Kereső toggle

Erdogan mer nagyot álmodni

De Oroszország lehet a Közel-Kelet nagy nyertese

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A szíriai török offenzíva felveti A kérdést, hogy a kurdok kiűzését követhetik-e újabb katonai lépések az Erdogan által megálmodott neo-oszmán birodalom megteremtése érdekében.

 

Recep Tayyip Erdogan török elnök már régóta hangoztatja, hogy az Oszmán Birodalom megszűnése után létrejött modern Törökország határait a nagyhatalmak túl szűkre szabták az 1923-as lausanne-i konferencián. Mint azt a Foreign Policy amerikai geostratégiai folyóirat felidézte,

Erdogan szerint Ankarának „felelősséget kell vállalnia a határain kívül élő török kisebbségekért”, és korrigálnia kell „a történelmi igazságtalanságok nyomán létrejött határokat”.

Hivatalosan természetesen nincs szó újabb neooszmán hódításokról, de a török televízióban és nacionalista honlapokon bemutatott térképváltozatokon a képzeletbeli Nagy-Törökország kontúrja hasonlít a mai államra – csak éppen minden irányban egy kicsit nagyobb. Északra és nyugatra Görögországból csípne egy európai határsávot és néhány égei-tengeri szigetet; keletre Grúzia, Örményország és Irak rovására terjeszkedne; dél felé pedig Szíriából kebelezne be egy széles zónát.

Ez utóbbi területi revízió iránya egybeesik a most megindított török katonai offenzívában elfoglalt zónával. Kérdés, hogy mi a terve Erdogannak ezzel a területtel, ami egyáltalán nem kicsi: 1000 kilométer hosszú határszakasz mentén nyomultak be a török erők mintegy 30-35 kilométernyi mélységben. Ez az egyharmad magyarországnyi terület most török fennhatóság alá került. A magyar közelmúltból ismerjük az „ideiglenesen hazánkban tartózkodó” csapatok fogalmát, ami természetesen a tartós megszállásra alkotott eufémizmus volt.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: