Jamie Bartlett brit radikalizmuskutató.
A ciprusi válsággal egy időben került nyilvánosságra a hír, miszerint akár be is zárathatja a botrányoktól hangos vatikáni bankot Ferenc pápa. Nem csoda, hogy többen kapcsolatot véltek felfedezni a két hír között.
Magyarország örülhet, hogy megmaradt a nemzeti valutája, mert így egyike azon államoknak, akik megszabadultak a központi bankokat kontrolláló Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) káros befolyásától – ezt üzente egy YouTube-ra feltöltött videóban Karen Hudes, akit sokan a Világbank „Snowden”-jének tartanak.
Karen Hudes 21 éven át dolgozott a Világbank egyik jogi vezetőjeként, ám az utóbbi években a nemzetközi intézmény egyik legradikálisabb kritikusává vált. A jogász-közgazdász a Heteknek adott interjúban többek között a magyar gazdaságpolitikáról és a dollárt fenyegető veszélyekről is elmondta véleményét.
Migránsszelfi. Merkel politikája milliószámra vonzhatja Európába a bevándorlókat.
Érthetetlennek tűnik, hogy Angela Merkel, aki több mint egy évtizede sikerrel építi magáról a konszenzusteremtő, higgadt és erős politikus képét, miért váltott át érzelmi politizálásra...
John Kerry amerikai külügyminiszter szerint az „amerikai választási kampány sokkolja a világ vezetőit”. Önmagában különös, hogy egy hivatalban lévő külügyminiszter abszolút belpolitikai ügyet kommentál, ráadásul olyan személyként, aki korábban maga is pályázott - sikertelenül - az elnöki tisztségre. De vajon igaza lehet-e Kerry-nek?
Az amerikai elnöknek szembe kell néznie azzal, hogy Netanjahu politikai értelemben túlélheti õt.
Arra lehetett számítani, hogy Barack Obama nem fogadja lelkesen Benjamin Netanjahu újraválasztását, ám az amerikai elnök ingerült reakciói mögött stratégiai cél is húzódhat - állítja az Israel Today című online híroldal.
„Miközben Irán mosolyogva és kedves szavakkal tárgyal a világhatalmakkal, rakétákat küld terrorszervezeteknek, hogy ártatlan polgárokat gyilkoljanak azokkal. Ez a valódi Irán” - közölte Benjamin Netanjahu néhány órával azt követően, hogy az izraeli haditengerészet egy látványos akció keretében elfogott egy iráni rakétákat szállító kereskedelmi hajót a Vörös-tengeren.

Háttér

Négy éve, amikor ugyanígy az elnökválasztás után készítettem interjút önnel, azt mondta, hogy válságban látja Amerikát. Hogyan látja most a helyzetet?
„Ahol válság van a világon, ott felbukkan egy norvég is” – így jellemezte egyszer Geir Lundestad, a Nobel Intézet elnöke a nemzetközi konfliktuskezelésben kiemelkedő szerepet játszó skandináv ország aktivitását.

Hit és értékek

A 71 áldozattal járó halálfurgon tragédiája után Angela Merkel megelégelte a nyugat-európai politikusok nyári tétlenségét, és kezébe vette a menekültválság kezelését. Eddig is sejteni lehetett, hogy a kontinensen nagyjából az történik, amit Németország akar, de a migránsügy ezt most egyértelművé tette. Berlin pedig azt teszi, amit  saját érdekének lát.
Miben közös Andre Agassi, Cher és Gari Kaszparov? Abban feltétlenül, hogy mindnyájan egy - diaszpórával együtt is mintegy tízmilliós - néphez, az örményekhez tartoznak. Nem véletlenül büszkék az örmények történelmükre: közel ötezer évre visszavezethető a múltjuk, és ők a világ legrégebbi keresztény nemzete is.
„Luther nagy ember volt, egy óriás. Egy lökéssel áttörte a homályt, és úgy látta a zsidókat, ahogy mi csak ma kezdjük őket látni” - írta az első világháború után Adolf Hitler, aki 1923-ban megjelent főművében, a Mein Kampfban a reformátort Nagy Frigyes és Richard Wagner mellett a német nép „nagy harcosának” és „igazi államférfinak” nevezi.
Tavaly januárban még szinte senki nem ismerte, év végére pedig a Time magazin az Év Emberének választotta. Amikor a Szent Péter téren bejelentették a megválasztását, az újságírók lázasan keresgéltek az interneten, hogy kit is választottak pápának.
Izrael négy legnagyobb katonai hőse között tartja számon a hadtörténet Zvika „Zvi” Greengold tankparancsnokot, aki 1973-ban, a jóm kippúri háború első napján szinte természetfeletti bátorsággal tartóztatta fel jószerint egyetlen harckocsival a Golán-fennsíkon felsorakozott szíriai hadsereget.
Szeptemberben jelent meg Németországban  Udo Ulfkotte könyve Megvásárolt újságírók - Miként irányítják a politikusok, a titkosszolgálatok és a nagytőke a német tömegmédiát? címmel. A szerző 17 éven át volt a legrangosabb német napilap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung haditudósítója a Közel-Keleten, és az újság politikai szerkesztőjeként is dolgozott.
Udo Ulfkotte német újságíró tavaly ősszel megdöbbentő könyvet jelentetett meg arról, hogyan működik a német és a nemzetközi média. A Megvásárolt újságírók most magyarul is megjelent a Patmos Records gondozásában – a szerző ennek bemutatójára érkezett Budapestre.
Kiáll az Irán elleni megelőző támadás mellett az Izraelt támogató parlamenti képviselőkből álló nemzetközi fórum. Az Izrael Szövetségesei Alapítvány Jeruzsálemben elfogadott határozata kimondja, hogy az ENSZ Alapokmánya szerint minden tagállam joga, hogy megvédje polgárait és területi egységét.
Joseph Massad  a nyilvános elõadásán egyetlen kritikus kérdésre sem válaszolt.
Közleményben reagált a Közép-Európai Egyetem (CEU) a lapunkban megjelent írásra (Aka­dé­miai intifáda a CEU-n. Hetek, 2015. június 5.). Ebben bővebben is kifejtik korábbi álláspontjukat, amit a Hetek már ismer­tetett.
Új irányból, keletről érkezett a Szentföldre Ferenc pápa, és ez a döntése nem csak földrajzi értelemben jelentett nyitást a Vatikán és a Közel-Kelet viszonyában. Bár alig több mint 48 órát töltött a térségben, a katolikus egyházfő szinte minden lépése beszédes volt.
A nyolcvan éve megalakult Szaúd-Arábia gazdasági, politikai és vallási téren egyaránt átalakította a Közel-Keletet. Az új országot az ibn Szaúd-dinasztia kapta a britektől, a térség hírszerzési főnökének, John Philbynek a javaslatára. Philby tisztában volt azzal, hogy az új uralkodó az iszlám ultrakonzervatív irányzatát, a fegyveres dzsihádot támogató vahabizmust terjeszti.
A Közel-Keleten nem új jelenség, hogy a régészet politikai célokat is szolgál. A brit, a francia és a német archeológusok a 19. század derekától kezdve Perzsiától Kis-Ázsián át Egyiptomig a birodalmi célok érdekében is ástak, és gyűjtötték a leleteket a British Museum, a Louvre vagy éppen a berlini Pergamom Múzeum számára.
„Imádkoznunk kell azért, hogy Ferenc pápa meglássa: az iszlám fundamentaliz-mussal való konfliktus ugyanolyan sorsdöntő a keresztény egyház, mint a zsidóság számára” – írja a hétvégi „békeima-csúcstalálkozó” előtt megjelent cikkében a Jerusalem Post publicistája, Isi Liebler.
„Négy fantasztikus évünk lesz” – ezt ígérte Donald Trump beiktatásának előestéjén a támogatóiknak tartott egyik vacsorán. Ezt a beszédet Trump még civil állampolgárként tartotta, de miután január 20-án pontban délben elmondta az alkotmányban előírt esküszöveget, már mint az Egyesült Államok 45. elnöke beszélt a Kapitólium előtt felállított pódiumon. A beiktatás napja az amerikai politikai hagyomány szerint a békés hatalomátadás ünnepe, ezt fejezi ki, hogy a Fehér Ház új lakója a leköszönő elnök jelenlétében teszi le az esküt és mondja el a beiktatási beszédét. A nap másik jellegzetessége, hogy Isten segítségét és áldását kérik az új elnökre és kormányzatára. Idén a szokottnál is több ima hangzott el, mert Trump rekordszámú – összesen hat – egyházi személyt kért fel áldásmondásra.
Két nagy, túlzás nélkül történelmi jelentőségű ökumenikus találkozóra került sor az elmúlt napokban. Havannában Ferenc pápa és Kirill orosz ortodox pátriárka a repülőtér tranzitvárójában találkozott egymással, természetesen nem véletlenül.
Botránnyal indult Roger Waters európai turnéja. A Pink Floyd alapító tagja az együttes kultikus, The Wall (A Fal) című albuma gigantikus színpadi változatát készítette el. Az előadás során megjelenik a zenész által előszeretettel üzenőfalnak használt jelkép, egy óriási felfújható vaddisznó (képünkön jobbra),  amelyen ezúttal egy tekintélyes méretű Dávid-csillag is látható.
A bevándorlók nagy része muszlim, akiknek ki kell harcolniuk a jogaikat – ezt a követelést fogalmazta meg egy július végi előadásában Ahmed Miklós Kovács, a Magyar Iszlám Közösség alelnöke. A vallási vezető a felekezet Facebook-oldalán publikálta azt a videót, amelyben programot hirdet a magyarországi muszlimok számára.
Amerikaiak – köztük elkötelezett keresztények – millióit sértette meg Hillary Clinton egy leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek által szervezett adománygyűjtő rendezvényen. A konzervatív, tradicionális értékek iránt elkötelezett hívők Hillary Clinton szerint a „szánalmasok kosarába” tartoznak, amennyiben Donald Trumpot támogatják.
Tavaly nyáron New Yorkban egy gálavacsorán nemzetközi katonai és hírszerzési vezetők beszélgettek arról, hogyan zajlik majd a Szíria elleni katonai csapás, amely elkerülhetetlennek látszott, miután az Aszad-rezsim vegyi fegyvereket vetett be ellenfeleivel szemben.
Nagy vihart kavart Boris Johnson konzervatív brit politikusnak a The Sunday Telegraphban megjelent interjúja, amelyben az európai egységgondolat előfutárai között említette Adolf Hitlert.
Miközben a harmadik hete zajlanak az erőszakos tüntetések és gyilkos bosszúakciók a Mohamedről készített amatőr filmelőzetes ürügyén, a világsajtót bejárta a hír egy tenyérnyi papiruszdarab felfedezéséről. A töredékes szöveg azért lett szenzáció, mert állítólag Jézus feleségéről szóló bizonyítékot tartalmaz.
Úgy tűnik, hogy Ferenc pápa nem számíthat már a világsajtó egyöntetű támogatására. Bár nyílt konfliktusról még nincs szó, a világ egyik legbefolyásosabb napilapja nyíltan bírálta a katolikus egyházfőt „régimódi” gondolkodása miatt. A Washington Post cikkét számos nyomtatott és online médium átvette – elsősorban a tengerentúlon.
Helena Blavatsky  a Teozófiai Társaság másik alapítójával, Henry Steel Olcottal
Előző számunkban bemutattuk az Egyesült Államokban 34 éve emelt talányos emlékmű, a Georgia Guidestones történetét és a máig ismeretlen megrendelőivel kapcsolatos elméleteket. (A New Age oszlopai. Hetek, 2014. július 18.) Az építmény kialakítása, a rajta szereplő alapelvek és a felhasznált nyelvek arra utalnak, hogy azt a 19.
Alice Bailey keresztény misszionáriusból lett  a teozófia papnõje.
Helena Blavatsky a 19. század második felében megismertette a Nyugattal a „Titkos Tudományt”, amibe - könyvei szerint - egy tibeti „felsőbb mester” avatta be telepatikus úton (A szellememberek írnoka. Hetek, 2014. július 25.). Mielőtt Blavatsky 1891. május 8-án Londonban meghalt, utolsó, transzállapotban mondott szavai ezek voltak: „Tartsátok megszakítás nélkül a láncolatot!
Stonewall bár, New York. 1969 óta a melegmoz­galom bölcsõje
A huszadik században a második világháborús propagandát követő leghatékonyabb mani­pulációs marketing stratégiának nevezi a „meleglobbi” programját David Kupelian amerikai újságíró. A neokonzervatív szerző The Marketing of Evil (A gonoszság marketingje, WND Books) című műve részletesen elemzi az elmúlt 25 év gondosan felépített kampánysorozatát.
A történészek ma már általában egyetértenek abban, hogy a náci Harmadik Birodalom bő egy évtizede nem értelmezhető teljességében vezetőik jelentős részének, köztük Adolf Hitlernek, Heinrich Himmlernek és Rudolf Hessnek az okkultizmus iránti vonzalma nélkül. Hitler a német népnek azt ígérte, hogy átvezeti őket egy új világba, ahogyan az általa is nagyra becsült teozófia alapítói is új kort ígértek az emberiség megvilágosodott részének.
Platón egyik híres dialógusában a szereplők arról beszélgetnek, vajon az írás feltalálása előbbre vitte-e az emberiséget. Szókratész szerint igaza volt az egyiptomiaknak, akik tartottak tőle, hogy az írás csak pótszer, mert a leírt betűk nem a tudást gyarapítják, legfeljebb az emlékezet számára jelentenek mankót.
A történelem első despotája, a lázadók örök jelképe, a gigászok leszármazottja, a szabadkőműves rend első nagymestere, a globalizmus ősatyja – az ókori Nimród élete a hollywoodi hírek szerint 2015...
Egy húsvétra magyarul is megjelenő könyv, amely Jézus perét és kivégzését eleveníti fel történelmi háttérrel, azt állítja, hogy a Názáreti haláláért az ismert szereplőkön kívül elsősorban Tiberius a felelős, mert a hozzá való viszony minden érintett döntését közvetlenül befolyásolta.
Jeruzsálem az elmúlt 2000 évben soha nem volt olyan népes, fejlett és egységes város, mint ma. Annak ellenére, hogy a nemzetközi sajtóban naponta jelennek meg követelések arról, hogy állítsák vissza a város 1948 és 1967 közötti megosztottságát, ennek ma már nincsen sem történelmi, sem városszerkezeti, sem pedig demog­ráfiai realitása (utóbbiról lásd keretes írásunkat).
1980-ban sokan dobogó szívvel hallgattuk a külföldi rádióadások híreit a gdanski sztrájkokról, majd a Szolidaritás mozgalom megalakulásáról. Láttuk a képeket, amelyeken egy harcsabajszú fiatalember kikényszerítette a hatalom képviselőitől, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek vele, és engedélyezzék a független szakszervezetek megalakulását.
A világ egyik első számú Szíria-szakértője, Itamar Rabinovics azt állítja, hogy a három éve zajló véres polgárháború valójában korlátozott területen zajló világkonfliktus, amelyben a nagyhatalmak állnak szemben egymással.
Egyáltalán nem bíznék az irániakban. A szankciók pont most kezdtek hatni. Nemrég a legnagyobb iráni földgázvállalat csődbe ment, éppen a büntetőintézkedések miatt. Nagyon fontos lépés lenne, ha Iránt a szankciókkal sikerülne rávenni a nukleáris kérdés békés megoldására. Obama elnök súlyos hibát követ el, amikor ebbe a folyamatba beavatkozik. Meglepő látni, hogy a szaúdiak – akik pedig nagyon szorosan védelmezik országuk légterét – felajánlották Izraelnek a lehetőséget, hogy egy Irán elleni katonai támadás esetén ott tölthetik újra az izraeli vadászrepülőgépeket üzemanyaggal.
A Saul fia ott kezdődik, ahol más alkotások befejeződtek: a vonatok már befutottak, a szelekció megtörtént, nem lehet várni véletlen, akár csak pillanatnyi menekülést jelentő hibafaktort a gépezetben. Itt nincs egyetlen Wallenberg, Schindler vagy Korczak, csak hóhérok és rabszolgák. Ezen a ponton már egyetlen áldozatnak sincsen neve, személyisége, a legtöbbnek arca sem.
Január 30-án lemezbemutatót tart 17 év szünet után az Amen, ebből az alkalomból ültünk le beszélgetni Pajor Tamással és Szentkirályi Györggyel.
Söprik az értéktelen bankókat  a pesti utcán, 1946. július.
„Egy, a maitól különböző és újfajta pénzt használó világ a maitól különböző és újfajta világ lesz. Sokkal gyorsabban haladunk ebbe az irányba, mintsem a legtöbben gondolnák. Az állampolgárok és a jegybankárok élete egyaránt alapvetően megváltozik” – állítja az elmúlt év­tized egyik legbefolyásosabb és legvitatottabb pénzügy­- politikusa, Larry Summers.
A januári hírvákuumban meglepően nagy nyilvánosságot kaptak a nemzetközi médiában az ufójelenségek feltételezett bizonyítékairól, sőt a földönkívüliekkel való kapcsolattartásról szóló hírek.
A történelem legliberálisabb elnöke, aki cserben hagyta a közel-keleti keresztényeket, és a bebörtönzött amerikai túszokat az iráni atommegállapodás kedvéért. A digitális pornográfia csapdájába került alsó tagozatos kisdiákok. Keresztény tömegek, akik számára a Biblia semmit nem jelent.
Franz von Stuck festménye 1889-bõl.  Wotan figurája megdöbbentõen hasonlít Hitlerre.
A New Age történetével és alapítóival foglalkozó sorozatunk megmozgatta olvasóinkat. Van, aki arra figyelmeztet, hogy nem érdemes ezzel a jelenséggel foglalkozni, mert az „egész egy nagy kamu”. Egy másik olvasó védelmébe vette a mozgalom legnépszerűbb könyveit, mondván: „sok szellemi igazságot tartalmaznak”.
„Nem minden ősi emlékmű rejtélyes, és nem minden rejtélyes emlékmű ősi” – állítja előszavában az Egyesült Államok egyik legkülönösebb szimbolikus alkotásáról nemrég megjelent könyv. A The Georgia Guidestones (A georgiai iránykövek) című mű olyan, mintha a Da Vinci-kód kasszasikere ihlette volna, de ez csak a látszat: a valóság ugyanis misztikusabb, mint Dan Brown regényei.
Több mint négy év telt el azóta, hogy XVI. Benedek váratlanul bejelentette lemondását, és azóta zajlik a találgatás, mi váltotta ki valójában a katolikus egyházfő döntését. A hivatalos indoklást, miszerint megromlott egészségi állapota miatt nem tudta vállalni a hivatallal járó terheket, szerencsére az idő maga megcáfolta, mert Benedek – bár ritkán jelenik meg a nyilvánosság előtt – továbbra is önálló és aktív éle­tet él. Az eddig leggyakrabban említett okok – a Vatikán pénzügyi reformjával szembeni ellenállás, a homoszexuális főpapi lobbi leleplezésétől való félelem, illetve a katolikus egyház liberális elvek szerinti modernizálásának igénye – mellé most egy újabb teória iratkozott fel. Eszerint XVI. Benedek a rá nehezedő „hatalmas külső nyomás” miatt köszönt le.

Vélemény

A kvótareferendum egyedülálló a magyarországi népszavazások történetében, hiszen a szokásos igen/nem válaszok mellett kampány zajlik az érvénytelen szavazás és a távolmaradás (bojkott) mellett is. Az első két lehetőség megítélése demokratikus szempontból egyértelmű.

Fókusz

„Nem a burka betiltása jelenti a megoldást, hanem az, ha Franciaország a kulturális relativizmus helyett az emberi jogokat fogadja el abszolút értékként” – állítja Natan Saranszkij a párizsi támadásokat elemző nyilatkozatában.
Elítélik a Jobbikot, amellyel minden alapvető kérdésben vitában állnak. Elfogadhatatlannak tartják a magyar szélsőjobboldal antiszemitizmusát és idegengyűlöletét. Elutasítanak minden antidemokratikus alapokon álló mozgalmat és szervezetet, védelmezik minden személy alapvető emberi méltóságát, valamint minden nép függetlenséghez és demokratikus fejlődéshez való jogát.
Május 15-én a Vigyázó! blog adott hírt róla, hogy egy Budapestre tervezett gigantikus muszlim vallási és kulturális központról készült terveket publikált egy török vallásügyi alapítvány.

Oldalak