Kereső toggle

Kevésbé az okok, inkább a hatások pszichések

Pelenkás iskolások

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Felmérések szerint az éjszakai ágybavizelésben szenvedő gyermekek közül csak minden hatodik fordul orvoshoz a problémával. Ez a krónikus gyermekbetegség a rejtőzködők életét akár hosszú éveken át keserítheti meg feleslegesen. S ha előbb-utóbb el is tűnik a probléma, pszichés szinten gyakran okoz maradandó sérüléseket. A helyzet sajnos a szomszédos országokban sem jobb – többek között ez derült ki egy nemrégiben Monoron rendezett nemzetközi orvoskonferencián.



A kisiskolások 15-20 százalékánál problémás az éjszaka, de a túlnyomó többség mégsem kerül orvoshoz 

A közép-kelet-európai országok vezető gyermeksebészei, gyermekurológusai, illetve nefrológusai által folytatott tapasztalatcsere közös problémákat tárt fel: a betegség gyógyítását leggyakrabban a szülők,
rosszabb esetben a háziorvosok tájékozatlansága akadályozza, akik az éjszakai ágybavizelést egyértelműen pszichés eredetűnek tekintik, holott valójában az esetek egyötöde vezethető vissza pszichés okokra. A kiváltó tényezők közül a leggyakoribbak: a vizelet mennyiségét szabályozó rendszer zavara, a húgyhólyag beidegzésének rendellenességei és a húgyúti gyulladások. A kivizsgálás fájdalmatlan, pusztán a vizelet rutinvizsgálatával, illetve a vesefunkciókra vonatkozó vérvétellel már önmagában jól szűrhető a betegség.

Szintén a gyógyulást hátráltatja, ha a betegek "túl korán" (mert például az óvodában nem tolerálják e jelenséget) vagy "túl későn" (sokszor kamaszkorban) fordulnak orvoshoz. Holott a betegség komolyan kihat a gyermek pszichés és szociális fejlődésére: a nem vagy nem megfelelően kezelt gyerek könnyen visszahúzódóvá válik, kerüli a többi gyermek társaságát, önértékelése romlik, beilleszkedési, magatartási zavarai lesznek. Minél korábban – 5-6 éves korban – kezdik meg a kezelést, annál hatékonyabban lehet tünetmentessé tenni a gyereket. A legfontosabb tehát a kevéssé elérhető, passzív kis betegeket a gyógyszeres vagy egyéb terápiában részt vevő aktív partnerekké tenni. Ennek feltétele a betegségről szóló felvilágosító tevékenység kiszélesítése. Tudatosítani kell az érintettekben, hogy az éjszakai ágybavizelés olyan gyakori betegség, amely gyógyítható. Szakorvosi tapasztalatok szerint pusztán ennek felismerése sok gyermek esetében már javulást eredményez. 

A konferencián elhangzott: a rejtőzködő pácienseket elérni csak széles kör? szakemberi – pedagógus, védőnő, iskolaorvos – együttműködés révén lehet. Hiszen ha még ők sem tudnak az Enuresis Centrumok (vagyis az ágybavizelés kezelésére szakosodott intézmények) működéséről, illetve az új terápiás eljárásokról, akkor kevés esély van rá, hogy a betegek megfelelő kezelésben részesüljenek. 

Magyarországon a felvilágosító tevékenységet a Száraz Éjszakák, Derűs Nappalok Alapítvány koordinálja. A szervezet összehangolja az ország területén működő 32 Enuresis Centrum működését, és mobil infóvonalat is működtet (06-20/478-5330), melyen gyermekorvosi tanácsadásban részesülhetnek az érintettek. 

Vízágy?

Az éjszakai ágybavizelés (enuresis nocturna) – amely az 5 évesnél idősebb lányok és a 6 évesnél idősebb fiúk éjszaka, alváskor történő akaratlan bevizelését jelenti – az asztma után a második leggyakoribb krónikus gyermekbetegség Magyarországon. A 6–18 éves korosztályban becslések szerint 90 ezer gyermek küzd ezzel a sokszor jelentéktelennek ítélt betegséggel. A probléma jelentőségét mutatja, hogy az iskolát kezdő gyermekek 15-20 százaléka érintett, s bár az éjszakai ágybavizelés előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával csökken, a felnőtt lakosság körében is 0,5-1 százalékos gyakoriságú marad.

Olvasson tovább: