Kereső toggle

Óriásplakátok

Van képük hozzá

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Napjaink vizuális kultúrájának meghatározó részét képezik a reklámok különböző
fajtái. Természetesen nem mindegyik hirdetés képes egyforma erővel benyomulni az életünkbe:
míg a tévéreklámokat nem vagyunk kötelesek megnézni, addig az utcai plakátok –
tetszik, nem tetszik – naponta a szemünk elé tárulnak. A többnyire fogyasztásra
serkentő, jellegzetesen harsány plakátok sorát újabban meg-megszakítják egyes művészeti
vagy annak tűnő alkotások, amelyek a fizetett megrendeléseket pótolják. Látván
ezeket, a legravaszabb manipulációkhoz szoktatott nézőkben önkéntelenül felvetődik
a kérdés: vajon milyen szándék vezette azokat, akik ezeket a m?alkotásokat
kiragasztották? Különösen így van ez akkor, amikor vélhetően a kérdéses alkotás
eszmei mondanivalója az igazán érdekes, hiszen esztétikai értéke igencsak vitatható.

Vegyük például a Jósda cím? fekete-fehér grafikát, amely manapság úton-útfélen
elgondolkodtatja a bámészkodókat. A finoman szólva is egyszer? ábrázolásmóddal készült
kép olyan benyomást kelt, mintha eredetileg egy sámánkultúrával kapcsolatos néprajzi
tanulmány illusztrációja lett volna. Teljes mértékben elüt a megszokott óriásplakátoktól.
Pontosan ez is volt a célja, fejtette ki kérdésünkre a Multireklám Kft. munkatársa.
Ezek a "művész-plakátok" semmi más célt nem szolgálnak, mint hogy feltűnést
keltsenek: nem színesek, formailag viszonylag egyszerűek, tartalmilag pedig akár meghökkentőek
is lehetnek. Nincs a dologban semmiféle kulturális vagy népnevelő misszió, a tábla
egyetlen funkciója, hogy valamiképpen kiríjon a többi közül. Másságukkal hatnak, s
ezáltal a járókelők emlékezetében könnyebben megmarad mind az alkotó, mind a
hirdető neve. A kiválasztás, mint megtudtuk, informális szakmai kapcsolatrendszeren
keresztül zajlik, és a cégen belül, lényegében közszavazással döntik el, hogy a
felajánlott öt-hat m?ből melyik legyen az a három kép, ami majd kikerül az utcára.
A kft. egyébként nem tekinti feladatának a hagyományos értelemben vett magaskultúra
népszerűsítését, ilyen esetekben is többnyire a tömegkultúra foglalkoztatja őket,
iparművészeti alkotások közül válogatnak. Nekik is megfelelőbb ekképpen támogatni
a kezdő fiatal művészeket, mint például öncélú színes óriásplakátokat
kiragasztani az éppen megürült helyekre. Ők tehát támogatnak – mi pedig nézhetünk.

Olvasson tovább: