Kereső toggle

Morvay Péter cikkei

Külföld

Éles vitát váltott ki az Egyesült Államokban az a törvényjavaslat, amelyet republikánus képviselők nyújtottak be az Irán elleni szankciók szigorításáról. Barack Obama elnök azt kérte a törvényhozóktól, hogy adjanak időt a nagyhatalmak számára a teheráni atomprogrammal kapcsolatos tárgyalások végig-vitelére.
Drámaian kezdődött az újév Amerikában. A költségvetési szakadék néven emlegetett megszorítási csomag súlyos recesszióval fenyegetett nemcsak az Egyesült Államok, hanem közvetett módon Európa számára is. Végül az utolsó utáni pillanatban sikerült alkut kötni, így elhárult a veszély, hogy már 2013 első órái új válságba taszíthatják a világot (lásd keretes írásunkat).
A 2013 őszén kezdődött tárgyalások tétje nemcsak az, hogy sikerül-e megakadályozni Irán atomfegyverhez jutását (ebben sokan szkeptikusak), hanem az is, vajon milyen erőviszonyok alakulnak ki a térségben, amelyet Washingtontól Jeruzsálemen át Rijádig és Moszkváig „új Közel-Keletnek” neveznek.
„Egy országot nem lehet úgy vezetni, hogy az ellenzék a kormányon belül működik” - mondta Benjamin Netanjahu, miután egyértelművé tette, hogy előrehozott választásokon akarja megerősíteni pozícióját, előreláthatólag 2015 márciusában.
Ali Hamanei ajatollah.  A legfelsõbb vezetõ egy AK-47-esre támaszkod­va üzent a Nyugatnak.
Az Iránnal kötött atomegyezmény – amelyről múlt heti számunkban írtunk (Egy a jelszónk, a béke. Hetek, 2015. július 17.) – alaposan megmozgatta nemcsak a politikai, hanem a gazdasági érdekelteket is. Még meg sem száradt a tinta a dokumentumokon, a McDonald’s és az Apple hirdetésekben kezdett helyi üzleti partnereket keresni Iránban.
Nagyon szerény, egyszázalékos „ugrást” eredményezett Mitt Romney számára a republikánusok tampai jelölőgyűlése. Obamáék abban bíznak, hogy az észak-karolinai Charlotte-ban lapzártánk után záruló demokrata konvenció megerősíti az elnök újraválasztási esélyeit.
Benjamin Netanjahu annak ellenére vállalja a jövő hétre tervezett beszédét a washingtoni képviselőház együttes ülésén, hogy tisztában van vele, ezzel „minden eddig megmaradt hidat feléget a Fehér Ház felé” - írja az The Atlantic magazin.
A Svéd Demokraták népszerűségüket annak köszönhetik, hogy több mint egy évtizede figyelmeztetnek arra, hogy a svéd bevándorlási modell súlyosan veszélyezteti az ország jövőjét.
„Azért jöttem Jeruzsálemből, hogy a népem, Izrael népe nevében szóljak, azokról a veszélyekről, amelyekkel szembe kell néznünk, … és leleplezzem azokat az arcátlan hazugságokat, amelyek erről a pódiumról hangzottak el országom és az azt védelmező bátor katonák ellen” — így kezdte az ENSZ őszi ülésszakán elmondott beszédét Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Mahmúd Abbász pal
„A török szultán fájlalja a fáraó bukását” – ezzel a találó címmel jellemezte az egyiptomi katonai hatalomátvétel utáni közel-keleti reakciókat az indiai Asia Times című angol nyelvű napilap.
Az egy főre jutó nemzetközi segélyek tekintetében eddig is a Palesztin Hatóság kapta a világon a legnagyobb támogatást, ám most abszolút összegben is az első helyre kerültek, miután a kairói donorkonferencián újabb 5,4 milliárd dollárt ajánlottak fel a részt vevő országok.
Éles kampányt követően a 71 éves veterán Likud-politikust, Reuven „Rubi” Rivlint választotta államelnöknek az izraeli Kneszet. A politikus karakterében és az Izrael jövőjével kapcsolatos felfogásában is nagyban eltér elődjétől, Simon Peresztől. A jeruzsálemi születésű Rivlin sorsa többszörösen is összefonódott az izraeli fővárossal.
Az EU bojkottja alá esne a kelet-jeruzsálemi Héber Egyetem is.
Váratlanul érte Izraelt az Európai Unió által kiadott új irányelv, amely a kétoldalú kapcsolatokat szabályozza újra. Az intézkedéssel Brüsszel bojkottot hirdet minden olyan szervezettel és oktatási intézménnyel szemben, amely bármilyen kapcsolatban áll a „megszállónak” minősített izraeli telepesekkel.
Magyarország örülhet, hogy megmaradt a nemzeti valutája, mert így egyike azon államoknak, akik megszabadultak a központi bankokat kontrolláló Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) káros befolyásától – ezt üzente egy YouTube-ra feltöltött videóban Karen Hudes, akit sokan a Világbank „Snowden”-jének tartanak.
Hatalmas lendületet adhat az európai melegmozgalmaknak az ír népszavazás győzelme. Több európai vezető - köztük Matteo Renzi olasz miniszterelnök - úgy érzi, hogy elébe kell menni a „népakaratnak”...
Karen Hudes 21 éven át dolgozott a Világbank egyik jogi vezetőjeként, ám az utóbbi években a nemzetközi intézmény egyik legradikálisabb kritikusává vált. A jogász-közgazdász a Heteknek adott interjúban többek között a magyar gazdaságpolitikáról és a dollárt fenyegető veszélyekről is elmondta véleményét.
A ciprusi válsággal egy időben került nyilvánosságra a hír, miszerint akár be is zárathatja a botrányoktól hangos vatikáni bankot Ferenc pápa. Nem csoda, hogy többen kapcsolatot véltek felfedezni a két hír között.
Migránsszelfi. Merkel politikája milliószámra vonzhatja Európába a bevándorlókat.
Érthetetlennek tűnik, hogy Angela Merkel, aki több mint egy évtizede sikerrel építi magáról a konszenzusteremtő, higgadt és erős politikus képét, miért váltott át érzelmi politizálásra...
Jeb Bush, Marco Rubio, Joe Biden.  Ringbe szállhatnak 2016-ban.
Clinton kontra Bush: az elemzők szerint újrajátszhatják az 1992-es elnökválasztási menetet 2016-ban. Ha így történik, az utóbbi negyedszázad két leginkább meghatározó politikus dinasztiája között dőlhet el, ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke. A szereplők természetesen nem ugyanazok lennének, mint 22 éve: a demokrata oldalon a volt First Lady indulhat, míg ellenfele a 41.
Mosolygó nemzetközi hírességek kontra szemcsés, fekete-fehér képeken ökölrázó politikai ellenfelek; csúcstechnológia, fejlődés, erő kontra hajléktalanság, elszegényedés; szellemes egyperces gegek...
Jamie Bartlett
Az európai politikai elit nem söpörheti le az asztalról a választók üzenetét, amellyel több mint 120 EU-szkeptikus képviselőt küldtek Brüsszelbe – állítja Jamie Bartlett brit radikalizmuskutató.
Az amerikai elnökválasztási folyamat résztvevői eddig is gondoskodtak arról, hogy az utóbbi évtizedek legfordulatosabb kampányának lehessünk szemtanúi. A hangos vitákban eddig háttérbe szorult a külpolitika, de ez a helyzet novemberig változhat, például egy váratlan geopolitikai fordulat, terrortámadás vagy katonai konfliktus hatására.
„Felejtsék el azt, hogy Netanjahu be akar avatkozni az amerikai elnökválasztásba, és azért hangoztatja az iráni fenyegetést. Nem Romney, hanem saját maga miatt beszél ennyit biztonsági kérdésekről” – írja a Yediot Ahronot .
Úgy tűnik, hogy beigazolódik a három legnagyobb bagdadi keresztény felekezet pátriárkájának július elején kiadott drámai felhívása, amely szerint megszűnhet a kereszténység közel kétezer éves folyamatos jelenléte Irakban és Szíriában is.
A gazdagok megadóztatása és Szíria lehet az újraválasztott amerikai elnök számára az első bel-, illetve külpolitikai frontvonal. Barack Obama egyetlen nap ünneplést és pihenést engedett csapatának, majd újra munkába állt, és felszólította a kongresszust, hogy lássanak neki a költségvetési válság megoldásának.
„Miközben Irán mosolyogva és kedves szavakkal tárgyal a világhatalmakkal, rakétákat küld terrorszervezeteknek, hogy ártatlan polgárokat gyilkoljanak azokkal. Ez a valódi Irán” - közölte Benjamin Netanjahu néhány órával azt követően, hogy az izraeli haditengerészet egy látványos akció keretében elfogott egy iráni rakétákat szállító kereskedelmi hajót a Vörös-tengeren.
A kínai játékgyártó kétmillió dolláros nemesacél-rendelése felkeltette az amerikai hatóságok kíváncsiságát. A titkos nyomozás szálai Teheránba vezettek, csakúgy, mint az ecuadori „banánbankok” dollárátutalásai. Meglepő trükkök, amelyekkel Irán igyekszik kijátszani a nemzetközi embargót.
A Kerry-terv menetrendje szerint április végén kellene aláírni az izraeli-palesztin konfliktus „végleges lezárásáról” szóló keretmegállapodást. Két héttel a kitűzött dátum előtt az amerikai külügyminiszter elismerte, hogy az esélyek „eltűntek”. Kerry ezért a két érintett felet hibáztatta, mondván, folyamatosan „nem-konstruktív” lépésekkel akadályozták a megállapodást.
Szédítő hullámvasútba ültette be Kína a világ tőzsdéit augusztus végén. Az elmúlt években a globális gazdaság motorjának tartott országról kiderült, hogy tündérmese volt a 7 százalékos növekedés. Azt még nem tudni, mekkorát hazudtak a pekingi kommunisták a világnak, de hogy nagyot, az biztos.
Az amerikai elnöknek szembe kell néznie azzal, hogy Netanjahu politikai értelemben túlélheti õt.
Arra lehetett számítani, hogy Barack Obama nem fogadja lelkesen Benjamin Netanjahu újraválasztását, ám az amerikai elnök ingerült reakciói mögött stratégiai cél is húzódhat - állítja az Israel Today című online híroldal.
Jöjjön már, alig várjuk! - ezzel a lelkes, bár diplomatikusnak kevéssé mondható felkiáltással köszöntötte Sarah Netanjahu a Vatikánban Ferenc pápát. Az izraeli miniszterelnök felesége természetesen férje társaságában látogatta meg a katolikus egyházfőt, aki korábban már jelezte, hogy szeretne mielőbb ellátogatni a Közel-Keletre.
John Kerry amerikai külügyminiszter szerint az „amerikai választási kampány sokkolja a világ vezetőit”. Önmagában különös, hogy egy hivatalban lévő külügyminiszter abszolút belpolitikai ügyet kommentál, ráadásul olyan személyként, aki korábban maga is pályázott - sikertelenül - az elnöki tisztségre. De vajon igaza lehet-e Kerry-nek?
Új szakasz a melegházasság körüli vitában az USA-ban: óriáscégek zsarolják azokat a szövetségi államokat, ahol elfogadták vagy éppen tárgyalják a „vallásszabadsági törvényként” emlegetett jogszabályt.
Lapzártakor újabb, különösen sunyi terrorcselekménnyel folytatódott a palesztin merénylethullám. Hebron közelében egy izraeli autóst megdobáltak kövekkel az út széléről, majd amikor megállt, és kiszállt autójából, egy teherautó elgázolta. A furgon palesztin vezetője megállás nélkül továbbhajtott, és a közeli palesztin rendőrőrsre menekült, ahol közölte, vétlen baleset történt.
Alaposan felforgatta a közel-keleti tárgyalási menetrendet Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök davosi csúcstalálkozón tett bejelentése.
A biztonsági õr ragadja ki Hilik Bar munkapárti képviselõ kezébõl a Netanjahu-karikatúrát.
Az izraeli kormányválság és az előrehozott választások kiírása világszerte lendületet adott az Izraelt megrendszabályozni akaró erőknek. Ez a virtuális koalíció példátlanul széles körű, az Egyesült Államoktól kezdve az ENSZ-en át Európáig tart, és akkor nem is beszéltünk még az önfeladásra mindig kész izraeli baloldali politikusokról és értelmiségiekről.
Újraindítja a nyomozást a Scotland Yard Diana hercegnő 16 évvel ezelőtti halála ügyében, ezúttal gyilkosság gyanújával. A hivatalosan eddig már kétszer lezárt vizsgálat felújításának az oka két vallomás, amelyet a brit SAS elit alakulat egyik tagjának rokonai tettek.
Két hét múlva kiderül, kampányszempontból jól döntött-e Benjamin Netanjahu, amikor vállalta a nyílt konfrontációt Barack Obamával közvetlenül a választások előtt. Egyet azonban már most elért: a lehető legharsányabb módon újra vitatémává tette azt, hogy vajon szabad-e egy elvtelen alku kedvéért kiengedni Iránt a nemzetközi karanténból.
Az Európai Unió adófizetők pénzéből költ több tízmillió eurót arra, hogy illegális településeket hozzon létre arabok számára Ciszjordániában, izraeli fennhatóság alatt álló területeken. A törvénytelen építkezések miatt fenyegető perek alól Brüsszel a diplomáciai mentességre való hivatkozással igyekszik kibúvót találni.
Az elmúlt két évben, az „arab tavasz” néven emlegetett felkeléssorozat nyomán sorra születtek az elemzések és szakkönyvek arról, hogyan sajátítja ki a politikai iszlamizmus az arab országokbeli diktatúrákkal szemben támadt lázadást a saját céljaira.
A világ politikai, pénzügyi, nagyvállalati, tudományos és médiaelitjének 3500 képviselője idén is elzarándokolt a svájci Alpokba. Persze a davosi zarándoklat alatt nem holmi mezítlábas aszkéta utazást kell érteni: idén rekordszámú, 1700-nál is több magánrepülőgép érkezett a konferencia helyszíne melletti katonai leszállópályára.
Befejeződött az első budapesti Afrika-fórum, amelyen a kontinens több mint 20 országa képviseltette magát. A rendezvénnyel  Magyarország köszöntötte az ötven éve megalakult Afrikai Uniót, amelynek dél-afrikai elnöke is jelen volt. A fórum vendége volt több olyan magas rangú afrikai politikus, aki személyesen is kötődik Magyarországhoz.

Hit és értékek

Tavaly nyáron New Yorkban egy gálavacsorán nemzetközi katonai és hírszerzési vezetők beszélgettek arról, hogyan zajlik majd a Szíria elleni katonai csapás, amely elkerülhetetlennek látszott, miután az Aszad-rezsim vegyi fegyvereket vetett be ellenfeleivel szemben.
Izrael négy legnagyobb katonai hőse között tartja számon a hadtörténet Zvika „Zvi” Greengold tankparancsnokot, aki 1973-ban, a jóm kippúri háború első napján szinte természetfeletti bátorsággal tartóztatta fel jószerint egyetlen harckocsival a Golán-fennsíkon felsorakozott szíriai hadsereget.
Új irányból, keletről érkezett a Szentföldre Ferenc pápa, és ez a döntése nem csak földrajzi értelemben jelentett nyitást a Vatikán és a Közel-Kelet viszonyában. Bár alig több mint 48 órát töltött a térségben, a katolikus egyházfő szinte minden lépése beszédes volt.
„Imádkoznunk kell azért, hogy Ferenc pápa meglássa: az iszlám fundamentaliz-mussal való konfliktus ugyanolyan sorsdöntő a keresztény egyház, mint a zsidóság számára” – írja a hétvégi „békeima-csúcstalálkozó” előtt megjelent cikkében a Jerusalem Post publicistája, Isi Liebler.
Nagy vihart kavart Boris Johnson konzervatív brit politikusnak a The Sunday Telegraphban megjelent interjúja, amelyben az európai egységgondolat előfutárai között említette Adolf Hitlert.
Stonewall bár, New York. 1969 óta a melegmoz­galom bölcsõje
A huszadik században a második világháborús propagandát követő leghatékonyabb mani­pulációs marketing stratégiának nevezi a „meleglobbi” programját David Kupelian amerikai újságíró. A neokonzervatív szerző The Marketing of Evil (A gonoszság marketingje, WND Books) című műve részletesen elemzi az elmúlt 25 év gondosan felépített kampánysorozatát.
Helena Blavatsky  a Teozófiai Társaság másik alapítójával, Henry Steel Olcottal
Előző számunkban bemutattuk az Egyesült Államokban 34 éve emelt talányos emlékmű, a Georgia Guidestones történetét és a máig ismeretlen megrendelőivel kapcsolatos elméleteket. (A New Age oszlopai. Hetek, 2014. július 18.) Az építmény kialakítása, a rajta szereplő alapelvek és a felhasznált nyelvek arra utalnak, hogy azt a 19.
Alice Bailey keresztény misszionáriusból lett  a teozófia papnõje.
Helena Blavatsky a 19. század második felében megismertette a Nyugattal a „Titkos Tudományt”, amibe - könyvei szerint - egy tibeti „felsőbb mester” avatta be telepatikus úton (A szellememberek írnoka. Hetek, 2014. július 25.). Mielőtt Blavatsky 1891. május 8-án Londonban meghalt, utolsó, transzállapotban mondott szavai ezek voltak: „Tartsátok megszakítás nélkül a láncolatot!
A történészek ma már általában egyetértenek abban, hogy a náci Harmadik Birodalom bő egy évtizede nem értelmezhető teljességében vezetőik jelentős részének, köztük Adolf Hitlernek, Heinrich Himmlernek és Rudolf Hessnek az okkultizmus iránti vonzalma nélkül. Hitler a német népnek azt ígérte, hogy átvezeti őket egy új világba, ahogyan az általa is nagyra becsült teozófia alapítói is új kort ígértek az emberiség megvilágosodott részének.
Úgy tűnik, hogy Ferenc pápa nem számíthat már a világsajtó egyöntetű támogatására. Bár nyílt konfliktusról még nincs szó, a világ egyik legbefolyásosabb napilapja nyíltan bírálta a katolikus egyházfőt „régimódi” gondolkodása miatt. A Washington Post cikkét számos nyomtatott és online médium átvette – elsősorban a tengerentúlon.
Miközben a harmadik hete zajlanak az erőszakos tüntetések és gyilkos bosszúakciók a Mohamedről készített amatőr filmelőzetes ürügyén, a világsajtót bejárta a hír egy tenyérnyi papiruszdarab felfedezéséről. A töredékes szöveg azért lett szenzáció, mert állítólag Jézus feleségéről szóló bizonyítékot tartalmaz.
A januári hírvákuumban meglepően nagy nyilvánosságot kaptak a nemzetközi médiában az ufójelenségek feltételezett bizonyítékairól, sőt a földönkívüliekkel való kapcsolattartásról szóló hírek.
Jeruzsálem az elmúlt 2000 évben soha nem volt olyan népes, fejlett és egységes város, mint ma. Annak ellenére, hogy a nemzetközi sajtóban naponta jelennek meg követelések arról, hogy állítsák vissza a város 1948 és 1967 közötti megosztottságát, ennek ma már nincsen sem történelmi, sem városszerkezeti, sem pedig demog­ráfiai realitása (utóbbiról lásd keretes írásunkat).
1980-ban sokan dobogó szívvel hallgattuk a külföldi rádióadások híreit a gdanski sztrájkokról, majd a Szolidaritás mozgalom megalakulásáról. Láttuk a képeket, amelyeken egy harcsabajszú fiatalember kikényszerítette a hatalom képviselőitől, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek vele, és engedélyezzék a független szakszervezetek megalakulását.
„Nem minden ősi emlékmű rejtélyes, és nem minden rejtélyes emlékmű ősi” – állítja előszavában az Egyesült Államok egyik legkülönösebb szimbolikus alkotásáról nemrég megjelent könyv. A The Georgia Guidestones (A georgiai iránykövek) című mű olyan, mintha a Da Vinci-kód kasszasikere ihlette volna, de ez csak a látszat: a valóság ugyanis misztikusabb, mint Dan Brown regényei.
A Saul fia ott kezdődik, ahol más alkotások befejeződtek: a vonatok már befutottak, a szelekció megtörtént, nem lehet várni véletlen, akár csak pillanatnyi menekülést jelentő hibafaktort a gépezetben. Itt nincs egyetlen Wallenberg, Schindler vagy Korczak, csak hóhérok és rabszolgák. Ezen a ponton már egyetlen áldozatnak sincsen neve, személyisége, a legtöbbnek arca sem.
Január 30-án lemezbemutatót tart 17 év szünet után az Amen, ebből az alkalomból ültünk le beszélgetni Pajor Tamással és Szentkirályi Györggyel.
A történelem első despotája, a lázadók örök jelképe, a gigászok leszármazottja, a szabadkőműves rend első nagymestere, a globalizmus ősatyja – az ókori Nimród élete a hollywoodi hírek szerint 2015...
A történelem legliberálisabb elnöke, aki cserben hagyta a közel-keleti keresztényeket, és a bebörtönzött amerikai túszokat az iráni atommegállapodás kedvéért. A digitális pornográfia csapdájába került alsó tagozatos kisdiákok. Keresztény tömegek, akik számára a Biblia semmit nem jelent.
Franz von Stuck festménye 1889-bõl.  Wotan figurája megdöbbentõen hasonlít Hitlerre.
A New Age történetével és alapítóival foglalkozó sorozatunk megmozgatta olvasóinkat. Van, aki arra figyelmeztet, hogy nem érdemes ezzel a jelenséggel foglalkozni, mert az „egész egy nagy kamu”. Egy másik olvasó védelmébe vette a mozgalom legnépszerűbb könyveit, mondván: „sok szellemi igazságot tartalmaznak”.
Egy húsvétra magyarul is megjelenő könyv, amely Jézus perét és kivégzését eleveníti fel történelmi háttérrel, azt állítja, hogy a Názáreti haláláért az ismert szereplőkön kívül elsősorban Tiberius a felelős, mert a hozzá való viszony minden érintett döntését közvetlenül befolyásolta.
A világ egyik első számú Szíria-szakértője, Itamar Rabinovics azt állítja, hogy a három éve zajló véres polgárháború valójában korlátozott területen zajló világkonfliktus, amelyben a nagyhatalmak állnak szemben egymással.
Egyáltalán nem bíznék az irániakban. A szankciók pont most kezdtek hatni. Nemrég a legnagyobb iráni földgázvállalat csődbe ment, éppen a büntetőintézkedések miatt. Nagyon fontos lépés lenne, ha Iránt a szankciókkal sikerülne rávenni a nukleáris kérdés békés megoldására. Obama elnök súlyos hibát követ el, amikor ebbe a folyamatba beavatkozik. Meglepő látni, hogy a szaúdiak – akik pedig nagyon szorosan védelmezik országuk légterét – felajánlották Izraelnek a lehetőséget, hogy egy Irán elleni katonai támadás esetén ott tölthetik újra az izraeli vadászrepülőgépeket üzemanyaggal.
Platón egyik híres dialógusában a szereplők arról beszélgetnek, vajon az írás feltalálása előbbre vitte-e az emberiséget. Szókratész szerint igaza volt az egyiptomiaknak, akik tartottak tőle, hogy az írás csak pótszer, mert a leírt betűk nem a tudást gyarapítják, legfeljebb az emlékezet számára jelentenek mankót.
Söprik az értéktelen bankókat  a pesti utcán, 1946. július.
„Egy, a maitól különböző és újfajta pénzt használó világ a maitól különböző és újfajta világ lesz. Sokkal gyorsabban haladunk ebbe az irányba, mintsem a legtöbben gondolnák. Az állampolgárok és a jegybankárok élete egyaránt alapvetően megváltozik” – állítja az elmúlt év­tized egyik legbefolyásosabb és legvitatottabb pénzügy­- politikusa, Larry Summers.
Interjúalanyom életútja olyan sokszínű, hogy meg sem próbálom előzetesen felsorolni az állomásait, de talán a beszél­getésből kiderül, hogyan lesz egy elemző matematikusból országa meghatározó politikusa, aki az elmúlt 30 év minden jelentős döntésében részt vett, hol támogatóként, hol pedig kíméletlen kritikusként.
„Nincs személyes tanácsadói szerepem a Miniszterelnöki Hivatalban” – így reagált a Hetek kérdésére Magyarics Tamás Amerika-szakértő a sajtóhírre, miszerint Orbán Viktor éppen az ő könyvét tanulmányozza az amerikai külpolitika mélyebb megértéséhez.
Megjelenése előtt első számú bestseller lett egy nemzetközi hírű idegsebész könyve, amelyben halálközeli állapotban a túlvilágon megtett utazását írja le. Dr. Eben Alexander egy hetet töltött mély kómában...
Ellenkultúrát képviselő forradalmár - így jellemzi magát Twitter-profiljának nyitó oldalán Dr. Michael L. Brown amerikai vallástörténész, rádiós műsorvezető és számos sikeres könyv szerzője. Több műve magyarul is megjelent, köztük a teológiai antiszemitizmus történetéről írt könyve. Beszélgetésünkben Herzl Tivadartól indultunk és John Lennonon át Russel Crowe-ig jutottunk el.
A bostoni merénylők egyike, Tamerlan Carnajev a személyes YouTube-oldalán egy népszerű iszlamista videót ajánlott. A Fekete zászlók Khoraszánból című negyedórás klip első ránézésre csupán egy a szokásos dzsihádista toborzók közül.
A nyolcvan éve létrejött Szaúd-Arábia történetének fordulópontja és egyben egyik legkülönösebb eseménye a mekkai nagymecset 1979-es elfoglalása és ostroma volt. A tizenöt napon át zajló konfliktus máig tartó változásokat hozott a sivatagi királyságban, és megalapozta a radikális vahabita iszlám irányzat nemzetközi terjedését. Bár a mekkai túszejtés a 20.
Hogyan függ össze a demokrácia a határok biztonságával? Miért veszélyes a nemzetek feletti Európa a kisebb nemzetekre? Széteshet-e az Európai Unió? Hogyan védhetjük meg történelmünket és kultúránkat az újkori népvándorlással szemben?
Luther Márton arcképe világszerte több holokauszt múzeumban kiemelt helyen látható, mint aki írásaival egyik megalapozója volt a 20. századi vészkorszaknak. Ahogyan arra sorozatunk előző részében utaltunk, ma már egyre több evangélikus szerző is elismeri, hogy a reformátor nemcsak teológiai alapon bírálta a zsidókat, hanem több műve tudományos mércével is  antiszemita tartalmú.
„Az izraeli településeken zajló újabb építkezések engedélyezése porrá zúzhatja a békefolyamatot” – állította december utolsó napjaiban Szaeb Erekat palesztin főtárgyaló. Több mint félmillió zsidó lakos él ma olyan területen, amelyet a nemzetközi közvélemény megszállt területnek tekint.
Nem sokkal a népvándorlás hullámai után, a 7. században újabb, „emberekből álló cunami” lepte el a Földközi-tenger medencéjét – állítja Howard-Johnson brit történész. Nagy Sándor hódításait leszámítva nem volt korábban példa arra, hogy néhány évtized leforgása alatt ilyen döntő fordulat történjen az akkor ismert világ uralmi viszonyaiban.
Évtizedek óta zajlik a vita, hogy létezhet-e valamiféle mesterterv a világ gazdasági, politikai, kulturális egységesítésére és a társadalmak radikális átalakítására.
Ha valaki azt gondolta, hogy nincs rosszabb annál, mint amikor Hollywood kaszálni akar a naiv nézőkön azzal, hogy kamu bibliai hangzású címeket ad teljesen banális, tizenkettő egy tucat sci-fi filmeknek, vagy bibliai történetekből készít másként eladhatatlanul sablonos családi drámát, nos, tévedett.
Elpuhult nyugati férfiak, elnőiesedett kereszténység: többek között ez is hozzájárul az iszlám terjedéséhez a nyugati világban – állítja Bill Warner iszlámkutató a Hetek kérdéseire.
Keresztény dzsihád címmel írt húsvéti cikket a HVG véleményrovatának szerzője, aki szerint „a mai kereszténység ... úgy véli, a túlélése érdekében – Isten nevében – le kell győznie a világot. Sőt, úgy harcol, mintha Istent kéne megvédenie. Egyszerre folyik az ún. hitvédelem és a világ erőszakos krisztianizálása, vagyis az a törekvés, hogy az egyház szemlélete az egyházon kívül, akár törvények formájában érvényesülhessen”.
Az amerikai USS Liberty  az izraeli támadás után.
Az 1967-es hatnapos közel-keleti háború utóélete a mai napig tart.
Hogyan lesz tinédzserkorú fiatalok ötletéből néhány év alatt több mint egymilliárd dollár értékű cég? Miért vadásznak a világ leghíresebb tőzsdegurui ismeretlen innovációs cégek részvényeire? Az utóbbi évtized egyik legizgalmasabb világjelensége a start-up cégek megjelenése. Saul Singer közgazdász-újságíró világhírű könyvet írt az izraeli start-upok gazdasági csodájáról.
A pisai torony sorsára juthat a római Colosseum, amelynek a déli fala megdőlt, és már 40 centiméterrel lejjebb van a szemközti oldalnál. A folyamat tovább gyorsulhat, ha az új metrószakasz építése eléri a műemlék közvetlen közelét.
Csak a demokrácia iránti határozott kiállás és az erős értékrend védhet meg egy társadalmat attól, hogy elkerülje a demagóg politikai karrierépítők csapdáját – állítja Timur Vermes magyar származású német író.
Amerika és a washingtoni vezetés szeretné fenntartani azt a képet magáról, hogy ők a világ vezetői, de Obama elnök elbizonytalanodott mert a világ nagy része nem akarja követni például Szíria ügyében – állítja a New York-i egyetem nemzetközi hírű jogászprofesszora. A Skóciában született David W.

Fókusz

„Nem a burka betiltása jelenti a megoldást, hanem az, ha Franciaország a kulturális relativizmus helyett az emberi jogokat fogadja el abszolút értékként” – állítja Natan Saranszkij a párizsi támadásokat elemző nyilatkozatában.
Május 15-én a Vigyázó! blog adott hírt róla, hogy egy Budapestre tervezett gigantikus muszlim vallási és kulturális központról készült terveket publikált egy török vallásügyi alapítvány.
Elítélik a Jobbikot, amellyel minden alapvető kérdésben vitában állnak. Elfogadhatatlannak tartják a magyar szélsőjobboldal antiszemitizmusát és idegengyűlöletét. Elutasítanak minden antidemokratikus alapokon álló mozgalmat és szervezetet, védelmezik minden személy alapvető emberi méltóságát, valamint minden nép függetlenséghez és demokratikus fejlődéshez való jogát.
A magyar tévénézők is láthatták az ATV jóvoltából az elnökjelölti fórumsorozat két utolsó rendezvényét, amelyeket a CBN televízió rendezett a republikánus aspiránsok számára.
Mecsetavatás Kölnben.
Múlt heti számunkban bemutattuk azt a kevéssé ismert, ám az utóbbi években rendkívüli befolyást elérő nemzetközi szervezetet, amely a világ iszlám országait képviseli diplomáciai, gazdasági, kulturális és vallási téren.
Összehangolt kampány indult az óceán két oldalán a nagy címletű bankjegyek kivezetése és úgy általában a készpénzforgalom felszámolása érdekében. Újdonság, hogy most először pénzügyi nagyágyúk, köztük Larry Summers volt amerikai pénzügyminiszter és a Deutsche Bank társelnöke, John Cryan névvel is beálltak a radikális tervek mögé.
II. Vilmos császár (középen) Hindenburg  és Lidendroff tábornokokkal.
Alig néhány héttel azt követően, hogy az Iszlám Állam (IS)  könyörtelen iraki és szíriai hódításai nyomán világszerte ismertté vált, máris megjelentek a terrorhadsereg eredetéről szóló alternatív elméletek, nemcsak az ilyenekre különösen fogékony arab világban, hanem Nyugat-Európában is.

Háttér

„Ahol válság van a világon, ott felbukkan egy norvég is” – így jellemezte egyszer Geir Lundestad, a Nobel Intézet elnöke a nemzetközi konfliktuskezelésben kiemelkedő szerepet játszó skandináv ország aktivitását.
Az iszlámot bíráló német mozgalom, a Pegida szóvivőjét nem lepte meg a párizsi vérengzés. „Családommal együtt mi is több mint egy évtizede hasonló helyzetben élünk, mint a Párizsban meggyilkolt újságírók. Három éve 24 órás rendőri védelem alatt élünk, és csak fegyveres kíséretben hagyhatjuk el a házunkat.

Belföld

A Hit Rádióban minden pénteken jelentkezik a Hetek magazin, ahol a lapunkban boncolgatott témákról beszélgetünk vendégeinkkel. A legutóbb Seres László, a hvg.hu publicistája, a Kapitalizmus blog szerkesztője, a magyar média egyik legeredetibb figurája volt a vendégünk, aki időnként a Hetekben is publikál.
Kurt Volker
Ha a gigabájt alapú sarcot csak az amerikai beutazási-tilalom botrány „fedősztorijának” találta ki a kormány – mint azt többen feltételezik –, akkor azzal csak olajat öntöttek a tűzre.
A menekültügy szeptemberi csúcspontjára emlékeztető nemzetközi sajtóvisszhangot váltott ki a székesfehérvári szoborállítás terve. A Hóman-szobor körüli botrányról világszerte tudósítottak, a The New York Timestól a BBC-n át a Der Spiegelig.

Oldalak