Kereső toggle

Borostyánkiállítás Budapesten

Kőbe zárt élővilág

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A varsói Föld Múzeumának borostyángyűjteményéből rendezett vándorkiállítás ezen a nyáron Budapesten, a Természettudományi Múzeumban ősszel pedig Sopronban a Bányászati Múzeumban tekinthető meg. A kiállított négyszáz legszebb példányon keresztül megismerkedhetünk a borostyán – a megkövesedett fenyőgyanta – keletkezésével, típusaival, a kultúrában és a művészetben betöltött szerepével.

A tiszta állapotában mézszer? borostyán nagy népszerűségét, értékét a benne található, megkövesedett élővilág adja. A gyanta szelektív csapdát képezett az erdőben élő rovarok számára, leggyakrabban legyek, hangyák, pókfélék sétáltak és ragadtak bele a halálos csapdába. Növények közül levelek, magvak, mohák, zuzmók fordulnak elő borostyánba zárva. 

A borostyán már a középkortól kezdve fontos szerepet játszott a balti-tengeri városok kézműves iparában – a céhek művészi darabjai most nálunk is láthatók – például 1691-től borostyán lencséket használtak a tűz és a puskapor meggyújtásához is. A borostyán napjainkban is az ékszerkészítés egyik értékes alapanyagának számít. 

Érdekesség, hogy a Litvánia és Lengyelország közé ékelődött, de Oroszországhoz tartozó tengerparti kormányzóság, Kalinyingrád adja ma a világ borostyánkészletének nyolcvan százalékát. Az értékes kövek kitermelése, s főleg értékesítése – ami elvileg állami monopóliumnak számít – valójában az orosz maffia kezében van, a borostyán így e térség elsőrend? csempészárujának számít. (Mód Júlia)

Olvasson tovább: