Kereső toggle

Több a halál az utakon

Ittasság és száguldozás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A magyaroknak lezserebb az italozási kultúrájuk, mint mondjuk az alacsony balesetszámú, közúti vonatkozásban zéró toleranciás skandinávoknak, és a nyugat-európaiaknál elnézőbbek vagyunk a volán mögötti vagánykodást illetően is. Többek között ezek a tényezők is meghúzódnak az újból növekvő baleseti statisztikáink mögött.



A húsvétkor kirótt bírságok 26 millióval gazdagították az államkasszát Fotó: MTI

Az év eleje óta a közúti balesetek (mind a halálos kimenetelű, mind a könnyebb és súlyosabb személyi sérüléssel járó incidensek) száma megnövekedett az előző év hasonló időszakához képest. A megsokasodott balesetek hátterében a gyakoribbá váló ittas vezetés és a megengedettnél nagyobb sebesség mutatható ki fő okként – tájékoztatta lapunkat Pausz Ferenc rendőr alezredes, az ORFK Közlekedésrendészeti Osztályának vezetője. – Ezért volt indokolt a húsvét hosszú hétvégéjén, az alkoholizálás kitüntetett időszakában a fokozott közúti ellenőrzés. Ausztriában tizenhatan haltak meg húsvétkor az utakon. Hazánkban a rendőri akciónak és az azt megelőző hírverésnek köszönhetően dicséretes eredmény született: húsvét hétfőn egyetlen halálos baleset sem történt az utakon. Ugyanakkor a 37 ezer ellenőrzés során 26 millió forint értékben szabtak ki helyszíni bírságot, és átlagosan minden századik vezető ittas volt. 

1990 és 2000 között fokozatosan javult nálunk a közlekedésbiztonság, de 2001-től máig tartó visszaesés következett be. A tavalyi év mutatói szebbek voltak ugyan, de idén mind a halálos, mind a különféle sérüléses balesetek száma újból növekedésnek indult.

A fokozott ellenőrzéseknek kétségtelenül fontos szerepük lehet a balesetszám alakulásában, de akár pozitív a mérleg, akár negatív, az nem írható egyedül a rendőrség számlájára – figyelmeztet Pausz
alezredes. – A figyelemfelkeltő kampányok mellett az utak állapota, 

a forgalomszervezés minősége, a járművezető képességei vagy a járm? műszaki állapota – ezek és számos egyéb tényező együtt eredményezik a közlekedésbiztonságot. Évi 19 és 20 ezer közé tehető a hazai balesetek száma, az elsődleges okoknak számító szabálysértések kapcsán kiemelendőek a gépjárművezető-képzés, -vizsgáztatás, -felkészítés máig meglévő komoly hiányosságai is. Jóllehet a hazai személygépkocsik átlagéletkora nyolc év körül mozog, a járművek műszaki hibáira visszavezethető balesetek száma évek óta nem haladja meg a 3-4 százalékot. Ez másik oldalról azt is jelenti, hogy bár az egyes baleseteket előidéző okok között gyakran szerepelnek műszaki hiányosságok is, nem azok a balesetek első számú okozói.

Jó példa lehet Franciaország, ahol sikerült tartósan leszorítani a közúti balesetek számát. Ezt első-sorban a rendkívül szigorú közlekedésbiztonsági szabályozással, a hihetetlenül magas bírságokkal és a gomba módra szaporodó útmenti sebességmérőkkel sikerült elérni.

Típushibák

A balesetek közel 90 százalékát okozó járművezetők részéről: 

  • a sebesség nem megfelelő alkalmazása,
  • az elsőbbség meg nem adása,
  • az irányváltoztatás, a haladás és a bekanyarodás szabályainak meg nem tartása,
  • szabálytalan előzés,
  • a megállási kötelezettség elmulasztása,
  • a világítási szabályok figyelmen kívül hagyása.

A balesetek 10 százalékát okozó gyalogosok részéről:

  • vigyázatlan, hirtelen kilépés az úttestre,
  • tilos jelzésen való áthaladás,
  • tilos helyen való áthaladás,
  • álló jármű, oszlop előtti áthaladás,
  • zavaró magatartás az úttesten.

Forrás: ORFK

Sürgős intézkedések kellenek

A Nemzetközi Egészségügyi Szervezet, a WHO az idei egészség világnapját a közúti biztonságért folytatott küzdelem jegyében hirdette meg. Világszerte égető problémáról van szó ugyanis: a közzé-tett jelentések szerint évente 1,2 millió halottja és 50 millió sebesültje van a közúti baleseteknek. A legveszélyeztetettebbek a gyalogosok és a kétkerekűkön közlekedők. Tíz balesetből kilenc a fejlődő országokban történik, miközben egyre motorizáltabb korban élünk, egyre átjárhatóbb a világ, így megsokszorozódik az országok, régiók között közlekedők száma. Ha nem történnek hatékony intézkedések, akkor 2000 és 2020 között előreláthatóan 60 százalékkal nő a világ útjain a halálos és nem halálos kimenetel? incidensek száma – figyelmeztetnek a szakemberek.

Olvasson tovább: