Kereső toggle

A saját fajtámat szolgálom, ha ez valakinek nem tetszik, sajnálom

– mondja Jakab István, a Magosz elnöke, fideszes országgyűlési képviselő

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kevés búza termett, drágul a kenyér, drágul az élelmiszer. A gazdák
bevétele jól alakul, hiszen a búza tonnánkénti ára lassan eléri a negyvenezer
forintos álomhatárt. Elégedettek?

– A magyar termelők elégedettsége nem a kenyér áremelésével jön meg.

A drágulás alapvető oka nem a mezőgazdaságban keresendő. Az energiaárak, a
fuvarköltségek és természetesen a mezőgazdasági termelés árai miatt emelkedik a
kenyér ára. Az egész Európai Unióban Magyarországon legkevesebb a mezőgazdasági
vállalkozók támogatása, illetve a gabona is nálunk a legolcsóbb. Sajátosság,
hogy a bioüzemanyagok előtérbe kerülésével a gabonapiaci termékek ára elkezdett
felfelé kúszni. Az Egyesült Államok háromszázmillió tonna gabonát állít elő
évente, ennek több mint felét már leköti a bioetanol üzemanyag- és
energia-előállítás. A búza termésátlaga jó egy tonnával kevesebb, mint a tavalyi
évben, nyilván ez kihat nemcsak a kenyér, hanem később a hús árára is, hiszen
drága takarmányból nem lehet olcsó disznót nevelni. Jövőre az Európai Unió
kénytelen lesz szembenézni azzal a tendenciával, ami nálunk az elmúlt tizenöt
évet a húsiparban jellemezte. Pontosabban a válság a húsipari termékek
előállítási költségeit fogja érinteni, mert gabonakrach jelenik meg a piacokon.


Ha már az uniónál tartunk, szigorú piacra termelés vagy támogatás alapú
vidékpolitika jellemzi a következő időszakot a mezőgazdaságban? Itthon mintha a
támogatás megszerzésére törekednének a gazdák, akár a termelés rovására is.

– Az unióban kétségkívül a támogatások versenye folyik. A vidékfejlesztés
politikája a helyben megmaradó erőforrások létrehozására irányul, ami a jövőben
még erőteljesebben jelenik majd meg. Ugyanakkor kénytelen-kelletlen a piac rideg
törvényei fognak érvényesülni a mezőgazdaságban is. Ezért mondjuk folyamatosan,
hogy tragédia a magyar kormány vidékfejlesztési politikája, amelyet az unió nem
fogadott el, illetve átdolgozásra visszaküldött. Koncepciótlan, átgondolatlan és
végrehajthatatlan, amit a kormány vidékfejlesztés címszó alatt benyújtott. Ezen
a téren sürgős változásokra, egyeztetésekre, szigorú szakmai koncepciókra van
szükség. Ismétlem, a magyar gazdák a támogatások területén a legkevesebbet
kapják, ez a nemzetgazdaságra is kihatással van, ami a piac törvényei szerint
kiszolgáltatottá teszi a magyar gazdákat. Egyenlő esélyeket, egyenlő támogatási
rendszert kell bevezetni az unión belül.

Torgyán doktor óta senki nem tudta megszólítani egységesen a magyar
gazdatársadalmat. Szétszabdalt, nagy- és kisgazdákra osztódott a mezőgazdaságból
élők társadalma. Miért? A politika a hibás, vagy a korszak lett más?

– Szétszakadva ugyan nincs, de jelentős érdeksérelmek mentén megosztott a
hazai gazdatársadalom. Torgyán József egy más időszakban tevékenykedett, ne
felejtsük el, nem voltunk az Európai Unió tagja, más gazdasági korban, más
politikai időszakban állt a vidék élére. Nem szerencsés összehasonlítani a két
korszakot, ma, ismétlem, jelentős érdeksérelmek osztják meg a gazdatársadalmat.


A Fidesz népszavazási kezdeményezései között az egyik kérdés a
termőföldeladásról szól. A párton belüli vélemények szerint ezzel a kérdéssel –
szemben például a vizitdíjjal – nehéz mozgósítani a tömegeket, mégis kitartanak
a kérdés mellett. Igazuk van a kritikusoknak?

– Számomra nem kérdés, hogy népszavazást kell tartani a termőföldeladások
kapcsán, hiszen a rendszerváltás egyik neuralgikus pontjáról szól a népszavazási
kezdeményezés. Ebben a kérdésben azonban az érzelmeknek nincs helye. Kizárólag
szakmai alapon lehet a kérdést megközelíteni, minden más csak fölösleges
érzelmi, indulati feszültségeket gerjeszt.

A kérdésnek azért van a helye a Fidesz által beterjesztett kérdések között, mert
a magyar vidék sorsáról, jövőjéről szól, hiszen a birtokviszonyok meghatározzák
a magyar vidék jövőjét. A párton belül lehet, hogy vannak olyan egyéni
vélemények, amelyek szembeszállnak a Magosz által képviselt vidékfejlesztési
koncepcióval, de a frakció és a párt nagy része egyetért elképzeléseinkkel.
Ismétlem, nem lehet érzelmi, indulati alapon a jövő Magyarországát megalkotni,
hideg szakmai érvekre és tervezésre van szükség. A Magosz, és én magam is ezt
képviselem úgy, hogy közben nem tagadom meg azt a közeget, ahová születtem, amit
magamba szívtam. A saját fajtámat szolgálom, ha ez valakinek nem tetszik,
sajnálom.

Olvasson tovább: