Kereső toggle

Morvay Péter cikkei

Hit és értékek

Új irányból, keletről érkezett a Szentföldre Ferenc pápa, és ez a döntése nem csak földrajzi értelemben jelentett nyitást a Vatikán és a Közel-Kelet viszonyában. Bár alig több mint 48 órát töltött a térségben, a katolikus egyházfő szinte minden lépése beszédes volt.
Izrael négy legnagyobb katonai hőse között tartja számon a hadtörténet Zvika „Zvi” Greengold tankparancsnokot, aki 1973-ban, a jóm kippúri háború első napján szinte természetfeletti bátorsággal tartóztatta fel jószerint egyetlen harckocsival a Golán-fennsíkon felsorakozott szíriai hadsereget.
Két nagy, túlzás nélkül történelmi jelentőségű ökumenikus találkozóra került sor az elmúlt napokban. Havannában Ferenc pápa és Kirill orosz ortodox pátriárka a repülőtér tranzitvárójában találkozott egymással, természetesen nem véletlenül.
„Imádkoznunk kell azért, hogy Ferenc pápa meglássa: az iszlám fundamentaliz-mussal való konfliktus ugyanolyan sorsdöntő a keresztény egyház, mint a zsidóság számára” – írja a hétvégi „békeima-csúcstalálkozó” előtt megjelent cikkében a Jerusalem Post publicistája, Isi Liebler.
Amerikaiak – köztük elkötelezett keresztények – millióit sértette meg Hillary Clinton egy leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek által szervezett adománygyűjtő rendezvényen. A konzervatív, tradicionális értékek iránt elkötelezett hívők Hillary Clinton szerint a „szánalmasok kosarába” tartoznak, amennyiben Donald Trumpot támogatják.
Kiáll az Irán elleni megelőző támadás mellett az Izraelt támogató parlamenti képviselőkből álló nemzetközi fórum. Az Izrael Szövetségesei Alapítvány Jeruzsálemben elfogadott határozata kimondja, hogy az ENSZ Alapokmánya szerint minden tagállam joga, hogy megvédje polgárait és területi egységét.
Botránnyal indult Roger Waters európai turnéja. A Pink Floyd alapító tagja az együttes kultikus, The Wall (A Fal) című albuma gigantikus színpadi változatát készítette el. Az előadás során megjelenik a zenész által előszeretettel üzenőfalnak használt jelkép, egy óriási felfújható vaddisznó (képünkön jobbra),  amelyen ezúttal egy tekintélyes méretű Dávid-csillag is látható.
Szeptemberben jelent meg Németországban  Udo Ulfkotte könyve Megvásárolt újságírók - Miként irányítják a politikusok, a titkosszolgálatok és a nagytőke a német tömegmédiát? címmel. A szerző 17 éven át volt a legrangosabb német napilap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung haditudósítója a Közel-Keleten, és az újság politikai szerkesztőjeként is dolgozott.
Udo Ulfkotte német újságíró tavaly ősszel megdöbbentő könyvet jelentetett meg arról, hogyan működik a német és a nemzetközi média. A Megvásárolt újságírók most magyarul is megjelent a Patmos Records gondozásában – a szerző ennek bemutatójára érkezett Budapestre.
A nyolcvan éve megalakult Szaúd-Arábia gazdasági, politikai és vallási téren egyaránt átalakította a Közel-Keletet. Az új országot az ibn Szaúd-dinasztia kapta a britektől, a térség hírszerzési főnökének, John Philbynek a javaslatára. Philby tisztában volt azzal, hogy az új uralkodó az iszlám ultrakonzervatív irányzatát, a fegyveres dzsihádot támogató vahabizmust terjeszti.
Joseph Massad  a nyilvános elõadásán egyetlen kritikus kérdésre sem válaszolt.
Közleményben reagált a Közép-Európai Egyetem (CEU) a lapunkban megjelent írásra (Aka­dé­miai intifáda a CEU-n. Hetek, 2015. június 5.). Ebben bővebben is kifejtik korábbi álláspontjukat, amit a Hetek már ismer­tetett.
Tavaly januárban még szinte senki nem ismerte, év végére pedig a Time magazin az Év Emberének választotta. Amikor a Szent Péter téren bejelentették a megválasztását, az újságírók lázasan keresgéltek az interneten, hogy kit is választottak pápának.
Helena Blavatsky  a Teozófiai Társaság másik alapítójával, Henry Steel Olcottal
Előző számunkban bemutattuk az Egyesült Államokban 34 éve emelt talányos emlékmű, a Georgia Guidestones történetét és a máig ismeretlen megrendelőivel kapcsolatos elméleteket. (A New Age oszlopai. Hetek, 2014. július 18.) Az építmény kialakítása, a rajta szereplő alapelvek és a felhasznált nyelvek arra utalnak, hogy azt a 19.
Alice Bailey keresztény misszionáriusból lett  a teozófia papnõje.
Helena Blavatsky a 19. század második felében megismertette a Nyugattal a „Titkos Tudományt”, amibe - könyvei szerint - egy tibeti „felsőbb mester” avatta be telepatikus úton (A szellememberek írnoka. Hetek, 2014. július 25.). Mielőtt Blavatsky 1891. május 8-án Londonban meghalt, utolsó, transzállapotban mondott szavai ezek voltak: „Tartsátok megszakítás nélkül a láncolatot!
A történészek ma már általában egyetértenek abban, hogy a náci Harmadik Birodalom bő egy évtizede nem értelmezhető teljességében vezetőik jelentős részének, köztük Adolf Hitlernek, Heinrich Himmlernek és Rudolf Hessnek az okkultizmus iránti vonzalma nélkül. Hitler a német népnek azt ígérte, hogy átvezeti őket egy új világba, ahogyan az általa is nagyra becsült teozófia alapítói is új kort ígértek az emberiség megvilágosodott részének.
Úgy tűnik, hogy Ferenc pápa nem számíthat már a világsajtó egyöntetű támogatására. Bár nyílt konfliktusról még nincs szó, a világ egyik legbefolyásosabb napilapja nyíltan bírálta a katolikus egyházfőt „régimódi” gondolkodása miatt. A Washington Post cikkét számos nyomtatott és online médium átvette – elsősorban a tengerentúlon.
Miközben a harmadik hete zajlanak az erőszakos tüntetések és gyilkos bosszúakciók a Mohamedről készített amatőr filmelőzetes ürügyén, a világsajtót bejárta a hír egy tenyérnyi papiruszdarab felfedezéséről. A töredékes szöveg azért lett szenzáció, mert állítólag Jézus feleségéről szóló bizonyítékot tartalmaz.
Stonewall bár, New York. 1969 óta a melegmoz­galom bölcsõje
A huszadik században a második világháborús propagandát követő leghatékonyabb mani­pulációs marketing stratégiának nevezi a „meleglobbi” programját David Kupelian amerikai újságíró. A neokonzervatív szerző The Marketing of Evil (A gonoszság marketingje, WND Books) című műve részletesen elemzi az elmúlt 25 év gondosan felépített kampánysorozatát.
Nagy vihart kavart Boris Johnson konzervatív brit politikusnak a The Sunday Telegraphban megjelent interjúja, amelyben az európai egységgondolat előfutárai között említette Adolf Hitlert.
A történelem első despotája, a lázadók örök jelképe, a gigászok leszármazottja, a szabadkőműves rend első nagymestere, a globalizmus ősatyja – az ókori Nimród élete a hollywoodi hírek szerint 2015...
A történelem legliberálisabb elnöke, aki cserben hagyta a közel-keleti keresztényeket, és a bebörtönzött amerikai túszokat az iráni atommegállapodás kedvéért. A digitális pornográfia csapdájába került alsó tagozatos kisdiákok. Keresztény tömegek, akik számára a Biblia semmit nem jelent.
Egy húsvétra magyarul is megjelenő könyv, amely Jézus perét és kivégzését eleveníti fel történelmi háttérrel, azt állítja, hogy a Názáreti haláláért az ismert szereplőkön kívül elsősorban Tiberius a felelős, mert a hozzá való viszony minden érintett döntését közvetlenül befolyásolta.
Franz von Stuck festménye 1889-bõl.  Wotan figurája megdöbbentõen hasonlít Hitlerre.
A New Age történetével és alapítóival foglalkozó sorozatunk megmozgatta olvasóinkat. Van, aki arra figyelmeztet, hogy nem érdemes ezzel a jelenséggel foglalkozni, mert az „egész egy nagy kamu”. Egy másik olvasó védelmébe vette a mozgalom legnépszerűbb könyveit, mondván: „sok szellemi igazságot tartalmaznak”.
Január 30-án lemezbemutatót tart 17 év szünet után az Amen, ebből az alkalomból ültünk le beszélgetni Pajor Tamással és Szentkirályi Györggyel.
A világ egyik első számú Szíria-szakértője, Itamar Rabinovics azt állítja, hogy a három éve zajló véres polgárháború valójában korlátozott területen zajló világkonfliktus, amelyben a nagyhatalmak állnak szemben egymással.
Egyáltalán nem bíznék az irániakban. A szankciók pont most kezdtek hatni. Nemrég a legnagyobb iráni földgázvállalat csődbe ment, éppen a büntetőintézkedések miatt. Nagyon fontos lépés lenne, ha Iránt a szankciókkal sikerülne rávenni a nukleáris kérdés békés megoldására. Obama elnök súlyos hibát követ el, amikor ebbe a folyamatba beavatkozik. Meglepő látni, hogy a szaúdiak – akik pedig nagyon szorosan védelmezik országuk légterét – felajánlották Izraelnek a lehetőséget, hogy egy Irán elleni katonai támadás esetén ott tölthetik újra az izraeli vadászrepülőgépeket üzemanyaggal.
Platón egyik híres dialógusában a szereplők arról beszélgetnek, vajon az írás feltalálása előbbre vitte-e az emberiséget. Szókratész szerint igaza volt az egyiptomiaknak, akik tartottak tőle, hogy az írás csak pótszer, mert a leírt betűk nem a tudást gyarapítják, legfeljebb az emlékezet számára jelentenek mankót.
Söprik az értéktelen bankókat  a pesti utcán, 1946. július.
„Egy, a maitól különböző és újfajta pénzt használó világ a maitól különböző és újfajta világ lesz. Sokkal gyorsabban haladunk ebbe az irányba, mintsem a legtöbben gondolnák. Az állampolgárok és a jegybankárok élete egyaránt alapvetően megváltozik” – állítja az elmúlt év­tized egyik legbefolyásosabb és legvitatottabb pénzügy­- politikusa, Larry Summers.
A januári hírvákuumban meglepően nagy nyilvánosságot kaptak a nemzetközi médiában az ufójelenségek feltételezett bizonyítékairól, sőt a földönkívüliekkel való kapcsolattartásról szóló hírek.
Jeruzsálem az elmúlt 2000 évben soha nem volt olyan népes, fejlett és egységes város, mint ma. Annak ellenére, hogy a nemzetközi sajtóban naponta jelennek meg követelések arról, hogy állítsák vissza a város 1948 és 1967 közötti megosztottságát, ennek ma már nincsen sem történelmi, sem városszerkezeti, sem pedig demog­ráfiai realitása (utóbbiról lásd keretes írásunkat).
1980-ban sokan dobogó szívvel hallgattuk a külföldi rádióadások híreit a gdanski sztrájkokról, majd a Szolidaritás mozgalom megalakulásáról. Láttuk a képeket, amelyeken egy harcsabajszú fiatalember kikényszerítette a hatalom képviselőitől, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek vele, és engedélyezzék a független szakszervezetek megalakulását.
„Nem minden ősi emlékmű rejtélyes, és nem minden rejtélyes emlékmű ősi” – állítja előszavában az Egyesült Államok egyik legkülönösebb szimbolikus alkotásáról nemrég megjelent könyv. A The Georgia Guidestones (A georgiai iránykövek) című mű olyan, mintha a Da Vinci-kód kasszasikere ihlette volna, de ez csak a látszat: a valóság ugyanis misztikusabb, mint Dan Brown regényei.
A Saul fia ott kezdődik, ahol más alkotások befejeződtek: a vonatok már befutottak, a szelekció megtörtént, nem lehet várni véletlen, akár csak pillanatnyi menekülést jelentő hibafaktort a gépezetben. Itt nincs egyetlen Wallenberg, Schindler vagy Korczak, csak hóhérok és rabszolgák. Ezen a ponton már egyetlen áldozatnak sincsen neve, személyisége, a legtöbbnek arca sem.
A bostoni merénylők egyike, Tamerlan Carnajev a személyes YouTube-oldalán egy népszerű iszlamista videót ajánlott. A Fekete zászlók Khoraszánból című negyedórás klip első ránézésre csupán egy a szokásos dzsihádista toborzók közül.
A nyolcvan éve létrejött Szaúd-Arábia történetének fordulópontja és egyben egyik legkülönösebb eseménye a mekkai nagymecset 1979-es elfoglalása és ostroma volt. A tizenöt napon át zajló konfliktus máig tartó változásokat hozott a sivatagi királyságban, és megalapozta a radikális vahabita iszlám irányzat nemzetközi terjedését. Bár a mekkai túszejtés a 20.
Luther Márton arcképe világszerte több holokauszt múzeumban kiemelt helyen látható, mint aki írásaival egyik megalapozója volt a 20. századi vészkorszaknak. Ahogyan arra sorozatunk előző részében utaltunk, ma már egyre több evangélikus szerző is elismeri, hogy a reformátor nemcsak teológiai alapon bírálta a zsidókat, hanem több műve tudományos mércével is  antiszemita tartalmú.
„Az izraeli településeken zajló újabb építkezések engedélyezése porrá zúzhatja a békefolyamatot” – állította december utolsó napjaiban Szaeb Erekat palesztin főtárgyaló. Több mint félmillió zsidó lakos él ma olyan területen, amelyet a nemzetközi közvélemény megszállt területnek tekint.
Nem sokkal a népvándorlás hullámai után, a 7. században újabb, „emberekből álló cunami” lepte el a Földközi-tenger medencéjét – állítja Howard-Johnson brit történész. Nagy Sándor hódításait leszámítva nem volt korábban példa arra, hogy néhány évtized leforgása alatt ilyen döntő fordulat történjen az akkor ismert világ uralmi viszonyaiban.
Hogyan függ össze a demokrácia a határok biztonságával? Miért veszélyes a nemzetek feletti Európa a kisebb nemzetekre? Széteshet-e az Európai Unió? Hogyan védhetjük meg történelmünket és kultúránkat az újkori népvándorlással szemben?
Évtizedek óta zajlik a vita, hogy létezhet-e valamiféle mesterterv a világ gazdasági, politikai, kulturális egységesítésére és a társadalmak radikális átalakítására.
Interjúalanyom életútja olyan sokszínű, hogy meg sem próbálom előzetesen felsorolni az állomásait, de talán a beszél­getésből kiderül, hogyan lesz egy elemző matematikusból országa meghatározó politikusa, aki az elmúlt 30 év minden jelentős döntésében részt vett, hol támogatóként, hol pedig kíméletlen kritikusként.
Megjelenése előtt első számú bestseller lett egy nemzetközi hírű idegsebész könyve, amelyben halálközeli állapotban a túlvilágon megtett utazását írja le. Dr. Eben Alexander egy hetet töltött mély kómában...
„Nincs személyes tanácsadói szerepem a Miniszterelnöki Hivatalban” – így reagált a Hetek kérdésére Magyarics Tamás Amerika-szakértő a sajtóhírre, miszerint Orbán Viktor éppen az ő könyvét tanulmányozza az amerikai külpolitika mélyebb megértéséhez.
Ellenkultúrát képviselő forradalmár - így jellemzi magát Twitter-profiljának nyitó oldalán Dr. Michael L. Brown amerikai vallástörténész, rádiós műsorvezető és számos sikeres könyv szerzője. Több műve magyarul is megjelent, köztük a teológiai antiszemitizmus történetéről írt könyve. Beszélgetésünkben Herzl Tivadartól indultunk és John Lennonon át Russel Crowe-ig jutottunk el.
…és bocsánatot kérne a melegektől. Újabb repülőgépes interjút adott Ferenc pápa, és most is sikerült több olyan témát feldobnia, amivel az újságok címoldalára kerülhetett. A legnagyobb visszhangot – ahogy 2013-ban, Brazíliából hazafelé is – a melegkérdéssel kapcsolatos kijelentése váltotta ki, pedig talán még fontosabb volt, amit az Európai Unió jövőjéről mondott. Ferenc szerint a Brexit után ki kell használni a helyzetet egy teljesen új unió felépítésére Európában, ami „valóban összeköti a népeket”. Róma szívesen állna ennek az élére.
Elpuhult nyugati férfiak, elnőiesedett kereszténység: többek között ez is hozzájárul az iszlám terjedéséhez a nyugati világban – állítja Bill Warner iszlámkutató a Hetek kérdéseire.

Külföld

A 2013 őszén kezdődött tárgyalások tétje nemcsak az, hogy sikerül-e megakadályozni Irán atomfegyverhez jutását (ebben sokan szkeptikusak), hanem az is, vajon milyen erőviszonyok alakulnak ki a térségben, amelyet Washingtontól Jeruzsálemen át Rijádig és Moszkváig „új Közel-Keletnek” neveznek.
Az Európát fenyegető legfontosabb kihívások álltak annak a  jeruzsálemi rendezvénynek  a középpontjában, amelyet az izraeli parlament, a Kneszet szervezett.
Új fogalommal gazdagította az angol nyelvet Barack Obama, aki az utolsó televíziós vita előtti napon azt mondta, hogy republikánus ellenfele viselkedését csak egy szóval tudja jellemezni: „Romnézia”. Az új összetétel Mitt Romney nevéből és az emlékezetkiesést jelentő amnézia szóból keletkezett – vélhetően a demokrata kampánystáb egyik ötletelésén.
Megoszlik a szakértők véleménye arról, hogy kitörhet-e új hidegháború Oroszország és az Egyesült Államok között. A kérdés természetesen elsősorban geopolitikai szempontból fontos, ám közvetve érinti Magyarországot is.
Vihart kavart a Simon Wiesenthal Központ alapító-társelnökének budapesti látogatása. Abraham Cooper tárgyalt a kormányzat és a Fidesz, valamint az ellenzéki demokratikus pártok vezető képviselőivel, és a tárgyalásokon többek között felvetette a Jobbik és az iráni kormányzat közötti kapcsolatok kérdését.
Négy rabbi és egy rendőr halt meg az egyik nyugat-jeruzsálemi zsinagógában, ahová két palesztin terrorista tört be pisztollyal, késekkel és baltákkal felfegyverezve.
A  12 éves Menachem Zivotofsky izraelinek tekinti magát, és büszke erre a  tényre.
Az „utóbbi évek leghülyébb amerikai perének” nevezte a 444.hu a Legfelsőbb Bíróság döntését, amelyben kimondta, hogy a Jeruzsálemben született amerikai állampolgárok útlevelében a városnév mellett nem lehet feltüntetni az országot, vagyis Izraelt. Nos, a portál ennél nagyobb butaságot nem is írhatott volna.
Ayaan Hirsi Ali, a szomáliai születésű, Hollandiában élő bátor aktivista a Foreign Affairs aktuális számában írt cikkében bemutatta, milyen következményekkel járt az, hogy az Obama-kormányzat tisztviselői – az elnök példáját követve – nem használhatják egymás után a „radikális” és az „iszlám” szavakat.
A CDU kampányközpontjában hívei ütemes „Angie, Angie” kiáltásokkal köszöntötték Angela Merkelt, akit mások bizalmasan csak „Mutti” becenéven emlegetnek. A kancellár asszonyt láthatóan mit sem zavarja a bizalmaskodó méltatás, úgy ünnepelt a választás éjszakáján, mint ahogyan azt a német válogatott mérkőzésein a lelátón megszokhattuk tőle.
Ali Hamanei ajatollah.  A legfelsõbb vezetõ egy AK-47-esre támaszkod­va üzent a Nyugatnak.
Az Iránnal kötött atomegyezmény – amelyről múlt heti számunkban írtunk (Egy a jelszónk, a béke. Hetek, 2015. július 17.) – alaposan megmozgatta nemcsak a politikai, hanem a gazdasági érdekelteket is. Még meg sem száradt a tinta a dokumentumokon, a McDonald’s és az Apple hirdetésekben kezdett helyi üzleti partnereket keresni Iránban.
Nagyon szerény, egyszázalékos „ugrást” eredményezett Mitt Romney számára a republikánusok tampai jelölőgyűlése. Obamáék abban bíznak, hogy az észak-karolinai Charlotte-ban lapzártánk után záruló demokrata konvenció megerősíti az elnök újraválasztási esélyeit.
Benjamin Netanjahu annak ellenére vállalja a jövő hétre tervezett beszédét a washingtoni képviselőház együttes ülésén, hogy tisztában van vele, ezzel „minden eddig megmaradt hidat feléget a Fehér Ház felé” - írja az The Atlantic magazin.
Lezajlottak a pártkonvenciók, hivatalosan is jelöltek lettek a jelöltek, így a hivatalos menetrend szerint is elkezdődött az amerikai elnökválasztási kampány. Ami persze már tavaly ősz óta tart, de most már klasszikus westernpárbajként, szemtől-szembe.
A Svéd Demokraták népszerűségüket annak köszönhetik, hogy több mint egy évtizede figyelmeztetnek arra, hogy a svéd bevándorlási modell súlyosan veszélyezteti az ország jövőjét.
Fotó: AP
Három hónappal a november 8-ai elnökválasztás előtt a Washington Post vezető elemzője magabiztosan eredményt hirdetett. Stuart Rothenberg szerint hacsak „nem történik csoda”, Hillary Clinton lesz az Egyesült Államok új elnöke.
Két, gyökeresen eltérő irányban folytatódott augusztus második felében az amerikai elnökválasztási kampány. Míg Donald Trump naponta akár több helyszínen is fellép nagy létszámú hallgatóság előtt, Hillary Clinton a demokrata je­lö­lő­gyűlés óta alig jelent meg a nyilvánosság előtt, és ha igen, akkor is csak szűk, esetenként néhány száz fős kampányrendezvényeken.
„A török szultán fájlalja a fáraó bukását” – ezzel a találó címmel jellemezte az egyiptomi katonai hatalomátvétel utáni közel-keleti reakciókat az indiai Asia Times című angol nyelvű napilap.
A hónap második fele Hillary Clinton számára alakult kifejezetten rosszul. A média által számára biztosított védőernyő ellenére, az újabb 15 ezer, eddig titkolt e-mail előkerülése és a Clinton Alapítvány körüli botrányok ha tompítottan is, de eljutottak a közvéleményhez.
„Azért jöttem Jeruzsálemből, hogy a népem, Izrael népe nevében szóljak, azokról a veszélyekről, amelyekkel szembe kell néznünk, … és leleplezzem azokat az arcátlan hazugságokat, amelyek erről a pódiumról hangzottak el országom és az azt védelmező bátor katonák ellen” — így kezdte az ENSZ őszi ülésszakán elmondott beszédét Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Mahmúd Abbász pal
Éles kampányt követően a 71 éves veterán Likud-politikust, Reuven „Rubi” Rivlint választotta államelnöknek az izraeli Kneszet. A politikus karakterében és az Izrael jövőjével kapcsolatos felfogásában is nagyban eltér elődjétől, Simon Peresztől. A jeruzsálemi születésű Rivlin sorsa többszörösen is összefonódott az izraeli fővárossal.
Az EU bojkottja alá esne a kelet-jeruzsálemi Héber Egyetem is.
Váratlanul érte Izraelt az Európai Unió által kiadott új irányelv, amely a kétoldalú kapcsolatokat szabályozza újra. Az intézkedéssel Brüsszel bojkottot hirdet minden olyan szervezettel és oktatási intézménnyel szemben, amely bármilyen kapcsolatban áll a „megszállónak” minősített izraeli telepesekkel.
Az egy főre jutó nemzetközi segélyek tekintetében eddig is a Palesztin Hatóság kapta a világon a legnagyobb támogatást, ám most abszolút összegben is az első helyre kerültek, miután a kairói donorkonferencián újabb 5,4 milliárd dollárt ajánlottak fel a részt vevő országok.
„Egy országot nem lehet úgy vezetni, hogy az ellenzék a kormányon belül működik” - mondta Benjamin Netanjahu, miután egyértelművé tette, hogy előrehozott választásokon akarja megerősíteni pozícióját, előreláthatólag 2015 márciusában.
Migránsszelfi. Merkel politikája milliószámra vonzhatja Európába a bevándorlókat.
Érthetetlennek tűnik, hogy Angela Merkel, aki több mint egy évtizede sikerrel építi magáról a konszenzusteremtő, higgadt és erős politikus képét, miért váltott át érzelmi politizálásra...
Mosolygó nemzetközi hírességek kontra szemcsés, fekete-fehér képeken ökölrázó politikai ellenfelek; csúcstechnológia, fejlődés, erő kontra hajléktalanság, elszegényedés; szellemes egyperces gegek...
Jeb Bush, Marco Rubio, Joe Biden.  Ringbe szállhatnak 2016-ban.
Clinton kontra Bush: az elemzők szerint újrajátszhatják az 1992-es elnökválasztási menetet 2016-ban. Ha így történik, az utóbbi negyedszázad két leginkább meghatározó politikus dinasztiája között dőlhet el, ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke. A szereplők természetesen nem ugyanazok lennének, mint 22 éve: a demokrata oldalon a volt First Lady indulhat, míg ellenfele a 41.
Jamie Bartlett
Az európai politikai elit nem söpörheti le az asztalról a választók üzenetét, amellyel több mint 120 EU-szkeptikus képviselőt küldtek Brüsszelbe – állítja Jamie Bartlett brit radikalizmuskutató.
Magyarország örülhet, hogy megmaradt a nemzeti valutája, mert így egyike azon államoknak, akik megszabadultak a központi bankokat kontrolláló Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) káros befolyásától – ezt üzente egy YouTube-ra feltöltött videóban Karen Hudes, akit sokan a Világbank „Snowden”-jének tartanak.
Karen Hudes 21 éven át dolgozott a Világbank egyik jogi vezetőjeként, ám az utóbbi években a nemzetközi intézmény egyik legradikálisabb kritikusává vált. A jogász-közgazdász a Heteknek adott interjúban többek között a magyar gazdaságpolitikáról és a dollárt fenyegető veszélyekről is elmondta véleményét.
Hatalmas lendületet adhat az európai melegmozgalmaknak az ír népszavazás győzelme. Több európai vezető - köztük Matteo Renzi olasz miniszterelnök - úgy érzi, hogy elébe kell menni a „népakaratnak”...
Az amerikai elnökválasztási folyamat résztvevői eddig is gondoskodtak arról, hogy az utóbbi évtizedek legfordulatosabb kampányának lehessünk szemtanúi. A hangos vitákban eddig háttérbe szorult a külpolitika, de ez a helyzet novemberig változhat, például egy váratlan geopolitikai fordulat, terrortámadás vagy katonai konfliktus hatására.
A ciprusi válsággal egy időben került nyilvánosságra a hír, miszerint akár be is zárathatja a botrányoktól hangos vatikáni bankot Ferenc pápa. Nem csoda, hogy többen kapcsolatot véltek felfedezni a két hír között.
A kínai játékgyártó kétmillió dolláros nemesacél-rendelése felkeltette az amerikai hatóságok kíváncsiságát. A titkos nyomozás szálai Teheránba vezettek, csakúgy, mint az ecuadori „banánbankok” dollárátutalásai. Meglepő trükkök, amelyekkel Irán igyekszik kijátszani a nemzetközi embargót.
A Kerry-terv menetrendje szerint április végén kellene aláírni az izraeli-palesztin konfliktus „végleges lezárásáról” szóló keretmegállapodást. Két héttel a kitűzött dátum előtt az amerikai külügyminiszter elismerte, hogy az esélyek „eltűntek”. Kerry ezért a két érintett felet hibáztatta, mondván, folyamatosan „nem-konstruktív” lépésekkel akadályozták a megállapodást.
Szédítő hullámvasútba ültette be Kína a világ tőzsdéit augusztus végén. Az elmúlt években a globális gazdaság motorjának tartott országról kiderült, hogy tündérmese volt a 7 százalékos növekedés. Azt még nem tudni, mekkorát hazudtak a pekingi kommunisták a világnak, de hogy nagyot, az biztos.
Jöjjön már, alig várjuk! - ezzel a lelkes, bár diplomatikusnak kevéssé mondható felkiáltással köszöntötte Sarah Netanjahu a Vatikánban Ferenc pápát. Az izraeli miniszterelnök felesége természetesen férje társaságában látogatta meg a katolikus egyházfőt, aki korábban már jelezte, hogy szeretne mielőbb ellátogatni a Közel-Keletre.
Az amerikai elnöknek szembe kell néznie azzal, hogy Netanjahu politikai értelemben túlélheti õt.
Arra lehetett számítani, hogy Barack Obama nem fogadja lelkesen Benjamin Netanjahu újraválasztását, ám az amerikai elnök ingerült reakciói mögött stratégiai cél is húzódhat - állítja az Israel Today című online híroldal.
Hillary Clinton a nyáron megszerzett előnyre építve erőteljes finissel készült volna bebiztosítani a novemberi győzelmet. A visszatérés azonban távolról sem úgy sikerült, ahogyan azt a demokrata elnökjelölt kampánya eltervezte. A terveket több váratlan esemény is felborította.
Új szakasz a melegházasság körüli vitában az USA-ban: óriáscégek zsarolják azokat a szövetségi államokat, ahol elfogadták vagy éppen tárgyalják a „vallásszabadsági törvényként” emlegetett jogszabályt.
„Felejtsék el azt, hogy Netanjahu be akar avatkozni az amerikai elnökválasztásba, és azért hangoztatja az iráni fenyegetést. Nem Romney, hanem saját maga miatt beszél ennyit biztonsági kérdésekről” – írja a Yediot Ahronot .
John Kerry amerikai külügyminiszter szerint az „amerikai választási kampány sokkolja a világ vezetőit”. Önmagában különös, hogy egy hivatalban lévő külügyminiszter abszolút belpolitikai ügyet kommentál, ráadásul olyan személyként, aki korábban maga is pályázott - sikertelenül - az elnöki tisztségre. De vajon igaza lehet-e Kerry-nek?
Úgy tűnik, hogy beigazolódik a három legnagyobb bagdadi keresztény felekezet pátriárkájának július elején kiadott drámai felhívása, amely szerint megszűnhet a kereszténység közel kétezer éves folyamatos jelenléte Irakban és Szíriában is.
A gazdagok megadóztatása és Szíria lehet az újraválasztott amerikai elnök számára az első bel-, illetve külpolitikai frontvonal. Barack Obama egyetlen nap ünneplést és pihenést engedett csapatának, majd újra munkába állt, és felszólította a kongresszust, hogy lássanak neki a költségvetési válság megoldásának.
„Miközben Irán mosolyogva és kedves szavakkal tárgyal a világhatalmakkal, rakétákat küld terrorszervezeteknek, hogy ártatlan polgárokat gyilkoljanak azokkal. Ez a valódi Irán” - közölte Benjamin Netanjahu néhány órával azt követően, hogy az izraeli haditengerészet egy látványos akció keretében elfogott egy iráni rakétákat szállító kereskedelmi hajót a Vörös-tengeren.
Két hét múlva kiderül, kampányszempontból jól döntött-e Benjamin Netanjahu, amikor vállalta a nyílt konfrontációt Barack Obamával közvetlenül a választások előtt. Egyet azonban már most elért: a lehető legharsányabb módon újra vitatémává tette azt, hogy vajon szabad-e egy elvtelen alku kedvéért kiengedni Iránt a nemzetközi karanténból.
Az elmúlt két évben, az „arab tavasz” néven emlegetett felkeléssorozat nyomán sorra születtek az elemzések és szakkönyvek arról, hogyan sajátítja ki a politikai iszlamizmus az arab országokbeli diktatúrákkal szemben támadt lázadást a saját céljaira.

Vélemény

A kvótareferendum egyedülálló a magyarországi népszavazások történetében, hiszen a szokásos igen/nem válaszok mellett kampány zajlik az érvénytelen szavazás és a távolmaradás (bojkott) mellett is. Az első két lehetőség megítélése demokratikus szempontból egyértelmű.

Fókusz

„Nem a burka betiltása jelenti a megoldást, hanem az, ha Franciaország a kulturális relativizmus helyett az emberi jogokat fogadja el abszolút értékként” – állítja Natan Saranszkij a párizsi támadásokat elemző nyilatkozatában.
Elítélik a Jobbikot, amellyel minden alapvető kérdésben vitában állnak. Elfogadhatatlannak tartják a magyar szélsőjobboldal antiszemitizmusát és idegengyűlöletét. Elutasítanak minden antidemokratikus alapokon álló mozgalmat és szervezetet, védelmezik minden személy alapvető emberi méltóságát, valamint minden nép függetlenséghez és demokratikus fejlődéshez való jogát.
Május 15-én a Vigyázó! blog adott hírt róla, hogy egy Budapestre tervezett gigantikus muszlim vallási és kulturális központról készült terveket publikált egy török vallásügyi alapítvány.
A magyar tévénézők is láthatták az ATV jóvoltából az elnökjelölti fórumsorozat két utolsó rendezvényét, amelyeket a CBN televízió rendezett a republikánus aspiránsok számára.

Háttér

„Ahol válság van a világon, ott felbukkan egy norvég is” – így jellemezte egyszer Geir Lundestad, a Nobel Intézet elnöke a nemzetközi konfliktuskezelésben kiemelkedő szerepet játszó skandináv ország aktivitását.
Az iszlámot bíráló német mozgalom, a Pegida szóvivőjét nem lepte meg a párizsi vérengzés. „Családommal együtt mi is több mint egy évtizede hasonló helyzetben élünk, mint a Párizsban meggyilkolt újságírók. Három éve 24 órás rendőri védelem alatt élünk, és csak fegyveres kíséretben hagyhatjuk el a házunkat.

Belföld

A Hit Rádióban minden pénteken jelentkezik a Hetek magazin, ahol a lapunkban boncolgatott témákról beszélgetünk vendégeinkkel. A legutóbb Seres László, a hvg.hu publicistája, a Kapitalizmus blog szerkesztője, a magyar média egyik legeredetibb figurája volt a vendégünk, aki időnként a Hetekben is publikál.

Oldalak