Kereső toggle

Hová lett Kim?

Vezetőválság és járvány Észak-Koreában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hamisított fotók a koporsóban fekvő diktátorról és egymásnak ellentmondó híradások zavarják össze a világ közvéleményét. Mi történt Kim Dzsongunnal? És mire lehet számítani Észak-Koreában?

Még a múlt héten röppentek föl azon híradások, miszerint az északkoreai diktátor súlyos állapotba került egy sikertelen szívműtét következtében. Múlt pénteken Kína egy egészségügyi szakértőstábot küldött Phenjanba, hogy tanácsokkal lássák el Kim Dzsongun ápolóit.

Biztos információ aligha van még. A japán média azt sejteti, hogy a vezető vegetatív állapotban van. A dél-koreai kormányszóvivő viszont tagadta, hogy bármi rendhagyót érzékeltek volna északi szomszédjuk irányából. Sőt, szerintük Kim Dzsongun él és jól van – az észak-koreai ügyekért felelős miniszter azt nyilatkozta, vélhetően a koronavírussal szembeni óvintézkedések miatt tűnt el a világ szemei elől.

Egy biztos: Kim Dzsongunt a nyilvánosság április 11-e óta nem látta. Hiánya különösen néhai (amúgy szívinfarktusban meghalt) nagyapja, Kim Ir Szen születésnapján, illetve azon a múlt pénteki ünnepségen tűnt föl, amelyen az ország hadseregének 88. évfordulóját ünnepelték. A japán újság, ami a betegségről szóló hírt közölte, egy neve elhallgatását kérő kínai szakértőt szólaltatott meg, aki korábban kezelte már a népvezért. Állítása szerint Kim április elején egyszer a szívéhez kapott és földre esett. Azonnal megműtötték, ám az egyik orvos állítólag elidegeskedett egy műveletet, ami miatt a vezető – akinek a felmenői egyébként harmadíziglen szívbetegséggel küzdöttek – kómába esett.

A műholdas felvételek alapján egyértelmű, hogy a főváros kormányzati részében, a Kim személyes egészségügyi központjaként ismert épület helyére egy sokkal nagyobb komplexum épült az év eleje óta. Szintén műholdas felvételeken látható, hogy a tengerparti Vonszanban, ahol a diktátor kedvenc nyaralója található, nemrég feltűnt egy vonat a pályaudvaron, amit sokan személyes szerelvényének gondolnak. Ugyanakkor a koreai vezér szereti a bolondját járatni a hírszerzőkkel, ezért nem ritkán elterelő mozgásokat végeztetett jár - műveivel.

A szakértők ugyanakkor azt is hozzáteszik, hogy Kim apja, Kim Dzsongil stroke-ját sem ismerték be, egyszer csak már hiányzott a nyilvános eseményekről. ráadásul a diktátor egészségtelen életmódja miatt nem lenne meglepő, ha igazak lennének a rendkívül rossz állapotáról szóló hírek.

Bizonyos források azt pedzegetik, hogy Kim Dzsongun halála akár világszintű katonai konfliktushoz is vezethet. Észak-Korea vezetője egyúttal az ottani nukleáris fegyverek felett is rendelkezik, tehát a világ számára csöppet sem közömbös, mi történik a következő hetekben. Ezért is nagy kérdés, hogy vajon ki léphet Kim Dzsongun helyére. Sokak szerint a magától értetődő választás Kim húga, a politikailag eddig is aktív Kim Jodzsong lenne, és ez talán „békés” hatalomátadást jelentene. Ez persze nem örömhír Észak-Korea népének, hiszen ő sem nagy tisztelője az emberi jogoknak (Amerika már három éve feketelistán tartja). Minden más öröklési megoldás azonban háborúval fenyeget. Különösen érdekes ebből a szempontból a Kim klán legfiatalabb férfitagja, a jelenlegi vezető unokaöcscse, a külföldön élő Kim Hanszol, akinek apját – Kim testvérét – egy maláj reptéren gyilkolták meg pár éve, állítólag testvére parancsára.

A férfi nyíltan diktátornak nevezte nagybátyját, és kifejezte reményét, hogy egy nap visszatérve majd jobb rendszert hoz létre, amiben könynyebb lesz az élet az emberek számára. Nem csupán az nehezítené ezt, hogy a jelenlegi rezsim aposztataként és közellenségként tekint rá, hanem az is, hogy a nép vélhetően nem is tud a létezéséről, hiszen a tájékoztatás kemény kontroll alatt áll Észak-Koreában.

Bedurvult a járvány

„Aligha kiszámítható, hogy pontosan mi következik most Észak-Koreában, de kevés esély van egy rendszerváltásra akkor is, ha esetleg Kim Dzsongun meghal. Ha pedig visszatér, akkor nyilvánvalóan meg akarja szilárdítani a hatalmát, ami az eddigi gyakorlatát ismerve nem sok jót sejtet” – fogalmazott a Heteknek lukács Csaba újságíró, aki többször járt Észak-Koreában és nyomon követi a diktatúrával kapcsolatos történéseket.

 Szerinte a család beágyazottsága Kim Dzsongun húgának kedvez, ha utódlásra kerül a sor, ám nagy kérdés, hogy egy nőt elfogadnak-e vezetőnek. Az újságíró szerint egyébként a koronavírus-járvány is befolyásolhatja az események alakulását. Hivatalosan ugyan egyetlen fertőzött sincs az országban, ám egyes értesülések szerint a helyzet nagyon komoly, a déli határnál állítólag olyan sok katona vesztette életét a járvány miatt, hogy a holttestek temetetlenül feküdtek a szabad ég alatt. Az ország tengeri kapujaként szolgáló namphói kikötőben pedig katonaorvosok haltak meg lázzal és köhögéssel járó betegségben. Kétségtelen, hogy az országban több minden kedvez a vírus gyors terjedésének: a börtönökben, munkatárborokban és a kaszárnyákban rengeteg ember van összezsúfolva rossz higiéniai körülmények között, és a lakosság immunrendszere is jóval gyengébb az átlagosnál. lukács Csaba arra is felhívta a figyelmet, hogy a központi pártlap, a Rodong Sinmun már január végén arról írt, „minden pártszervezetnek komolyan kell vennie az új koronavírus-fertőzés elterjedésének megakadályozását célzó utasításokat, mert ettől függ a nemzet túlélése”. A lap továbbá követelte az abszolút engedelmességet, mert „az önelégültség bármikor visszafordíthatatlan, katasztrofális következményekkel járhat”. 

Ez utóbbi kiszólás célpontjai feltehetően azok az „elvtársak” lehettek, akik az utóbbi években a kínai határon felvirágzó – és kormányzati részről hallgatólagosan engedélyezett – csempészet révén meggazdagodtak, és egyfajta új elitet képeznek. A járványhelyzet egyébként ezt a viszonylagos enyhülést is visszavetheti, ami nem csak gazdasági téren volt tapasztalható: Kínából a fogyasztási cikkek mellett kulturális termékek, például dél-koreai szappanoperák vagy éppen keresztény irodalom is bekerült a diktatúra határai mögé.

Keresztények a diktatúrában

 „Keresztény szempontból is érzékelhető volt egyfajta enyhülés az elmúlt időszakban. Két éve például engedtek bennünket prédikálni az ország egyetlen protestáns templomában, sőt az is felmerült, hogy templomot építsünk” – mondta a Heteknek Szilágyi Béla, az Észak-Korában több mint húsz éve tevékenykedő Baptista Szeretetszolgálat alelnöke. Hozzátette ugyanakkor, hogy továbbra is előfordul az országban, hogy embereket azért zárnak munkatáborba vagy végeznek ki, mert Bibliát találnak náluk vagy házi közösséget vezetnek.

Ezzel együtt az északi területeken növekednek a házi gyülekezetek, amiben közrejátszik a kínai határ közelsége: a túloldalon sok kínai és dél-koreai misszionárius tevékenykedik, akikkel az észak-koreaiak közül is egyre többen érintkeznek.

A dél-koreai keresztények több tízezer misszionáriust készítettek fel arra is, hogy ha a rezsim megdől és a határ megnyílik, akkor hirdessék az örömhírt az északiaknak. Ebben nemcsak keresztény hitük, hanem a nemzetük szeretete és a társadalmi felelősségvállalás is mozgatja őket. Azt gondolják ugyanis, hogy egy esetleges országegyesítés esetén – amit ott mindenki alapértelmezett forgatókönyvként kezel az északi hatalom összeomlása esetén – a krisztusi üzenet tudja megmenteni a társadalmat a teljes összeomlástól.

„Ennek a megközelítésnek van is alapja. Egyrészt az északról menekült disszidensek nagyon nehezen tudnak beilleszkedni a déli társadalomba, sokan közülük depresszióval küzdenek és elveszettnek érzik magukat. Másrészt Kelet- és NyugatNémetország egyesítését szokták példaként említeni, ami a németeket nemcsak gazdaságilag, de társadalmilag is megviselte. Márpedig az egykori NDK viszonyai messze jobbak voltak, mint ami jelenleg ÉszakKoreában tapasztalható” – mondta Szilágyi Béla. Az viszont még a jelenlegi folyamatokból sem következik, hogy az összeomlás belátható időn belül megtörténik. „A ’90-es évek közepén, a KGST és a Szovjetunió összeomlása után nagyon nehéz helyzetbe került Észak-Korea, sorozatos természeti csapások miatt 2-3 millió ember vesztette életét, ez a lakosság több mint 10 százaléka volt. Azóta is átmentek már több válságon, illetve volt egy hatalomváltás is. A rendszer azonban ideológiailag még mindig stabil – ha gazdaságilag nem is – és nehezen látható, hogy mi törheti meg” – fogalmazott Szilágyi Béla.

Olvasson tovább: