Kereső toggle

A Galaktika feltámadása

30 éve indult a tudományos-fantasztikus magazin

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Idén harmincadik évfolyamába lépett Magyarország nagymúltú science fiction magazinja, a Galaktika. Egykor a világ egyik legolvasottabb ilyen jellegű kiadványa volt, ám a rendszerváltás kimúlásra ítélte. Újjáéledése óta folytatja irodalomszervező munkáját, ismét fiatal novellisták szárnybontogatásainak elsődleges terepe.

A kezdetek óvatosak és szerények voltak. Hiába gazdag alkotókban és művekben egyaránt a hazai tudományos fantasztikus irodalom (elég csak Jókai A jövő század regénye vagy Babits A gólyakalifa című műveire gondolni), a második világháború után csupán a Kádár-rendszerben történtek lépések a műfaj felélesztésére.

Ebben kulcsszerepet vállalt a fáradhatatlan szerkesztő, az egykori sztálinista verseket író, majd ezzel élesen szakító, később meghurcolt költő, Kuczka Péter. Az ő lavírozásának, tekintélyének és politikai képességének hála, 1972-ben megjelent az első Galaktika. Az először antológia formájában megjelenő kiadvány hírt adott az angolszász és a szovjet sci-fi irodalomról, majd folyamatosan megismertette az olvasókkal, elsőre egzotikusnak tűnő fantasztikus irodalmat. Már kezdetektől a tudományos alapú írásokra tette a hangsúlyt, ezért nagyon ritkán foglalkozott fantasyvel vagy horrorral. Az olvasók hálásan köszönték a lehetőséget: azon túl, hogy az 1974-es Galaktikát Európa legjobb ilyen jellegű magazinjának választották meg, előfordult, hogy példányszáma a világon megjelenő sci-fi magazinok közül a legnagyobb volt!

Kuczka közben folyamatosan dolgozott a sci-fi mint irodalom rehabilitálásán, a sznobizmus húzta falak lerombolásán: a kor neves magyar íróit, például Lengyel Pétert vagy Apáti Miklóst nyerte meg, hogy tudományos-fantasztikumot írjanak. A Magyar Írószövetségen belül pedig science fiction munkacsoport alakult, amely külön elméleti kiadványban foglalkozott a műfaj teoretikus kérdéseivel.

A szocializmus idején ráadásul a sci-fi egyfajta szelepnek számított: az utópia vagy egy távoli világ köntösében kényelmesen el lehetett rejteni az akkor veszélyesnek, sőt, tiltottnak tekinthető gondolatokat is. Éppen ezért sok szerző csak a Galaktikában kapott lehetőséget a megjelenésre, még olyan külföldi hírességek is, mint például az argentin Jorge Luis Borges. Ekkor - a hetvenes években - lépett színre a magyar irodalomban egy olyan nemzedék, melynek tagjai tudatosan, nem csak szőrmentén kezdtek science fictiont írni (például Zsoldos Péter, Csernai Zoltán, Nemere István, Lőrincz L. László).

1968-tól Kuczka Péter elindította a Kozmosz Fantasztikus Könyvek (1988-tól: Galaktika Fantasztikus Könyvek) sorozatot, mindjárt egy igazi csemegével, a világhírű Isaac Asimov időutazásos regényével, A halhatatlanság halálával. A sorozatban a kötelező szocialista, „baráti” országokból származó, helyenként nehezen élvezhető művek mellett helyet kaptak az amerikai sci-fi legnagyobbjai, Clarke, Bradbury, Aldiss, Simak, Le Guin. A magyar olvasók végre meggyőződhettek arról is, hogy a „kommunista világban” is léteznek világszínvonalú írók, mint például az orosz Sztrugackij-fivérek vagy a lengyel Stanislaw Lem. 1985-ben a növekvő népszerűség hatására a Móra Kiadó szárnyai alatt már folyóiratként találkozhattak az olvasók a magazinnal. Ez volt a magyar sci-fi első aranykora, mind a megjelent művek számát, mind a példányszámokat tekintve (ez utóbbi mai szemmel irreálisnak tűnhet, de az állami dotáció miatt például a Csillagok Háborúja regényváltozata sem került többe 30 forintnál).

A Galaktika sikertörténete a rendszerváltás után megtorpant. Az állami támogatás visszaszorulása miatt először a magazin példányszáma, majd mérete csökkent, 1995-ben pedig megszűnt a lap. Csaknem tíz évet kellett az érdeklődőknek várniuk arra, hogy a legendás magazin fölébredjen Csipkerózsika-álmából. 2005-ben az eredeti stáb egykori tagja, az irodalmi szerkesztő Németh Attila részvételével ismét havonta jelenik meg a lap. Folytatva a sorszámozást, az újkori Galaktika vállalja elődje örökségét, nevezetesen a minőséget, a tudományos-fantasztikus irodalom bemutatását. A lapban rendszeresen jelennek meg a kortárs SF díjnyertes írásai, átvéve a legfrissebb angol és tengerentúli megjelenéseket. Ennél még fontosabb, hogy – a világon szinte egyedülálló módon – a Galaktikában ismét helyet kapnak olyan országokból származó novellák, kisregények, ahol a műfaj gyakorlatilag nem őshonos (pl. Mexikó, Bulgária, Venezuela, Németország, Románia).

Ez a Galaktika természetesen nem ugyanolyan, mint régen. A kor megváltozott, az emberek kevesebbet olvasnak, fekete-fehér oldalakkal már nem lehet vonzóvá tenni egy újságot. A teljesen színes folyóiratban ezért minden számban kiválasztanak egy témát (pl. Naprendszer, agykutatás) és ahhoz kapcsolódóan egy tudományos, összefoglaló cikket jelentetnek meg, és legalább egy novella is kapcsolódik ehhez. A science fiction már régóta nemcsak irodalom, hanem egyre inkább film, számítógépes játék formájában jelenik meg, a Galaktika tehát ezzel is foglalkozik. Nem elhanyagolható a lap irodalomszervező szerepe sem: minden számban találhatunk magyar novellát, teret adva a hazai szerzőknek, fiataloknak. Az már most is látszik, hogy felnövőben van egy új írónemzedék, amelynek a Galaktika jelenti az állandó publikálási lehetőséget.

A lap feléledésével az egykori könyvkiadás vérkeringése is beindult, ennek keretében tavaly például 20 cím jelent meg a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatban. A Galaktika létrehozta saját közösségi oldalát és különkiadványait, a tudományt és irodalmat párosító Hipergalaktikát, és folytatta valamikori, a külföldi sci-fit bemutató Metagalaktikát (először mindjárt egy kínai antológiával).

Tavaly a Magyar Írószövetségen belül a Galaktikához (is) kötődő írók megalapították az SF irodalmi szakosztályt, hogy nagyobb elismertséget szerezzenek a műfajnak a „komoly” irodalmon belül. A tervek imponálóak, a manapság is világviszonylatban magas példányszámú magazin 2005-ben ismét kiérdemelte az „Európa legjobb science fiction magazinja” címet, idén januárban pedig férfikorba lépett, hiszen harmincéves lett.

Olvasson tovább: