Kereső toggle

Mi lesz veled MLSZ

Tájkép csata után

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Különös szubkulturális élményben volt részük hazai őslényparkunk (Magyar
Labdarúgó Szövetség) üvöltözésekkel tarkított rendkívüli közgyűlésére ellátogató
FIFA-küldötteknek. A szövetségben jelenleg funkcionáriusként és tisztségviselőként
szédületes pályát befutó egykori NB I/B-s labdarúgók és ordítozó egykori világválogatottak
között még megcsap bennünket a hatvan- és hetvenes évek áporodott öltözőszaga,
ízlelhetjük e korszak – itt – máig élő folklorisztikus ízeit. A nemzetközi szövetség
képviselői a P. Howard-i jelenetekkel tarkított közgyűlésen saját bőrükön
tapasztalhatták, hogy milyen az a közeg, amelyik kitermelte a szövetség zavaros pénzügyi
működését, amit az Ernst & Young cég könyvvizsgálói jelentése is feltárt.



Kovács Attila és Dajka László. Az elnök távozik

Kovács visszahívásával lezárult a majdnem egy évig tartó futballháború, komoly
tanulságokkal mindkét fél részére. A minisztérium közbelépése annak idején
komoly ellenállást, majd később apátiát váltott ki. Az MLSZ-t szoci-fészeknek látó
sportminiszter fellépésekor nehezen volt hihető a tisztázó szándék, inkább csak a
politikai befolyásolás szándéka volt érezhető. Újra megtanulhattuk: ha valaki nem
viselkedik a politikai vezetés szándéka szerint, megkapja az orrkoppintást az ISM
beobachtungjában, a Nemzeti Sportban. Ehhez járult a miniszter arrogáns stílusa, ami
aztán népszerűvé tette az "üldözött" Kovácsot.

Kovács visszahívásához végül is elsősorban nem a FIFA által elkészíttetett könyvvizsgálói
jelentés vezetett – a küldöttek nagy része nem is értette –, hanem a posztjába
visszahelyezett MLSZ-elnök olykor arrogáns viselkedése, és az elnökség sokszor
zavaros döntései.Véget ért tehát az amatőrök lázadása, ami két évvel ezelőtt
Kovácsot az elnöki székig vitte. Az egyik következtetés azért a szakértői anyagból
magától adódik: a hazai szövetséget nem lehet olyan módszerekkel vezetni, mint egy
megye egyes vagy NB II-es csapatot.

A másik: Kovács bukásához vezetett az is, hogy megválasztásához vezető programját,
a tévéközvetítések helyzetét nem tudta megváltoztatni – a jogokat birtokló, győzelmétől
megittasult Bodnár most a Tatabányát rekeszti ki a televíziós közvetítésekből. A
Hungary Sport Tv-be beleölt rengeteg pénz – köztük tízmilliós tételek bizonylatok
nélkül – is inkább Kovács egyéni programját segítették volna elő, mint a szövetség
érdekeit. László Attila, az MLSZ volt technikai igazgatója menesztése is sokakat megdöbbentett.
Egy személyes vitában zajlott kölcsönös sértegetés után őt tették hibássá, és
erre hivatkozva mondtak fel neki.

Az igazán öngyilkos lépés viszont a bajnokság új versenykiírása volt, ami az amatőr
klubok nagy része számára a bajnoki versengésben hátrasorolást jelent: egyes megyénként
akár tíz csapat is visszaeshet az NB III-ból a megyékbe, eszméletlen megnehezítve
ezzel a feljutást. Ezt az amatőrklubok – Kovács eddigi hátországa – felháborodással
fogadták, és biztos, hogy az elnök visszahívásakor ellene adott szavazatok egy tekintélyes
része ebből a körből érkezett.

Az újonnan alakult alsóbb osztályokban játszó valóban amatőr klubok sokkal korszer?bb
szemlélettel és megcsontosodott hierarchia nélkül, hazai labdarúgásunk megújulásának
lehetőségét hozhatják magukkal. A feljutás megnehezítése a vegetáló, rossz
rendszerben működő csapatokat tarja meg (Már a jelenlegi kiírás szerint is, ha
esetleg visszalépés vagy fúzió miatt felszabadul hely a felső osztályban, a
versenykiírás a kiesett csapatot részesíti előnyben. Vannak olyan csapatok, amelyek
évente utolsók, gólokkal verik őket tönkre, mégsem tudnak kiesni, a jelenlegi kiírás
miatt bentmaradhatnak, az alsóbb osztály sokkal aktívabb 3., 4. és 5. helyezettje csak
utánuk kerülhet fel.), és mivel felsőbb osztályba áramlik a sportágba folyó pénzek
nagy része, így a jelenlegi magyar bajnoki versenykiírás az intézményesített
kontraszelekció iskolapéldája. Például a fővárosi nagycsapatok (Fradi, Újpest,
Vasas, Kispest) nagy része évek óta alig tud megfelelő futballistákat képezni, az
itt nevelődő játékosok csak a másod-, harmadvonalban tengenek. Az elmúlt évek
meghatározó labdarúgói nagyrészt vidékről érkeztek a fővárosba, a pénz viszont
ömlik az első csapatok futballcirkuszaiba.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy Bicskei Bertalan szövetségi kapitány viszont a válogatott
szempontjából megköszönte Kovács eddigi munkáját. Csak remélni lehet, hogy az új
elnök megválasztása után a válogatott munkája is új lendületet kap. Összegzésül
azt lehet látni, hogy a futballtársadalom többsége számára a békés továbblépés
feltételeként Kovács menesztése tűnt fel.

Ez az időszak tanulságokkal szolgált az ISM számára is, immár nem ők akarják állítani
a szövetség elnökjelöltjeit, és az eddig ismert jelöltek sem a politikai vezetés
jelöltjeként tűnnek fel. Komoly tanulságul szolgálhatott nekik a FIFA eljárása,
amely botrányok nélkül és a politikai vezetés és a sportági vezetés konszolidált
viszonyait megtartva érte el az ISM által is kezdettől remélt megoldást.

A két eddigi elnökjelöltet (Mezey, Bozóky) látva: most talán lehetőség nyílik
arra, hogy a rendszerváltás gyermekbetegségeit elhagyva megteremtődjenek a szakmai
munka feltételei. Persze kérdés, hogy ezt a közeg, a Jurassic Park mennyire engedi
majd.

Olvasson tovább: