Kereső toggle

Gavra Gábor cikkei

Belföld

Mihez kezd az Európai Unió a kontinensre zúduló menekültáradattal? Van-e válasza az EU-nak a szíriai, líbiai és iraki tragédiára? Van-e jövője a schengeni övezetnek? A Fidesz európai parlamenti képviselőjét,  Schöpflin Györgyöt kérdeztük.
December vége óta ismertek a kormány családi otthonteremtési kedvezményre (CSOK) vonatkozó elképzelései. Előző cikkünkből kiderült, hogy 2016-tól mekkora kedvezmény kapható új, és mekkora használt lakás vásárlására. Az is ismert, hogy mik a támogatás igénybevételének feltételei.
Van abban valami tragikusan bizarr, hogy szerdán, azaz a Hetek lapzártájakor az Indexen közvetlenül egymás alatt volt olvasható az Erdogan török elnök magyarországi látogatásáról és az ehhez kapcsolódóan tervezett szigetvári minaret-építésről, valamint Irak legrégebbi keresztény épületének az Erdogan-rezsimmel, fogalmazzunk így, bonyolult kapcsolatban álló Iszlám Állam általi lerom
A héten többször kitörtek  a röszkei gyûjtõpontról a migránsok.
A miniszterelnök és a Fidesz vezetői szerint míg Angela Merkel és az uniós vezetők bizonytalankodnak, szeptember közepétől új időszámítás kezdődik a szerb–magyar határon.
Az Európai Unió nagy bajban van – ezt a tényt már meg sem próbálják palástolni az európai országok vezetői.
Alig egy hónapja, február 5-én jelentette be Rogán Antal, hogy a Fidesz parlamenti frakciója támogatja a kormány javaslatát a reklámadó átalakítására.
A jelenlegi információk szerint a pénzügyi körökben „frankageddonnak” hívott januári svájci frankerősödés miatt kezdtek el bedőlni a brókercégek. A Fidesz elkövette azt a hibát, hogy a Buda-Cash dőlése után politikai síkra terelte a problémát, ám a következő dominó egy kiváló fideszes kapcsolatokkal rendelkező milliárdost, Tarsoly Csabát találta el.
A választásra jogosultak 43,88 százaléka vett részt a kötelező betelepítési kvótáról rendezett vasárnapi népszavazáson, de érvényesen alig több mint 40 százalékuk szavazott.
Optimistábbak lettek azok a kormány­párti politikusok, akik az elmúlt hónapokban a párt belső fórumain, illetve magánbeszélgetéseken attól tartottak, hogy a politikai és kormányzati hibák sorozata a párt végzetes meggyengüléséhez vezethet.
A magyar bankrendszerben és a magyar online médiában is komoly változást hozhatnak a Spéder Zoltán körüli viharok. A TV2 Rejtőzködő milliárdosok című sorozata és a Lokál című ingyenes lap a pénzüket a takarék­szövet­kezetekben tartók megtakarításait veszélyeztető gonosz bankárként mutatták be olvasóiknak az Index és az FHB tulajdonosát, akinek feltérképezték magánéletét (amely a riport szerint kudarcos), vezetési stílusát (amely viszont ordibálós) és hétköznapi öltözködését (ez viszont nyárias).
Tellér Gyula (jobbról a második) évtizedek óta Orbán  bizalmasa.
Orbán Viktor nagy vihart kavart tusnádfürdői beszéde nem csupán támaszkodik Tellér Gyula Született-e „Orbán-rendszer” 2010 és 2014 között? című tanulmányára, de a kormányfő minisztereinek utasításba is adta, hogy „kötelező olvasmányként” tanulmányozzák Tellérnek a Nagyvilág című folyóiratban idén márciusban megjelent gondolatait – írta a Népszabadság.
Szervezeti kiürülés, az egyelőre meglehetősen döcögős média-átalakítás, valamint a pártvezetés körüli morális deficit – erre vezették vissza a Hetek fideszes forrásai az október óta tartó, és a párt jelöltjének tapolcai vereségéhez vezető folyamatokat.
A minisz­terelnök éppen megtagadja Habony Árpádot. Orbán Viktor mellett Kriza Ákos miskolci polgármester.
Orbán—Simicska állóháború Simicska—Jobbik tűzszünettel – így jellemezhető röviden a helyzet a jobboldalon Tapolca után. A baloldali ellenzékkel egyik szereplő sem számol komolyan, ám ez a belső ellentétek kezelését kicsit sem könnyíti meg.
Akár sorsdöntőnek is bizonyulhat az e hét csütörtökön és pénteken rendezett újabb EU-csúcs, amelynek második napján Davutoglu török miniszterelnök is csatlakozik az európai állam- és kormányfőkhöz.
Falus Ferenc Tarlós István baloldali kihívója. Hétfőn. Aztán kedden kiderül, hogy Horváth Csaba is az. Szerdán éppen abban a percben szivárog ki a szocialisták ötpontos, Falus támogatása fejében benyújtott követeléslistája a partnerekhez, amikor a három párt bejelenti, hogy a volt országos tisztifőorvos a közös jelöltjük. Káosz a fővárosi baloldalon.
A veszprémi időközi országgyűlési választáson a kétharmadot bukta el a Fidesz, a vasárnapi tapolcai választás pedig a centrális erőteret rengetheti meg, persze csak akkor, ha nem használ a kormánypárt utolsó napokban bevetett csodafegyvere, azaz Orbán Viktor személyes jelenléte.

Háttér

Az elmúlt hetekben Washington két nagy horderejű megállapodás részese volt a Közel-Keleten.
Összecsapások a francia–olasz határon, kamionokra kapaszkodó bevándorlók Calais-ban, négyméteres kerítés építése a magyar–szerb határszakaszon. Európát túlzás nélkül alapjaiban rázta meg a Földközi-tenger és Törökország felől érkező bevándorló- és menekülthullám.
Közhelyszámba megy, hogy amíg Szíriában nem lesz rend, addig nem várható, hogy enyhüljön az Európára nehezedő közel-keleti migrációs nyomás. Ám a szíriai polgárháború lezárása aligha képzelhető el anélkül, hogy a konfliktus kirobbantásáért felelős hatalmak szembenéznének a helyzet kialakulásáért viselt felelősségükkel.
A Hetek a közelmúltban foglalkozott a modern iszlámizmus mint politikai irányzat, továbbá a globális dzsihád ideológiai hátterét adó dzsihádista szalafizmus kialakulásával, majd a szalafista ideológia európai muszlim közösségekben befutott diadalútjával. Alábbi írásunkban megmutatjuk, hogyan áramlottak be az iszlamista veteránok a nyugati világba.
Izrael nem részese a szíriai polgárháborúnak, és mindent meg is tesz, hogy távol maradjon tőle – az izraeli külügy és a hadsereg illetékesei egybehangzóan ezt mondták a zsidó állam meghívására Izraelben tartózkodó magyar újságíróknak. Van azonban két terület, amelyen Izraelt nagyon is érinti, ami a szomszédos országban folyik.
A ruandai népirtásról, illetve az Ír Köztársasági Hadseregről rendezett korábban nagy sikerű filmet Terry George, akinek Az ígéret című, spanyol–amerikai koprodukcióban bemutatott filmje szeptember közepén debütált a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon.
Szaúd-Arábia, amely a legteljesebb részvétlenséggel szemléli a saját maga által szponzorált szíriai polgárháború következményeit, 200 mecsetet építene Németországban...

Interjú

A nemzet művésze lett és rövidesen rangos olasz állami kitüntetést kap az idén 70 éves Koltai Lajos. A legendás rendező-operatőrrel nemcsak erről, hanem a házasságról, Olaszországhoz fűződő különleges kapcsolatáról és arról is beszélgettünk, milyen közös terveik vannak Szabó Istvánnal.
Tatár György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyugalmazott filozófiadocense, az egyik legjelentősebb élő magyar gondolkodó, akinek munkássága főként a politikai teológia és vallásfilozófia területén kiemelkedő, jelenleg Svájcban él. Levélben kérdeztük az európai közélet aktuális kérdéseiről, a migránsproblémáról, liberalizmusról, politikai korrektségről.

Hit és értékek

A kurdok lehetnek a feloldhatatlan ellentétek által felszabdalt Közel-Keleten a stabilizáló erő – állítja a Heteknek adott interjúban Sherkoh Abbas, a Szíriai Kurd Nemzetgyűlés elnöke. A kurd vezető szerint egy autonóm Kurdisztán megakadályozná a neooszmán birodalom kialakulását, és útját állná a radikális szunnita arab államok, valamint az iráni síita félhold kiépülésének is.

Vélemény

Törökország, mintha csak bizonyítani akarta volna, hogy eddig is úrrá tudott volna lenni a menekültválságon, a megállapodás másnapján megállított 1300, Görögország felé tartó menekültet. Ám a paktum akár néhány éven belül sokkal súlyosabb problémákat okozhat, mint amit az egyezség tető alá hozói megoldani véltek vele.
A jelek szerint máris alábbhagyott a nyugati országok kormányainak (és közvéleményének) a párizsi vérfürdőt követően magasba csapott felháborodása és elszántsága.
1938 őszén a pánikba esett, meghasonlott, a háború – utoljára alig két évtizede átélt – borzalmaitól még az önfeladásnál is jobban irtózó Európa demokráciái képviseletében Chamberlain brit és Daladier francia miniszterelnök Benito Mussolini társaságában Münchenbe érkezett, hogy Európa jövőjét Adolf Hitler kezébe helyezze.
Kedden nem sokkal 0 óra után bejelentette visszavonulását Schiffer András, a „társadalmi kezdeményezésként” 2008 októberében, pártként pedig 2009 februárjában létrejött Lehet Más a Politika alapító-társelnöke.
Fanatikus, tanulatlan, idegengyűlölő, fogatlan brit nyugdíjasok ejtették foglyul az Egyesült Királyságnak a jövő, de legfőképpen az Angela Merkel és Jean-Claude Juncker által képviselt európai korszellem iránt fogékony, tanult, világlátott, felvilágosult fiataljait – nagyjából ez a múlt heti visszhangja...
Rövid időn belül két olyan trauma érte a német közvéleményt, amelyek közvetve vagy közvetlenül a Szíriában zajló polgárháborúval kapcsolatosak. A kölni és hamburgi horrorszilveszter után kedden az Iszlám Állam Isztambulban csapott le német turistákra – lapzártánkkor annyit tudunk: az öngyilkos merényletnek összesen tizenkét, ezen belül tíz német áldozata volt.
Miközben a világ politikusai – gyakorlatilag az egy szem Donald Trumpot leszámítva – Fidel Castro méltatásával és a „létező szocializmus” tisztára mosásával voltak elfoglalva, szombaton döbbenetes interjú jelent meg a maszol.ro portálon.

Külföld

A nyugat-balkáni migrációs útvonal a jelek szerint lezárult. Ez jó hír, ahogy az is, hogy a német kancellárnak és a holland miniszterelnöknek első körben nem sikerült átnyomnia az Európai Tanácson a Törökországgal előző éjjel titkokban megkötött megállapodásukat.
Még a tavaly novemberi párizsi vérfürdő méreteit is felülmúlta az Iszlám Állam Bagdadban elkövetett szadista tömegmészárlása.
A július közepén lezajlott furcsa törökországi puccs és következményei önmagában is zavarba hozták Törökország nyugati szövetségeseit.
A Hetek múlt heti számában amellett érveltünk, hogy a nemzetközi közösségnek azonnali és hathatós segítséget kellene nyújtania azoknak a Szíriával és Irakkal szomszédos országoknak – elsősorban Törökország­nak, Jordániának és Libanonnak –, amelyekbe a két országból összesen mintegy négymillió menekült érkezett az elmúlt időszakban.
Az egymást követő amerikai kormányok elképesztő felelőtlensége kellett ahhoz, hogy a nyolcvanas években páriának számító iráni rezsim mára a stabilitás szigetének tűnjön a Közel-Keleten. Washington hosszú évek kitartó munkájával hozta magát olyan helyzetbe, hogy rászoruljon az őt továbbra is deklaráltan ellenségének tekintő Teherán jóindulatára a térségben.
A néhány nap múlva Iowában kezdődő amerikai előválasztási maraton esélyeivel előző írásainkban részletesen foglalkoztunk. De vajon hogy hatnak ezek az esélyek az amerikai politikára?
Vlagyimir Putyin nem bízta a véletlenre szíriai játszmájának kimenetelét: a szeptember 30-án kezdődött orosz légicsapások tényleg megváltoztatták a szíriai polgárháború menetét.
A dél-koreai törvényhozás a múlt héten felfüggesztette hivatalából az okkult tanács­adója befolyása alá került Pak Gun Hje elnök asszonyt. Szöul központjában közel félmillióan vonultak utcára, akik az elnök azon­nali lemondását, és az ellene való büntetőjogi eljárás megindítását követelték, miközben a politikus mintegy 15 ezer támogatója ellen­demonstrációt tartott a fővárosban.

Fókusz

2017 első óráiban az Iszlám Állam újra hallatott magáról: Isztambulban közel negyven halálos áldozattal járó vérfürdőt rendezett a kalifátus terroristája, aki lapzártánkkor még szökésben van.