Kereső toggle

Be happy

Drogprobléma a fogyasztói társadalomban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A drogfogyasztás szinte járványszerűen terjed a világon; úgy tűnik, a jóléti
társadalom egyre többek számára válik drog nélkül elviselhetetlenné. A probléma
megoldása régóta nem törvényi szabályozás kérdése, mert az ok a fogyasztói
világnézet uralkodóvá válásával függ össze.

Fogyasztani mindhalálig

A kábítószerezés köztudottan nem újkelet? jelenség: a legkülönbözőbb
korszakokban és civilizációkban jelen volt, igaz, többnyire jól körülhatárolható
módon, főként egyes csoportokra jellemzően. Napjainkra megváltozott a helyzet, a
társadalom széles rétegei mindenhol érintetté váltak a kérdésben. Dr. Gáspár
Judit pszichiáter és addiktológus szerint a kábítószer-fogyasztás világméretű
terjedése szorosan összefügg a fogyasztói társadalom, illetve gondolkodásmód
nagyarányú térhódításával.

Egyre inkább az számít csak értéknek, amit pénzért meg lehet venni, és ugyanez
fordítva is igaz: lassan minden árucikké válik. A gyerekeket egészen kicsi koruktól
kezdve olyan erőteljes társadalmi hatások érik, amelyek révén elsajátítanak egy
tipikus fogyasztói mentalitást és magatartást. A hagyományos szellemi-kulturális
értékek elveszítették korábbi jelentőségüket, és a pénzért megvásárolható
javak által nyújtott élvezet, öröm elérése vált az első számú életcéllá. Itt
az örömérzeten van a hangsúly. Elsőrend? üzleti érdekké vált annak az
életérzésnek az elterjesztése, amit röviden így lehet kifejezni: szerezd meg,
használd, és happy leszel. Ezt a fogyasztói mámort ugyanakkor a kielégíthetetlenség
jellemzi: az ember mindig valami újabb, izgalmasabb élvezetre vágyik. Ennek
természetesen az az oka, hogy pusztán anyagi javakkal nem lehet mindenfajta emberi
szükségletet kielégíteni.

A fogyasztói értékrend első számú közvetítője maga a reklámipar –
hangsúlyozza a pszichiáter. A reklám állandó önjutalmazásra biztat: ez neked jár,
ezt megérdemled, megengedheted magadnak – függetlenül attól, mennyit dolgoztál vagy
küzdöttél érte. Nem csoda tehát, hogy megjelennek a frusztrált embertömegek, a
depresszió népbetegséggé válik, általánosak az önértékelési zavarok. A
reklámok a leghétköznapibb termékek használatát az egyén értékmérőjeként
tüntetik fel, és úgy mutatják be, mint eszközt egy euforikus, földöntúli
boldogság eléréséhez – ezáltal éppen ennek a fantasztikus élvezetnek a
keresését, hajszolását idézik elő a nézőben. Maga az élvezet, az örömérzet
bizonyul a legfőbb értéknek, miközben a következmény, illetve a hozzájutás módja
teljesen mellékessé válik. A tévé, a video világa – állítja Gáspár Judit –
elhallgatja vagy megszépíti az élvezethajszolás negatív következményeit. Az így
felnövekvő generációknak egyszerűen nincs veszélyérzetük, és nem véletlen, hogy
mindennek következtében 14 évesen ott áll előttünk a "komplett" drogfogyasztó.

Tizenéves drogfüggők

A probléma összetett jellegénél fogva – fűzi tovább a szakértő –
potenciálisan a fogyasztói társadalom minden tagja veszélyeztetett. Sőt, úgy látja,
a növekvő drogfogyasztás problémája nem fog idővel lecsengeni, hanem a jóléti
társadalmak elkerülhetetlen velejárója marad a továbbiakban is. A társadalom
legszélesebb rétegeiből kerülnek ki a drogfüggők. Ma már úgyszólván nem lehet
különösen hajlamosító tényezőkről beszélni, hacsak nem említjük a hazai fiatal
korosztályt. Azokat a tizen-, vagy huszonéveseket, akik pont a kilencvenes években, a
rendszerváltás évtizedében váltak kamaszokká vagy felnőttekké. Ők azok, akik a
nyolcvanas években, tehát már egy "fogyasztóibb" szellemben nevelkedtek:
utazhattak, nyelveket tanultak, hozzáférhetőbbé vált számukra a nyugati kultúra.

Mindehhez hozzájárul számos egyéb probléma is: manapság gyakorlatilag minden
családban lehetne okot találni a kábítószer-fogyasztásra. A családok szétestek,
visszatartó erejük megcsappant, s ezzel egy időben megnőtt a kortárscsoportok
befolyása.

A kábítószereseket kezelő szakemberek szerte a világon igen gyakran találkoznak
olyan esetekkel, amikor nincs ésszer? magyarázat arra, miért került az adott egyén
súlyos drogfüggőségbe, hogyan válhatott fizikai-szellemi roncscsá. A kemény
drogosok személyisége eltorzul, életük minden szempontból alárendelődik a drognak:
képesek hazudni, lopni, sőt némelyek ölni is a szerért. A függőség kialakulása
során megváltozik az ember értékrendszere: nem fontos, hogy ki mit mond, a realitás
már nem sokat számít.

Kezelés: új módszerekre van szükség

A pszichiáter meggyőződése, hogy a drogprobléma összetett jelenség, amely
alapvetően a korszellemre vezethető vissza: a kábítószerezők számának rohamos
növekedése a fogyasztói értékrend világméretűvé válásának következménye.

Pusztán törvényhozói szinten nem lehet a kábítószer problémáját megoldani,
függetlenül attól, hogy a nemzetközi tapasztalatok szerint sem a szélsőséges
tiltás, sem a liberális hozzáállás nem vezet eredményre. A bebörtönzött fiatalok
sokkal inkább áldozatok, mint vétkesek. Nem a kínálati oldallal kellene elsősorban
foglalkozni – állítja Gáspár Judit –, mert például a maffiával önmagában még
föl lehetne venni a harcot. Sokkal inkább a megnövekedett kereslet, a drog iránti
fokozott társadalmi igény jelenti az alapvető nehézséget. Átgondolt stratégiát
kellene kialakítani, egy összehangolt kereslet- és kínálatcsökkentési akció
keretében. Fontos a törvény szigorítása, de csak abban az esetben, ha ezzel
öszszehangolt módon zajlik a megelőzés, a kezelés, az utókezelés, a rehabilitáció
is. Különben maga a törvény válik betarthatatlanná, s ezért teljesen
hatástalanná.

A megelőzés fontos területe az iskolai felvilágosító munka, feltéve, ha
szakszerűen végzik. Külföldi hatásvizsgálatok kimutatták, hogy a szaktudás
nélkül végzett felvilágosítás, például az elrettentés módszere sokszor vagy
hatástalan, vagy éppenséggel növeli a drogromantikát az amúgy is kalandkereső
fiataloknál. Gáspár Judit úgy véli, a gyerekekre leginkább az alsó tagozatos
tanítóik tudnának hatni, mert velük még személyesebb a gyerekek kapcsolata.
Megfelelő szint? prevenciós tanfolyamokra és széles kör? szakemberképzésre lenne
szükség, ez jelenleg hiányzik Magyarországon.

Nincsenek statisztikák

A szakmai háttér hiányosságait jelzi az a tény is, hogy a magyarországi
drogosokkal kapcsolatban legfeljebb becsült adatokra lehet támaszkodni: a hazai
drogfüggők számát egyesek tízezres, mások százezres nagyságrendűre becsülik. Az
adatgyűjtést megnehezíti többek között a drogfogyasztás illegalitása, és az, hogy
nehéz meghatározni, ki számít függőnek. Körülbelül minden tizedik alkalmi
kábítószeres válik később súlyos drogfüggővé, és ha kezelés alá is kerül,
akkor is nagy az esélye a visszaesésre. Nem lehet elvenni tőle a drogot úgy, hogy
semmit sem kap cserébe. A leszokás életmód- és értékváltás nélkül nem érhető
el, ehhez viszont a betegnek mindenképpen külső segítségre van szüksége: ilyenkor
kap nagyobb hangsúlyt például az önsegítő csoportok vagy az egyházak szerepe.


"Tizennégy évesen szívtam először hasist. Szó sem volt rászokásról, nem is
értettem azokat, akik elítéltek azért, mert szívok. Most eljutottam oda, hogy soha többé
nem fogom megtenni. Túl sok minden történt velem, túl sok mindent láttam. Az iskolában
a fiúk is, a lányok is szívtak. A szünetben vagy tanítás után együtt jártunk kávéházba.
Ha egy ideig rendszeresen szívsz, céltalannak kezded érezni az életedet, és nehezen
fog az agyad. Mindenki más merevnek tűnik, és elkezded utálni a kívülvalókat. Céltalanná
válsz, és a hasisnak fontos szerepe lesz az életedben. Az iskola már nem fog számítani.
Az a szellemi szint viszont, amibe a szívás hatására kerülsz, nagyon is fontos lesz.
Nagyon magasnak fogod találni a saját szintedet. Abból a tíz vagány fiúból és lányból,
akikkel együtt szívtunk, hárman kokainfüggők. Egy másik fiú teljes depresszióba süllyedt,
és arról filozofál, hogyan tudna ebből kikerülni, de még mindig szív. Ketten tisztában
vannak a helyzetükkel, de hasis nélkül már nem érzik magukat jól. Az egyik fiú
megpróbál ismét normális életet élni, néha sikerül is neki, mindent világosan lát,
érdeklik más emberek, a jövője is, saját maga is. A többiek leszoktak, nagyon ritkán
elszívnak egyet-egyet. Nagyon veszélyes szívni, a rendszeres szívás beépül a
tiszta, világos életedbe, és fátylat borít a lelkedre."

(Részlet egy fiatal holland lány önvallomásából)

Olvasson tovább: