Kereső toggle

A felsofok tendenciái

Hiányoznak a jó ösztöndíjak, "elitizálódik" az oktatás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nyolcvanezer felvételizo várta érdeklodve a múlt héten a napilapokban és az interneten is közzétett felsooktatási felvételi ponthatárokat. Az érdeklodés mértékét jól mutatja, hogy múlt csütörtökön a nap folyamán a Felsooktatási Felvételi Iroda számítógépe többször lefagyott túlterheltség miatt. Péntek reggelre helyreállt a számítógépes rendszer, de akkorra már napilapokból is megtudhatták a diákok, hogy melyik felsooktatási intézményben kezdhetik el tanulmányaikat idén osszel.
A ponthatárokból kiszurodo legmegdöbbentobb információ a természettudományos és humán szakok iránti érdektelenség. Az ELTE-n például, a jobb idot "megélt" matematikus és fizikus szakon az idén a törvényileg megengedett minimális 72 pont volt a bekerülés feltétele. Ezzel szemben a sikerszakmáknak számító jogi és közgazdaságtani szakokon mintegy 3-5 és 2,5-3-szoros volt a túljelentkezés, amit a jóval 100 feletti ponthatárok is huen tükröztek. Továbbra is nehéz volt bekerülni az orvosi egyetemekre és a Budapesti Muszaki Egyetem egyes szakjaira is.
"Ahogy figyeltem a felvételiket, úgy látom, hogy egyre nagyobb érdeklodés mutatkozik meg a különbözo menedzserképzok és a mérnöki szakok felé - nyilatkozta a Heteknek Gábor Kálmán az Oktatáskutató Intézet munkatársa. Nyilvánvaló, hogy egy kispolgári rétegnél az adott egyetem kiválasztásánál szem elott tartják a racionális tokebefektetést, és inkább választanak olyan típusú szakot - és ezt mutatja a gyori felsofokú intézményekben végzett vizsgálatunk -, amit ha elvégez, biztosan el tud vele helyezkedni. 1995-96-ig az ipar összeomlása miatt a mérnökképzés iránti érdeklodés hanyatlott, a privatizáció után megteremtett helyzetben a tanszékek és intézetek végül megtalálták a helyüket az új gazdasági struktúrában. Gyorben például, ahogyan a multinacionális cégek megszilárdultak - és ebben 1997 a fordulópont - a nagy múltú muszaki szakközépiskolákba jelentkezok száma is noni kezdett. Lehet azt mondani, hogy a muszaki pályák kezdik visszanyerni presztízsüket, a humán pályáknál pedig azt lehet látni, hogy a diplomák hasznosítása a mai viszonyok között sokkal nehezebb. (Ez hasonló a nyugati társadalmakban tapasztalt tendenciákhoz.)
"Mindemellett megfigyelheto egyfajta növekedés a levelezo szakoknál is, ami azzal magyarázható, hogy az egyetemi oktatás részvételi költségei magasak, és emiatt sokan választják a tanulásnak, egyúttal a diplomához jutásnak ezt a formáját" - mondta Gábor Kálmán. Az alacsony ponthatárok felvetik a középiskolai oktatás minoségének a problematikáját is. Az oktatáskutató szerint Magyarországon nagyon dinamikusan fejlodött az érettségit adó intézménybe kerülok, és míg korábban ezekbe az iskolákba már eleve szelektáltan jutottak be a diákok, most a gimnáziumokba bekerülnek olyan tanulók is, akik nem rendelkeznek azzal a tudással, amire építve felvételt nyerhetnének egy felsooktatási intézménybe. Az OktatáskutatIntézet munkatársa szerint a felvételi pontok nagy tanulsága, hogy azt kellene elérni, hogy a megfelelo tehetségek kerüljenek be az egyetemre. A szakember szerint ez nem történt meg, ami onnan látszik, hogy a "pénzes helyek" általában nem népszeruek az egyetemeken, másfelol vizsgálataik szerint a közgazdász- és jogászképzésben az önköltséges és az állami finanszírozású képzésben részt vevo diákok családi hátterében nincs különbség, a szegényebb, de ambiciózusabb családok inkább vállalják azt az erofeszítést, hogy akár fizetik is az egyetem és a tanulás költségeit.
"Az utóbbi négy-öt évben a felsooktatás nyitottabbá vált az alacsonyabb státusú családok gyermekei számára" - jelentette ki kutatásait összegezve még márciusban Szabados Tímea, az ELTE oktatáskutatója a Magyar Felsooktatás nevu szaklap Társadalmi mobilitás, tehetséggondozás, felsooktatás címu mellékletében. Az ELTE szakembere szerint "a hallgatói létszám bovítése együtt jár a felsooktatás nyitottabbá válásával".
Gábor Kálmán azonban megjegyezte, hogy a tömegesedo képzés miatt létrejönnek elitebb karok és egyetemek, ami önmagában nem probléma, csak akkor, ha az egyetemekre a helyi társadalmi elit kerül be: "Ezt a vidéki egyetemeknél vettük észre, például Miskolcon a jogászképzésnél. Azáltal, hogy kinyílik a csatorna, nem biztos, hogy az alsóbb rétegek - foleg munkásszármazásúak - bekerülnek a képzésbe."
Gábor Kálmán szerint a tanulás lehetoségével párhuzamosan megfigyelheto egy másik jelenség is. A kilencvenes években egészen napjainkig az egyetemet végzettek befutási esélye jó volt, most azonban egy olyan fordulat érzékelheto, hogy sokkal nehezebb bekerülni és egyre több plusz tudást igényelnek a multinacionális cégek, egy nyelv helyett két nyelv ismeretét, külföldi tapasztalatokat és tanulmányutakat. "Egyre többet kell áldozni a karrierre, és ennek a csatornái nálunk nem alakultak ki, ellentétben az USA-val, ahol a különbözo ösztöndíjak, például a Pentagon által kínáltak lehetové teszik a tehetségek befutását. Ez nagyon komoly kérdés, de ez nálunk nem alakult ki."

Olvasson tovább: