Kereső toggle

Nyári olimpia Budapesten

Álmok 2016-ra

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Orbán Viktor a parlamentben a magyar olimpikonok és segítőik tiszteletére
rendezett kitüntetési ünnepség után kijelentette: érdemes lenne pályázni a 2012-es
vagy 2016-os nyári olimpiai játékok megrendezésére. A nyilatkozat vegyes
visszhangokat váltott ki.



Olimpikonok ünneplése a Parlamentben. Ötkarikás tervek    Fotó: V. Z.

A miniszterelnök szokásos szerdai rádióinterjújában is megismételte a felvetést.
"Magyarország megérett arra, hogy nyári olimpiát rendezzen" – szólt a kormányfői
értékelés. Ilyen nagyszabású tervhez fogható elképzelés utoljára 1990–94 között
merült fel, az osztrákokkal közös rendezés? labdarúgó Eb és az önállóan
megrendezendő expo tervei kapcsán. Valószínűleg e – papíron maradt – tervek
tanulságát leszűrve a kormány most nem kizárólag állami forrásból, hanem üzleti
beruházás keretében, önkormányzati és magántőke mozgósításával szeretné elérni
ezt. Orbán szerint nem elképzelhetetlen az olimpia 1000 milliárd forintra becsült költségét
összerakni. Ez a becsült összeg abból adódik, hogy Sydney 3,5 milliárd dollárt (körülbelül
1000 milliárd forint) költött a rendezvényre, amelyben benne vannak a most folyó
paralimpia költségei is.

Egyelőre a 15-25 milliárd forint közötti összegre becsült Budapest Sportcsarnok felépítését
is nehezen tudják megoldani, jóllehet a volt csarnok egyedül nem lenne képes az összes
fedett pályás sport lebonyolításához szükséges terepet biztosítani. A miniszterelnök
szerint Magyarország össze tud rakni egy olyan reális, megvalósítható tervet,
amellyel pályázatot nyújthat be. Hozzáfűzte: történelmi érvek is szólnak egy
esetleges budapesti olimpia mellett, Közép-Európában ugyanis még nem volt ilyen
rendezvény, és ezek az országok – köztük Magyarország – jelentős fejlődést értek
el tíz év alatt.

A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Schmitt Pál szerint is érdemes a 2012-es játékokra
jelentkezni. Mivel az olimpiák megrendezésére kilenc évvel előre kell jelentkezni, így
a kormánynak legkésőbb jövőre el kell döntenie, hogy támogatja-e a döntést. A pályázat
költségei a legszerényebb becslések szerint is 5-6 millió dollárba (1,5-3 milliárd
forint) kerülnének. Ez azt mérné fel, milyen infrastruktúrára lenne még szükség a
versenyek lebonyolítására, és tartalmazná a reklámra és érdekérvényesítésre szánt
összegeket is. A pályázat kidolgozásához a tapasztalatok szerint két év kell, tehát
tizenegy évvel a kiszemelt játékok előtt el kell kezdeni a tervek kidolgozását. A
2008-as nyári olimpia rendezéséért versengő Peking pályázatának vizsgálatát épp
a héten kezdte a Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség kéttagú küldöttsége. Az idén
még további huszonhét sportág nemzetközi szövetségének küldöttsége látogat el
a kínai fővárosba, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) pedig hat napig tájékozódik
majd a helyszínen. Peking mellett Párizs, Toronto, Isztambul és Oszaka jelentkezett a
2008-as olimpiai játékok megrendezésére – a döntést a jövő héten hozzák meg.

A legutóbbi olimpia költségeinek a felét az adófizetők fizették, miközben Sydney
egymilliárd dollárhoz jutott a bevételek hetven százaléka után. A magyar pályázat
benyújtásánál nyilván figyelembe kell venni, hogy újonnan pályázó még soha nem
nyerte el elsőre a játékok megszervezésének jogát.

Magyarország egyébként többször pályázott: már hétszer került szóba Budapest
neve a rendezéskor. Egy ideig úgy tűnt, Athén 1896-ban pénzügyi okok miatt nem tudja
megrendezni a játékokat. 1916-ban Berlin nyert, de a VI. olimpiát nem tartották meg.
Az 1920-as játékokat Budapest nyerte el, de mivel az első világháború vesztes
hatalmai közé tartoztunk, az Antwerpenben sorra kerülő versenyen a magyar versenyzők
el sem indulhattak. 1936-ban szintén Berlinnel szemben maradt alul a magyar főváros.
1940-ben és 44-ben a háború miatt maradt el a játék, bár ezekre is volt magyar pályázat.
Utoljára 1960-ban született budapesti pályázat, de végül Róma adott otthont a nagy
találkozónak.

Egyébként a miatt is csak a 2016-os nyári játékokat nyerhetnénk el, mert a NOB
elfogadott szabálya szerint Európa 12 évente adhat helyet a versenynek. A pályázóknak
ezek mellett nagyon szigorú feltételeknek kell megfelelniük, elengedhetetlen a
sportszakmai felkészültség, a megfelelő infrastruktúra (csarnokok, versenypályák,
megfelelő úthálózat és közlekedés, a sportolók és a nézők elszállásolása és
így tovább), az állami garancia, a biztos gazdasági háttér és a szinte tökéletes
közbiztonság. Gazdasági szakemberek és az ellenzék szerint az ország gazdasági
teherbírása jelenleg kevésnek tűnik egy ilyen méret? rendezvény megtartásához.

Olvasson tovább: