Kereső toggle

Újra trend az aktív turizmus

Pihenés helyett tevékeny kikapcsolódás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A pihenéshez ma már nem társul automatikusan a semmittevés igénye. Az elmúlt években ismét reneszánszát éli az aktív turizmus, itthon és külföldön egyaránt.

De mi is ez a visszatérő trend? Az aktív turizmus esetében az utazás motivációja valamilyen fizikai aktivitást igénylő szabadidős vagy sporttevékenység gyakorlása. Ide tartozik például az extrém-, futó-, golf-, horgász-, kaland-, kerékpáros, lovas, öko-, sí-, természetjáró, vadász-, vitorlás és vízi turizmus is.

Míg a téli sportok közül a klasszikus kikapcsolódási formának számító síelést a hazai lakosság legtöbbször a szomszédos országokban végzi, egyre növekszik a hazai pályák száma és forgalma is (például Kékestetőn, Mátraszentistvánban, Eplényben). A Normafánál sífutópályák várják a téli sportok szerelmeseit, de több nagyvárosban már egész évben működő műanyag pályákon bontogathatják szárnyaikat a kezdő sportolók.

Kalandturizmus

Világviszonylatban az aktív turizmus termékei közül elsősorban a kalandturizmus mutat jelentős növekedést az elmúlt néhány évben. Ennek elterjedése az internetnek köszönhető, hiszen rajta keresztül könnyen megismerhetővé váltak a különleges és nehezen elérhető helyszínek is. A kalandturizmus célja távoli, sőt, egészen egzotikus tájak felfedezése, ahol az utazót az ismeretlen várja. Népszerűsége gyorsan növekszik, a résztvevők sokféle vakációs lehetőséget keresnek. A kalandturizmus izgalmát az adja, hogy kimozdítja a résztvevőket a kényelmi zónájukból. Ezt egyrészt elérheti „kultúrsokkal” vagy olyan tevékenységekkel, amelyekhez jelentős erőkifejtésre van szükség, illetve valamiféle rizikót, (valós vagy vélt) veszélyhelyzetet jelentenek. Ilyen tevékenység lehet a hegymászás, hátizsákos túra a vadonban, bungee jumping, hegyi kerékpározás, rafting, flying fox, sziklamászás vagy egyéb típusú túlélőtúra. A kalandturizmushoz sorolható a katasztrófaturizmus és a gettóturizmus is.

Egészségtudatos életmód

Az aktív turizmusnak kedvez az egészségtudatos életmód terjedése, valamint a népszerű ismeretterjesztő sorozatok is reklámozzák ezt a kikapcsolódási formát. Szintén növekvő kereslet mutatkozik az ökoturizmus iránt, a tudatos fogyasztói magatartás előtérbe kerülése miatt. Egészen új jelenség ezen belül a glamping, ahol a kempingezők különleges helyeket, élményeket keresnek, amelyek organikus, természetbarát helyszíneket és szolgáltatásokat nyújtanak. 

Az aktív turizmussal szoros kapcsolatban áll a természeti turizmus, ahol az utazó célja a természeti vagy tájértékek megismerése, a természettel való közelség átélése, de ez nem feltétlenül jár fizikai aktivitással – például az arborétumok és állatkertek látogatása, a falusi és kempingturizmus, valamint a hajózás.

A természetjáró, aktív turizmus jelentőségét elsősorban az adja, hogy ellentétben a tömegturizmussal, ahol a fogyasztás 80 százaléka jellemzően nemzetközi cégekhez kerül, itt a költés 66 százaléka az adott közösségnél marad. A természetjáró turisták ezenfelül a többi területnél jobban támaszkodnak professzionális szolgáltatásokra, szívesebben vesznek igénybe utazásaik során szakvezetőket, oktatókat, tour-operátorokat. Ezzel szintén élénkítik a helyi közösségek gazdaságát. (European Travel Commission, 2017)

Hazai aktív turzimus

Az aktív turisztikai tevékenységeket hazánkban jellemzően belföldi vendégek veszik igénybe, de bizonyos tevékenységek körében (például futóversenyek) egyre növekszik a külföldi fogyasztók száma.

A budapesti futóturizmus 3 legnagyobb eseményén körülbelül 20 százalék a külföldi regisztrált versenyzők aránya, a világ több mint 80 országából érkeznek résztvevők, akik körülbelül 65500 vendégéjszakát töltenek el a fővárosban (Budapest Sportiroda, 2016). 2016-ban a hazai kempingekben a vendégek 45,5 százaléka, a vendégéjszakák 60 százaléka külföldi vendégektől származott. A vadászturizmusban ugyancsak magas, körülbelül 30 százalékos arányban jelennek meg külföldiek: a vendégvadászok száma 25 ezer főre tehető az Országos Magyar Vadászkamara adatai alapján. A vadászturizmus jelentőségét és potenciálját mutatja az a döntés is, hogy 2021-ben hazánk rendezheti meg a Vadászati Világkiállítást.

Az elmúlt években több hazai fejlesztés is elindult: ide tartozik például több nemzeti tanúsító védjegy bevezetése, az állami erdészeti társaságok 2010-ben elindított közjóléti programja, az Országos Kékkör felújítása és a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program elindítása.

Ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetően az aktív pihenés mára nem luxus, hanem mindenki számára könnyen elérhető kikapcsolódási forma. Kicsik és nagyok egyaránt találnak olyan tevékenységet, amit az egész család tud élvezni.  A vakáció ezen formája nemcsak kikapcsolja az embert, hanem fel is tölti. Azoknak is ajánlott, akik a tudatos fogyasztás hívei, hazai vállalkozásokat akarnak támogatni, valamint az egészséges életmódról nyaralás alatt sem kívánnak lemondani.

Olvasson tovább: